Hegyi Árpád Jutocsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Hegyi Árpád Jutocsa
Születési név Hegyi Árpád Jutocsa
Született 1955január 8. (63 éves)
Budapest
Nemzetisége magyar magyar
Házastársa Pallaghy Szilvia
Foglalkozása rendező, színházigazgató, egyetemi tanár

Hegyi Árpád Jutocsa PORT.hu-adatlapja

Hegyi Árpád Jutocsa (Budapest, 1955. január 8.) magyar rendező, színházigazgató, egyetemi tanár.

Életpályája[szerkesztés]

1973-ban érettségizett az Eötvös József Gimnáziumban. 1973-1976 között az Ybl Miklós Építőipari Főiskola diákja volt. 1976-1980 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt.

1980 óta rendez színházban, rádióban, TV-ben. 1980-1983 között a Miskolci Nemzeti Színház rendezője volt. 1983-1985 között a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban dolgozott rendezőként. 1985-1989 között a kecskeméti Katona József Színház rendezője volt. Közben Debrecenben, Veszprémben, Békéscsabán volt vendégrendező. 1989-1992 között a József Attila Színház tagja volt. 1992-től 10 évig a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója és főrendezője volt. Megalapította a Miskolci nemzetközi operafesztivált. 2005-2006 között az Operaház főigazgatója volt. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen, valamint a Clevelandi Egyetemen tanít.

Színházi rendezései[szerkesztés]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 59.[1]

  • Pinter: Régi idők (1978)
  • Barta Lajos: A sötét ház (1979)
  • Ödön von Horváth: Kazimír és Karolin (1979)
  • Szép Ernő: Lila ákác (1980)
  • Wilde: Eszményi férj (1981)
  • Hubay Miklós: Egy szerelem három éjszakája (1981)
  • Cimarosa: Titkos házasság (1981)
  • Bolton-McGowan: Vadnők (1982)
  • Bulgakov: Zojka lakása (1982)
  • Da Ponte: Don Juan (1982)
  • Simon: Kapj el...a mi dalunk szól (1983)
  • Szüle Mihály: Egy bolond százat csinál (1984)
  • Molière: A fösvény (1984)
  • Kamondy László: Lány az aszfalton (1984)
  • Dumas: A kaméliás hölgy (1985)
  • Molnár Ferenc: Doktor úr (1985)
  • Beaumarchais: Figaro, a sevillai borbély (1985)
  • Molnár Ferenc: A testőr (1986)
  • Kálmán Imre: Marica grófnő (1986)
  • William Shakespeare: A velencei kalmár (1987, 2001)
  • Szlavkin: A kép (1987)
  • Szlavkin: Szükséglakás (1987)
  • Vajda: Villa Negra (1987)
  • Niccodemi: Tacskó (1988)
  • Szilágyi László: Mária főhadnagy (1988)
  • Brammer-Grünwald: A cirkuszhercegnő (1988)
  • Bakonyi Károly: Mágnás Miska (1989, 1999)
  • Nógrádi Gábor: Még ma! (1989)
  • Szilágyi László: Csókos asszony (1989)

  • Agatha Christie: Eszményi gyilkos (1990)
  • Heltai Jenő: Naftalin (1990)
  • Grünwald-Löhner: Bál a Savoyban (1990)
  • Druon: Amerikából jöttem (1991)
  • Delaney: Egy csepp méz (1991, 1992)
  • Kálmán Imre: Csárdáskirálynő (1992)
  • K. Halász Gyula: Fiatalság - bolondság (1993)
  • Krúdy Gyula: A vörös postakocsi (1994)
  • William Shakespeare: Romeo és Júlia (1995)
  • Van Druten: Kabaré (1995)
  • Scribe: Egy pohár víz (1995)
  • Schiller: Ármány és szerelem (1996)
  • Haffner-Genée: A denevér (1996)
  • Wilder: Hello, Dolly! (1997)
  • Gogol: A revizor (1998)
  • Herzer-Löhner: A mosoly országa (1998)
  • Katona József: Bánk bán (1998)
  • Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (1999)
  • Murger: Bohémélet (2000)
  • Wilner-Bodanszky: Cigányszerelem (2002)
  • Opelka: C'est La Vie (2004, 2010)
  • Schönthan: A szabin nők elrablása (2005)
  • Petőfi Sándor: János vitéz (2005)
  • Redstone: Veszélyes szeszélyek (2008)
  • Nabokov: Lolita (2009)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 2013. január 13-i lekérdezés

Forrás[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]