Kerényi Imre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Kerényi Imre
A Rivalda 82-83-ban megjelent portréjaCsigó László felvétele
A Rivalda 82-83-ban megjelent portréja
Csigó László felvétele
Született 1943. szeptember 28. (74 éves)
Csopak
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Felkai Anikó (1970–)
Foglalkozása rendező, színházigazgató, egyetemi tanár, politikus
Díjak Jászai Mari-díj (1977)
Érdemes művész (1981)
Magyar Művészetért díj (1988)
Kiváló művész (1989)
Budapestért díj (1999)
Kossuth-díj (2002)

Kerényi Imre az IMDb-n
Kerényi Imre PORT.hu-adatlapja
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerényi Imre témájú médiaállományokat.

Kerényi Imre (Csopak, 1943. szeptember 28. –) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar rendező, színigazgató, egyetemi tanár, politikus, publicista, érdemes és kiváló művész. A Bubik István-díj kuratóriumának tagja.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei Kerényi László (tanító) és Börzsey Ilona. Négy testvére van.[1] Közülük Kerényi László vegyészmérnök, orvos-biológus, korábban Balatonalmádi polgármestere (1990–2002).[2][3] Gyermekkorát Veszprémben töltötte.[4] 1961-ben érettségizett a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban.[5] 1961–1966 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendező szakos hallgatója, Marton Endre osztályában.[6] 1966–1978 között a Madách Színház rendezője volt. 1968-2010 között tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán.[7] 1978–1980 között a Szolnoki Szigligeti Színház igazgató-főrendezője volt. 1980–1983 között a Népszínház, 1983–1989 között pedig a Nemzeti Színház rendezője volt. 1988 óta egyetemi tanár. 1989–2004 között a Madách Színház igazgató-művészeti vezetője. Korábban az MSZMP tagja, 1990-ben az MDF országgyűlési képviselőjelöltje volt. 1994–1997 között a Magyar Színházművészek Szövetségének, 1997–2001 között pedig a Magyar Színházi Társaság vezetőségi tagja volt. 2006-tól az V. kerületi City TV Kft. felügyelőbizottságának elnöke (Fidesz MPSZ/Jobbik Magyarországért Mozgalom).

2011 májusától „a tudatos nemzeti közjogi gondolkodás megalapozásával és ehhez kapcsolódva a magyar kulturális értékek megőrzésével és fejlesztésével összefüggő feladatok ellátásáért felelős miniszterelnöki megbízott”.[8] Első feladata a 2011-ben elfogadott, 2012-ben hatályba lépő új alaptörvény (alkotmány) népszerűsítése, terjesztése volt. Az új alkotmányt az ún. "Alaptörvény asztalán" tették elérhetővé a lakosság számára 2011 és 2012 szeptembere között az önkormányzatoknál és kormányablakoknál.[9]

Nevéhez fűződik a 2012-ben elindított „Nemzeti Könyvtár” sorozat, amely a magyar írott kultúra legjavát rendszerezi és teszi elérhetővé.[10] A Nemzeti Könyvtár hét rovatra tagolódik.[11]

2014-ben aktív részese volt a „Magyar krónika” című kormányközeli folyóirat elindításának.[12][13]

1970-óta a Budapest V. kerületi Sütő utca lakója. Lakásának előző tulajdonosa Szomory Dezső volt.[1]

Magánélete[szerkesztés]

1970 óta nős, felesége Felkai Anikó. Két lánya van, Kerényi Kriszta Júlia (1978) és Kerényi Katalin Ilona (1988).

Politikai pályafutása[szerkesztés]

Politikai pályafutását a pártállami MSZMP-ben kezdte.[14] 1990-ben már az MDF országgyűlési képviselő-jelöltje volt. Csurka Istvánnal szembenállt, óvott a „szélsőjobboldali veszélytől” és részt vett az MSZP és az SZDSZ által is támogatott Demokratikus Charta sétáiban.

A későbbi években a fideszes események szervezésében vett részt.[15]

2002-ben nyíltan kiállt a választásokon elbukott Fidesz mellett. Válaszul levelet kapott a Budapesti Színigazgatók Egyesületétől, melynek tagjai kinyilvánították nemtetszésüket. Kerényi Imrével a továbbiakban semmilyen formában nem kívántak együtt dolgozni (az egyesület létrehozásában Kerényi is aktívan részt vett). A levél aláírói: Bálint András, Jordán Tamás, Marton László, Meczner János, Léner Péter és Zsámbéki Gábor voltak.[7]

Publicistaként is részt vesz a közéletben. A kétezres évek elején önállóan vezetett Szerintem című szatirikus politikai magazint a köztelevízióban; ez jegyzetszerű monológokból állt, amelyekben a napi politikai eseményeket kommentálta. A műsor 2004. október 27-ig vasárnap esténként a Hír TV-n volt látható; a televízió akkor felálló új műsorstruktúrájába nem fért bele az alkotók szerint „elegánsan kritikus”, a kormányzat lépéseit maró gúnnyal kommentáló véleményműsor. 2005 októberétől a DVTV (Demokrata Videó Televízió) korongján látható a műsor.

A magyar sajtó 2005–2006-ban kiterjedten foglalkozott politikai tartalmú beszédeivel, nyilatkozataival, Kerényi szerint túlzásokkal, szenzációhajhászással és a torzításokkal telve, szavait szándékosan eltorzítva, az általa bírált személyek azonban „méltóságukat megsértő stílusa” miatt több becsületsértési pert is indítottak ellene.

2011-ben az új alkotmányt népszerűsíteni hivatott festményekkel kapcsolatos akciója kapott éles kritikákat.[16]

2013-ban az Alföldi Róbert vezette Nemzeti Színházat és a Színház- és Filmművészeti Egyetemet illető kritikája miatt került a bal- és jobboldali sajtó kereszttüzébe.[17]

Színházi rendezései[szerkesztés]

  • Bergolt Brecht: Kivétel és szabály (1964)
  • Cousin: Fekete opera (1965)
  • George Bernard Shaw: Caesar és Cleopatra (1966)
  • Tarbay Ede: Hét szem mazsola (1966)
  • Williams: Amíg összeszoknak (1966)
  • Gáli József: A tűz balladája (1967)
  • Scarnicci-Tarabusi: Kaviár és lencse (1967, 1994)
  • James Cooper: Az utolsó mohikán (1967)
  • Hubay Miklós: Nero játszik - a fenevad hét komédiája (1968)
  • Szép Ernő: Lila ákác (1968)
  • Sarkadi Imre: A próféta (1968)
  • Hubay Miklós: Antipygmalion (1968)
  • Keroul-Barré: Léni néni (1969, 2002)
  • Szép Ernő: Azra (1969)
  • Tolsztoj: Rakéta (1969)
  • Fejes Endre: Vonó Ignác (1969)
  • Scribe: Sakk-matt (1970)
  • Weiss: Makinpot úr, avagy miként hajtják belőle az ő nyavalyáit (1970)
  • Görgey Gábor: Noé (1970)
  • Thomas: Charley nénje (1970, 1990)
  • Lovászy-Róna: Robin Hood (1970)
  • Gribojedov: Az ész bajjal jár (1970)
  • Görgey Gábor: Cápák a kertben (1971)
  • Aldobolyi Nagy György: Svejk a hátországban (1971)
  • Schmidt: Te, meg én (1971)
  • Tamási Áron: Énekes madár (1971, 1973, 1987)
  • Vészi Endre: A hosszú előszoba (1972)
  • Schönthan: A szabin nők elrablása (1972)
  • Shaw: Candida (1972)
  • Szirmai Albert: Mágnás Miska (1972)
  • Gershe: A pillangók szabadok (1972)
  • Csenki Imre: Cigányok (1973)
  • Shaw: Brassbound kapitány megtérése (1973)
  • Tamási Áron: Csalóka szivárvány (1974)
  • Weill: Mahagonny (1974)
  • Gilbert: A házasságszédelgő (1974)
  • Csehov: Cseresznyéskert (1974)
  • Millar: Abelard és Heloise (1974)
  • Karinthy Ferenc: Hetvenes évek (1975)
  • Bródy Sándor: Mátyás király házasít (1975)
  • Bródy Sándor: Lajos király válik (1975)
  • Bródy Sándor: A fejedelem (1975)
  • Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (1976)
  • Gyurkovics Tibor: Isten nem szerencsejátékos (1976)
  • William Shakespeare: Tévedések vígjátéka (1977)
  • Brecht: Mahagonny tündöklése és bukása (1978)
  • Tolsztoj: Legenda a lóról (1978)
  • Bernstein: Candide, avagy az optimizmus (1979)
  • Leigh: La Mancha lovagja (1979)
  • Vörösmarty Mihály: Julius Caesar (1979)
  • Priestley: Veszélyes forduló (1980)
  • Ödön von Horváth: A végítélet napja (1981)
  • Balogh–Kerényi: Csíksomlyói passió (1981, 1987, 1994, 2001)[Mj. 1]
  • Kocsis István: Jászai Mari - A megkoszorúzott (1982)
  • Kocsis István: Árva Bethlen Kata - Az újrakezdő (1982)
  • Zilahy Lajos: Fatornyok (1982)
  • Schubert-Berté: Három a kislány (1982)
József Attila Színház, a Svejk a hátországban című darab próbáján 1972-ben, Kerényi Imre, Pálos Zsuzsa és Bodrogi Gyula (Urbán Tamás felvétele)

Filmjei[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

  • Csíksomlyói passió (Balogh Elemérrel, Helikon Kiadó, 1982)
  • Médiaegyensúly (2002)

Díjai[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Bemutató: Várszínház, 1981. november 15.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Szerelmes földrajz, "Képzeld, Dávid..." (Tájak, törénetek) - Kerényi Imre”, MédiaKlikk (Hozzáférés ideje: 2018. április 10.) (hu-HU nyelvű) 
  2. Kerényi László életrajza (ekmk.hu, 2017.12.01)
  3. Kerényi László díszpolgári oklevele (balatonalmadi.hu)
  4. NEMZETI SZALON KÖZÖSSÉGE vendég Kerényi Imre, Esztergom 2012. november 16. (youtube.com, 2012.11.19)
  5. A Bencés Diákok Győri Egyesületének 2011 első félévi programja - Győri öregdiák hírek - Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium (hu-hu nyelven). czuczor.hu. (Hozzáférés: 2017. december 1.)
  6. http://szfe.hu, SZFE -: Színház- és Filmművészeti Egyetem | Kerényi Imre (hu-HU nyelven). szfe.hu. (Hozzáférés: 2017. december 1.)
  7. ^ a b Zsámbéki Gábor és társai (mno.hu, 2010.05.25)
  8. Fizetésemelést kapott Kerényi Imre (index.hu, 2013.07.11)
  9. Nemzeti Könyvtár. nemzetikonyvtar.kormany.hu. (Hozzáférés: 2017. december 8.)
  10. Kerényi Imre rendező, miniszterelnöki megbízott az esztergomi könyvtárban (helloesztergom.hu, 2017.05.31)
  11. Nemzeti Könyvtár (hu nyelven). www.nemzetikonyvtar.hu. (Hozzáférés: 2017. december 8.)
  12. Mégis elindul Kerényi Magyar Krónikája (index.hu, 2014.04.18)
  13. Kerényi Imre diktatúrával ösztönözné a műfordítást (origo.hu, 2015.05.27)
  14. Boros, Károly: Kerényi Imre - rendező. Demokrata.hu, 2010. július 7. (Hozzáférés: 2012. június 25.)
  15. Ki lesz a Kossuth tériek vezére?, Index.hu, 2006. szeptember 19.
  16. HVG.hu
  17. Össztűz a buzizó Kerényi Imrére – index.hu

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Kerényi Imre témában.