Kerényi Imre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Kerényi Imre
 *A Rivalda 82-83-ban megjelent portréja *Csigó László felvétele
Született 1943. szeptember 28.
Csopak
Elhunyt 2018. augusztus 11. (74 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Felkai Anikó
Gyermekei két gyermek
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Tudományos pályafutása
Munkahelyek
Színház- és Filmművészeti Egyetem 1968–2010

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerényi Imre témájú médiaállományokat.

Kerényi Imre (Csopak, 1943. szeptember 28.Budapest, 2018. augusztus 11.)[1][2] Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar rendező, színigazgató, egyetemi tanár, politikus, publicista, érdemes és kiváló művész. A Bubik István-díj kuratóriumának tagja volt.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei, Kerényi László tanító és Börzsey Ilona öt gyermekének egyike.[3] Testvérei közül Kerényi László vegyészmérnök, orvos-biológus, korábban Balatonalmádi polgármestere (1990–2002).[4][5] Gyermekkorát Veszprémben töltötte.[6] 1961-ben érettségizett a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban.[7] 1961–1966 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendező szakos hallgatója, Marton Endre osztályában.[8] 1966–1978 között a Madách Színház rendezője volt. 1968-2010 között tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán.[9] 1978–1980 között a Szolnoki Szigligeti Színház igazgató-főrendezője volt. 1980–1983 között a Népszínház, 1983–1989 között pedig a Nemzeti Színház rendezője volt. 1989–2004 között a Madách Színház igazgató-művészeti vezetője. Korábban az MSZMP tagja, 1990-ben az MDF országgyűlési képviselőjelöltje volt. 1994–1997 között a Magyar Színházművészek Szövetségének, 1997–2001 között pedig a Magyar Színházi Társaság vezetőségi tagja volt. 2006-tól az V. kerületi City TV Kft. felügyelőbizottságának elnöke (Fidesz MPSZ/Jobbik Magyarországért Mozgalom).

2011 májusától „a tudatos nemzeti közjogi gondolkodás megalapozásával és ehhez kapcsolódva a magyar kulturális értékek megőrzésével és fejlesztésével összefüggő feladatok ellátásáért felelős miniszterelnöki megbízott”.[10] Első feladata a 2011-ben elfogadott, 2012-ben hatályba lépő új alaptörvény (alkotmány) népszerűsítése, terjesztése volt. Az új alkotmányt az ún. "Alaptörvény asztalán" tették elérhetővé a lakosság számára 2011 és 2012 szeptembere között az önkormányzatoknál és kormányablakoknál.[11]

Nevéhez fűződik a 2012-ben elindított „Nemzeti Könyvtár” sorozat, amely a magyar írott kultúra legjavát rendszerezi és teszi elérhetővé.[12] A Nemzeti Könyvtár hét rovatra tagolódik.[13]

2014-ben aktív részese volt a „Magyar krónika” című kormányközeli folyóirat elindításának.[14][15]

1970-óta a Budapest V. kerületi Sütő utca lakója volt. Lakásának előző tulajdonosa Szomory Dezső volt.[3]

2018. augusztus 11-én hosszan tartó, súlyos betegség következtében, családja körében hunyt el.[16] A Miniszterelnökség és a Madách Színház saját halottjának tekinti. Halála estéjén az M5 emlékére leadta a Szerelmes földrajz című műsor róla szóló részét.[17]

Magánélete[szerkesztés]

1970-től felesége Felkai Anikó. Két lánya született, Kerényi Kriszta Júlia (1978) és Kerényi Katalin Ilona (1988).

Politikai pályafutása[szerkesztés]

Kerényi Imre Balatonszárszón 1993-ban

Politikai pályafutását a pártállami MSZMP-ben kezdte.[18] 1990-ben már az MDF országgyűlési képviselő-jelöltje volt. Csurka Istvánnal szembenállt, óvott a „szélsőjobboldali veszélytől”, és részt vett az MSZP és az SZDSZ által is támogatott Demokratikus Charta sétáiban.

A későbbi években a fideszes események szervezésében vett részt.[19]

2002-ben nyíltan kiállt a választásokon elbukott Fidesz mellett. Válaszul levelet kapott a Budapesti Színigazgatók Egyesületétől, melynek tagjai kinyilvánították nemtetszésüket. Kerényi Imrével a továbbiakban semmilyen formában nem kívántak együtt dolgozni (az egyesület létrehozásában Kerényi is aktívan részt vett). A levél aláírói: Bálint András, Jordán Tamás, Marton László, Meczner János, Léner Péter és Zsámbéki Gábor voltak.[9]

Publicistaként is részt vesz a közéletben. A kétezres évek elején önállóan vezetett Szerintem című szatirikus politikai magazint a köztelevízióban; ez jegyzetszerű monológokból állt, amelyekben a napi politikai eseményeket kommentálta. A műsor 2004. október 27-ig vasárnap esténként a Hír TV-n volt látható; a televízió akkor felálló új műsorstruktúrájába nem fért bele az alkotók szerint „elegánsan kritikus”, a kormányzat lépéseit maró gúnnyal kommentáló véleményműsor. 2005 októberétől a DVTV (Demokrata Videó Televízió) korongján volt látható a műsor.

A magyar sajtó 2005–2006-ban kiterjedten foglalkozott politikai tartalmú beszédeivel, nyilatkozataival, Kerényi szerint túlzásokkal, szenzációhajhászással és a torzításokkal telve, szavait szándékosan eltorzítva, az általa bírált személyek azonban „méltóságukat megsértő stílusa” miatt több becsületsértési pert is indítottak ellene.

2011-ben az új alkotmányt népszerűsíteni hivatott festményekkel kapcsolatos akciója kapott éles kritikákat.[20]

2013-ban az Alföldi Róbert vezette Nemzeti Színházat és a Színház- és Filmművészeti Egyetemet illető kritikája miatt került a bal- és jobboldali sajtó kereszttüzébe.[21]

Színházi rendezései[szerkesztés]

József Attila Színház, a Svejk a hátországban című darab próbáján 1972-ben, Kerényi Imre, Pálos Zsuzsa és Bodrogi Gyula (Urbán Tamás felvétele)
Kerényi Imre rendező a Svejk a hátországban című darab próbáján (József Attila Színház)

Filmjei[szerkesztés]

Kötetei[szerkesztés]

  • Balogh Elemér–Kerényi Imre: Csíksomlyói passió; Helikon, Bp., 1982
  • Médiaegyensúly; Kairosz, Bp., 2003

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Meghalt Kerényi Imre (index.hu, 2018. augusztus 11.)
  2. Elhunyt Kerényi Imre ujszo.com
  3. ^ a b Szerelmes földrajz, "Képzeld, Dávid..." (Tájak, törénetek) - Kerényi Imre”, MédiaKlikk (Hozzáférés ideje: 2018. április 10.) (hu-HU nyelvű) 
  4. Kerényi László életrajza (ekmk.hu, 2017.12.01)
  5. Kerényi László díszpolgári oklevele (balatonalmadi.hu)
  6. NEMZETI SZALON KÖZÖSSÉGE vendég Kerényi Imre, Esztergom 2012. november 16. (youtube.com, 2012.11.19)
  7. A Bencés Diákok Győri Egyesületének 2011 első félévi programja - Győri öregdiák hírek - Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium (hu-hu nyelven). czuczor.hu. (Hozzáférés: 2017. december 1.)
  8. http://szfe.hu, SZFE -: Színház- és Filmművészeti Egyetem | Kerényi Imre (hu-HU nyelven). szfe.hu. (Hozzáférés: 2017. december 1.)
  9. ^ a b Zsámbéki Gábor és társai (mno.hu, 2010.05.25)
  10. Fizetésemelést kapott Kerényi Imre (index.hu, 2013.07.11)
  11. Nemzeti Könyvtár. nemzetikonyvtar.kormany.hu. (Hozzáférés: 2017. december 8.)
  12. Kerényi Imre rendező, miniszterelnöki megbízott az esztergomi könyvtárban (helloesztergom.hu, 2017.05.31)
  13. Nemzeti Könyvtár (hu nyelven). www.nemzetikonyvtar.hu. (Hozzáférés: 2017. december 8.)
  14. Mégis elindul Kerényi Magyar Krónikája (index.hu, 2014.04.18)
  15. Kerényi Imre diktatúrával ösztönözné a műfordítást (origo.hu, 2015.05.27)
  16. Zrt., HVG Kiadó. „Meghalt Kerényi Imre”, hvg.hu, 2018. augusztus 11. (Hozzáférés ideje: 2018. augusztus 11.) (hu nyelvű) 
  17. Elhunyt Kerényi Imre rendező, színigazgató hirado.hu
  18. Boros, Károly: Kerényi Imre - rendező. Demokrata.hu, 2010. július 7. (Hozzáférés: 2012. június 25.)
  19. Ki lesz a Kossuth tériek vezére?, Index.hu, 2006. szeptember 19.
  20. HVG.hu
  21. Össztűz a buzizó Kerényi Imrére – index.hu

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Kerényi Imre témában.


Forráshivatkozás-hiba: <ref>-ek léteznek a(z) „Mj.” csoporthoz, de nincs hozzá <references group="Mj."/>, vagy egy lezáró </ref> hiányzik.