Nemeskürty István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nemeskürty István
Csigó László felvétele
Csigó László felvétele
Született 1925. május 14.[1][2]
Budapest
Elhunyt 2015. október 8. (90 évesen)[3][1]
Budapest[4]
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása
Iskolái Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1950)
Kitüntetései

A Wikimédia Commons tartalmaz Nemeskürty István témájú médiaállományokat.

Nemeskürty István (Budapest, 1925. május 14. – Budapest, 2015. október 8.) Széchenyi-, József Attila-, Balázs Béla- és Kossuth-nagydíjas író, irodalom- és filmtörténész, egyetemi tanár, nyugállományú dandártábornok.[5][6]

Életpályája[szerkesztés]

A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia növendéke volt, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen magyar–olasz-művészettörténet szakon végzett 1950-ben. 1950-től 1956-ig Budapesten tanárként dolgozott. 1956–1959 között a Magvető Könyvkiadóban szerkesztőként működött. 1959 és 1963 között a Budapest Filmstúdiót vezette. 1959-től 1987-es nyugdíjazásáig a Mafilm vezetője volt.

1961 óta a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmtörténeti előadója. Kutatási területe a 16-17. századi magyar irodalomtörténet és a 20. század első felének magyar filmtörténete. 1957-ben az irodalomtudomány kandidátusa, 1966 óta akadémiai doktora, 1979-től egyetemi tanár. 1984 és 1986 között a Magyar Filmintézet igazgatója. 1988–1989 között a Hazafias Népfront művelődés-politikai bizottságának elnöke, 1989-ben az ügyvezető elnökség tagja volt.

1990 januárja és áprilisa között a Magyar Televízió, 1991–1996 között a Magyar Egyetemi és Főiskolai Oktatók Kamarája elnöke. 1992 és 1996 között az Ösztöndíj Bizottság és a Magyar Könyv Alapítvány, 1993-tól 1995-ig a Magyar Írókamara elnöke volt. 1993-tól művelődéstörténetet tanított a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. 1994 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja. 1995 óta a Jel Irodalmi és Művészeti Társaság elnöke. 1996 óta a Magyar Újságírók Közösségének tiszteletbeli elnöke. 1998-tól 2000-ig kormánybiztosként a millenniumi ünnepségek szervezője és irányítója volt.

2015. október 8-án hunyt el és temetését 2015. november 3-án a Belvárosi Szent Anna-templomban római katolikus szertartás szerint rendezték.[7]

Művei[szerkesztés]

  • Bornemisza Péter, az ember és az író; Akadémiai, Bp., 1959 (Irodalomtörténeti könyvtár)
  • Vörös film 1919. Két tanulmány / Csonka Mária: A visszafelé pergetett film / Nemeskürty István: A magyar filmesztétikai irodalom 1919-ben; Filmtudományi Intézet, Bp., 1959
  • Vargha Balázs–Nemeskürty István: Művészetre nevelés a családban; szerk. Vig Vilmosné; MNOT, Bp., 1961
  • A mozgóképtől a filmművészetig. A magyar filmesztétika története. 1907–1930; Magvető, Bp., 1961
  • A magyar széppróza születése (1963)
  • A Meseautó utasai. A magyar filmesztétika története. 1930–1948; Magvető, Bp., 1965
  • A magyar film története 1912–1963 (1965)
  • Ez történt Mohács után. Tudósítás a magyar történelem tizenöt esztendejéről. 1526–1541; Szépirodalmi, Bp., 1966
  • A filmművészet nagykorúsága (1966)
  • Requiem egy hadseregért; Magvető, Bp., 1972
  • Krónika Dózsa György tetteiről. Híradás a Mohács előtti időkről; Kossuth, Bp., 1972
  • Elfelejtett évtized. 1542–1552. Tíz esztendő magyar krónikája; Magvető, Bp., 1974
  • Federico Fellini (1974)
  • A magyar hangosfilm története a kezdetektől 1939-ig (Karcsai Kulcsár István, Kovács Mária, Nemeskürty István)
  • A magyar népnek, ki ezt olvassa. Az anyanyelvű magyar reneszánsz és barokk irodalom története. 1533–1712; Gondolat, Bp., 1975
  • Önfia vágta sebét. Krónika Dózsa György tetteiről; Magvető, Bp., 1975
  • Grigorij Kozincev (1975)
  • "Kik érted haltak, szent Világszabadság". A negyvennyolcas honvéd hadsereg katonaforradalmárai; Magvető, Bp., 1977
  • A filmvászon költője. Alekszandr Petrovics Dovzsenko; Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, Bp., 1977 (Filmmúzeum)
  • Balassi Bálint; Gondolat, Bp., 1978 (Nagy magyar írók)
  • Magyar film, 1939–1944. Egész műsort betöltő játékfilmek; Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, Bp., 1980 (Filmművészeti könyvtár)
  • Parázs a hamu alatt. Világostól Solferinóig; Magvető, Bp., 1981
  • Requiem egy hadseregért; 5. bőv. kiad.; Magvető, Bp., 1982
  • Diák, írj magyar éneket. A magyar irodalom története 1945-ig, 1-2.; Gondolat, Bp., 1983
  • A képpé varázsolt idő. A magyar film története és helye az egyetemes kultúrában, párhuzamos kitekintéssel a világ filmművészetére; Magvető, Bp., 1984
  • Bornemisza Péter kísértései (1984)
  • Olvasók és olvasmányok. Tanulmányok a régi magyar irodalomról; Magvető, Bp., 1984
  • Nemeskürty István–Liptay Katalin:A magyar művelődés századai; RTV-Minerva, Bp., 1985
  • Tűnődések történelemről, irodalomról. Esszék; Magvető, Bp., 1985
  • A magyar filmművészet képeskönyve (Szántó Tiborral)
  • A filmművészet új útjai (1986)
  • A kőszívű ember unokái. A kiegyezés utáni első nemzedék, 1867–1896; Magvető, Bp., 1987
  • Édes Erdély. Erdélyi krónika 1916–1967 (1988)
  • Daliás idők. Regényes nyomozás; Magvető, Bp., 1989
  • Mi, magyarok. A magyar történelem az igaz krónika rendje szerint; Dovin, Bp., 1989
  • Magyar bibliafordítások Hunyadi János korától Pázmány Péter századáig (1990)
  • A bibliai örökség / A magyar küldetéstudat története; Szabad Tér, Bp., 1991
  • Kis magyar művelődéstörténet, 1000–1945 (1992)
  • Magyarország Sevillában. kalauz a sevillai világkiállítás magyar pavilonjához; Makona, Bp., 1992
  • Hunok és magyarok; Szabad Tér, Bp., 1993
  • A magyar irodalom története, 1000–1945, I-II. (1993)
  • Ezerszáz évünk a Kárpát-medencében (1993)
  • Tüzes józanság. Berzsenyi Dániel új megvilágításban; Szenci Molnár Társaság, Bp., 1993 (Új kincsestár)
  • Lépjünk inkább előre. Széchenyi István a nemzet szolgálatában; Keresztury Dezső költeményével; Szabad Tér, Bp., 1993
  • Mi, magyarok. A magyar történelem az igaz krónika rendje szerint; közrem. Élesztős László; 2. bőv. kiad.; Akadémiai, Bp., 1993
  • Hunok és magyarok (1993)
  • Múltunk a jelenben. Tanulmányok; Trikolor–Intermix, Bp.–Ungvár, 1994 (Örökségünk)
  • Búcsúpillantás. A Magyar Királyság és kormányzója, 1920–1944; Szabad Tér, Bp., 1995
  • Meddig várjunk? Számvetés az új évezred küszöbén; Szabad Tér, Bp., 1996
  • Elérhetetlen, tündér csalfa cél. Vörösmarty tündérjátéka, a Csongor és Tünde; Hungarovox, Bp., 1997
  • Elrepült a gyors idő (1998)
  • Bornemisza Péter és kora (1999)
  • Magyar Zsoltár. A magyar nyelvű irodalom születése; Szabad Tér, Bp., 2001 (Nemeskürty István összes műve)
  • Tinódi Sebestyén Bibliából magyarrá költött énekei; Szt. István Társulat, Bp., 2002 (Haza a magasban)
  • Mi történt velünk? Haldoklásunk évszázada; Szabad Tér, Bp., 2002
  • Deáki bötüről magyar nyelvre. Magyar Biblia-fordítások Hunyadi János korától Pázmány Péter századáig; Szt. István Társulat, Bp., 2002 (Szent István könyvek)
  • Magyarnak számkivetve. A nemzettudat válságai; Szabad Tér, Bp., 2003
  • Balassi Bálint; 2. bőv. kiad.; Akadémiai, Bp., 2004
  • Magyar századok. Gondolatforgácsok a nemzet életrajzához; 2. átdolg. kiad.; Szt. István Társulat–Szabad Tér, Bp., 2006
  • Mi, magyarok. Történelmünk ezerszáz éve; 5. jav. kiad.; Akadémiai, Bp., 2006
  • Nemeskürty István füveskönyve; vál., szerk. Koltay Gábor; Szabad Tér, Bp., 2010
  • Vallani és vállalni. A hatalomváltás labirintusában; Szt. István Társulat, Bp., 2011 (Szent István könyvek)
  • A magyar irodalom története. A kezdetektől 1946-ig; Szt. István Társulat, Bp., 2012
  • Önfia vágta sebét. Két történelmi esszé; Magyar Közlöny- és Lapkiadó, Bp., 2014 (Nemzeti könyvtár, 36.)

Nemeskürty István összes műve, 1999–2008[szerkesztés]

Nemeskürty István összes műve, 1–12.; sorozatszerk. Turányi Zsuzsa; Szabad Tér, Bp., 1999–2008

  • 1. Bornemisza Péter és kora; 1999
  • 2. Requiem és búcsú; 2000
  • 3. Magyar zsoltár. A magyar nyelvű irodalom születése; 2001
  • 4. A mozgókép varázsa; 2002
  • 5–6. Fölforrtak az idők 1–2.; 2002
  • 7. A megbűnhődött jövendő; 2003
  • 8–9. A magyar irodalom története 1–2.; 2003
  • 10. Kisebbségben saját hazánkban; 2005
  • 11. Ezredvég; 2006
  • 12. A magyar nemzethez; 2008

Színjátékok, forgatókönyvek[szerkesztés]

Díjai, elismerései (válogatás)[szerkesztés]

Emléktáblája egykori lakhelyén (Budapest, XIII. kerület, Pozsonyi út 32.)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. BnF források (francia nyelven)
  3. http://index.hu/belfold/2015/10/09/elhunyt_nemeskurty_istvan/
  4. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 1.)
  5. István, a dandár. [2019. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. november 12.)
  6. Elhunyt Nemeskürty István - MMA. [2019. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. november 12.)
  7. (2015. október 31.) „Nemeskürty István gyászjelentése” (magyar nyelven). Magyar Nemzet 2015. (Hozzáférés ideje: 2015. október 31.)  
  8. https://keruletunk.ujbuda.hu/keruletunk/diszpolgarok

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Akadémiai kislexikon. Főszerk. Beck Mihály, Peschka Vilmos. Bp., Akadémiai Kiadó, 1989–1990
  • Díjasok és kitüntetettek adattára 1948–1980. Összeáll. és szerk. Magyar Józsefné. Kaposvár, Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 1984
  • Film kislexikon. Szerk. Ábel Péter. Bp., Akadémiai Kiadó, 1964
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Katolikus világiak a magyar közéletben. Szerk. Huszthy Ádám. [Bp.], Corvinus Kiadó, 2000
  • (szerk.) F. Almási Éva: Kortárs magyar írók 1945–1997. Bibliográfia és fotótár I–II., Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2000, ISBN 963-8477-38-5.
  • Kortárs magyar írók kislexikona 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. Budapest: Magvető. 1989. ISBN 963-14-1604-6
  • Köztestületi tagok 2009. Szerk. Tolnai Márton. Bp., Magyar Tudományos Akadémia, 2009
  • Magyar filmlexikon I–II. Szerk. Veress József. Budapest: Magyar Nemzeti Filmarchívum. 2005. ISBN 963-7147-45-4
  • Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.  
  • Magyar katolikus lexikon IX. (Meszr–Olt). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2004.  
  • Magyar nagylexikon XIII. (Mer–Nyk). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. ISBN 963-9257-09-5  
  • A Magyar Művészeti Akadémia kincsestára. Életrajzok, dokumentumok 1992–1994. Szerk. Hegyi Béla. Bp., Magyar Művészeti Akadémia, 1995
  • Révai új lexikona XV. (Nem–Rab). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. ISBN 963-955-623-8  
  • Új filmlexikon. Főszerk. Ábel Péter. Bp., Akadémiai Kiadó, 1971–1973
  • Új magyar lexikon 8. köt. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Kieg. kötet, 1962 – 1980. 1972, 1981; kieg. füzet, 1983
  • Magyar Művészeti Akadémia adatlap
  • Akadémiai beszélgetések, Makovecz Imre interjú Nemeskürty Istvánnal
  • Koltay Gábor beszélgetése az íróval[halott link]
  • Nemeskürty István a PORT.hu-n (magyarul)
  • Nemeskürty István művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban. (Hozzáférés: 2010. szeptember 23.)
  • Zöldi László: A múlt prófétája avagy A Nemeskürty-rejtély; Magvető, Bp., 1989
  • Egy élet mozija. Beszélgetések Koltay Gáborral; Szabad Tér, Bp., 1990
  • Hommage à Tanár Úr. Nemeskürty István köszöntése; szerk. Koltay Gábor; Szabad Tér, Bp., 2000
  • Hazateremtő kereszténység. Nemeskürty Istvánnal beszélget Halász Zsuzsa; Kairosz, Bp., 2003 (Miért hiszek?)
  • A gyökerektől a koronáig. Nemeskürty Istvánnal beszélget Molnár Pál; Kairosz, Bp., 2005 (Magyarnak lenni)
  • Nemeskürty István: Mi végre vagyok a világon. Koltay Gábor beszélgetése az íróval. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005, 445 p.
  • Balássy László, Szeghalmi Elemér.szerk.: Czoborczy Bence: Csodák között élünk – Művészek vallomásai Istenről, hitről, önmagukról, Koós Gyula fekete-fehér fotóival illusztrálva, Miskolc: Új Misszió (1990)