József Attila Színház
| József Attila Színház | |
 | |
| A József Attila színház Váci út 63. alatti főbejárata | |
| Település | Budapest XIII. kerülete |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | |
| Elhelyezkedése | |
 József Attila Színház
Pozíció Budapest XIII. kerülete térképén
| |
 é. sz. 47° 31′ 54″, k. h. 19° 04′ 02″47.531700°N 19.067100°EKoordináták: é. sz. 47° 31′ 54″, k. h. 19° 04′ 02″47.531700°N 19.067100°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz József Attila Színház témájú médiaállományokat. | |
A József Attila Színház[1] Budapesten, a 13. kerületben, a Váci út 63. sz. alatt működő színház. 1955-től lett József Attila Színház a neve. Az épületet eredetileg művelődési háznak szánták, korábban operettszínházként a Déryné Színpad, majd a Magyar Néphadsereg Színháza Kamaraszínháza működött benne. 1956-ban lett önálló.[2]
Története
[szerkesztés]Előzmények
[szerkesztés]1954 októberében a Magyar Néphadsereg Színháza kamaraszínpadot kapott a Váci út 63. szám alatti kultúrház Erkel-termében, ahol már előzőleg, 1953 december 10-e óta működött egy színház a XIII. kerületi Tanács védnöksége alatt Déryné Színpad néven, amely ez idő alatt operetteket játszott.
A Néphadsereg Színházán belül nemsokára megindult egy új színház szerveződése.[3]
A József Attila Színház
[szerkesztés]1955 márciusában új színház alakult József Attila nevével. A társulat különböző kultúrotthonokban játszott, állandó telephelye nem volt. Igazgatója Szendrő József volt, főrendezője Berényi Gábor. A Magyar Néphadsereg Színháza ezután hamarosan egybeolvasztotta a József Attila Színházat a Déryné Színházzal a Néphadsereg Színháza kamaraszínházaként, telephelye a Váci úti épület lett. 1955 szeptemberétől már itt, az új helyen játszottak, bár továbbra is rendszeresen fölléptek kultúrházakban is. 1956. augusztus 1-től a József Attila Színház önálló lett, igazgatónak Fodor Imrét nevezték ki.[3]
A kultúrpolitika akkori koncepciója szerint széles tömegeket elérni kívánó, népszínházi feladatkört ellátó színház volt, így elsősorban zenés és sikerdarabok, krimik, könnyebb fajsúlyú előadások szerepeltek a repertoárban.[2]
1975–1982 között Miszlay István, 1982-től 1990-ig Szabó Ervin, majd 2010-ig Léner Péter, 2010-től pedig Nemcsák Károly igazgatja a színházat.[2]
2021-től a színház ismét önálló társulattal rendelkezik, amelyet 2011-ben anyagi okokból kellett megszüntetni.[4]
Korábbi nevezetes társulati tagok
[szerkesztés]- Andorai Péter
- Bács Ferenc
- Bakó Márta
- Bánffy György
- Báró Anna
- Békés Rita
- Benkő Péter
- Berényi Gábor
- Bodrogi Gyula
- Borbás Gabi
- Csákányi László
- Dömsödi János
- Esztergályos Cecília
- Fodor Imre
- Galambos Erzsi
- Gobbi Hilda
- Harkányi Endre
- Hegyi Barbara
- Horváth Gyula
- Horváth Sándor
- Iglódi István
- Józsa Imre
- Káldi Nóra
- Kállay Ilona
- Kaló Flórián
- Kazán István
- Komlós Juci
- Kránitz Lajos
- Mádi Szabó Gábor
- Makay Sándor
- Margitai Ági
- Martin Márta
- Náray Teri
- Örkényi Éva
- Pálos Zsuzsa
- Pécsi Ildikó
- Ráday Imre
- Schnell Ádám
- Schütz Ila
- Sinkovits Imre
- Szabó Éva
- Szabó Ottó
- Szemes Mari
- Szerencsi Éva
- Szilágyi Tibor
- Szirtes Tamás
- Sztankay István
- Tordai Teri
- Tóth Judit
- Turgonyi Pál
- Vándor Éva
- Velenczey István
- Voith Ági
A színház igazgatói
[szerkesztés]| Szendrő József (1954–1955) | |
| Fodor Imre (1956–1975) | |
| Miszlay István (1975–1982) | |
| Szabó Ervin (1982–1990) | |
| Léner Péter (1990–2010) | |
| Méhes László (2010–2011) | |
| Koltay Gábor (2011) | |
| Nemcsák Károly (2011–) |
.JPG)
.JPG)
Társulat (2025/2026)
[szerkesztés]Vezetés
[szerkesztés]- Igazgató: Nemcsák Károly
- Művészeti vezető: Hargitai Iván
- Dramaturg: Szokolai Brigitta
- Művészeti főtitkár: Fazekas Zsuzsa
Színészek
[szerkesztés]- Blazsovszky Ákos
- Botár Endre
- Chajnóczki Balázs
- Fehér Anna
- Fekete Gábor
- Fila Balázs
- Horváth Barnabás
- Horváth Csenge
- Horváth Sebestyén Sándor
- Kiss Gábor
- Kónya Merlin Renáta
- Kucskár Kamilla
- Lábodi Ádám
- Lukács Dániel
- Molnár Zsuzsanna
- Nemcsák Károly
- Pikali Gerda
- Quintus Konrád
- Szabó Emília
- Szabó Gabi
- Ujréti László
- Újvári Zoltán
- Zöld Csaba
Táncosok
[szerkesztés]- Asszú Ábel
- Horváth Ádám
- Kékesi Diána
- Vianello Julia
Örökös tagok (2025)
[szerkesztés]Vendégművészek (2025/2026)
[szerkesztés]- Auksz Éva
- Bergendi Áron
- Cseh Dávid Péter
- Ember Márk
- Fazekas Zsuzsa
- Feke Pál
- Galkó Balázs
- Gazdag Tibor
- Holczinger Szandra
- Jakus Szilvia
- Károlyi Krisztián
- Katona Zsolt
- Katz Zsófia
- Kékesi Gábor
- Kenderes Csaba
- Konfár Erik
- Kovalik Ágnes
- Kulcsár Viktória
- Kuna Károly
- Lux Ádám
- Makranczi Zalán
- Mihályfi Balázs
- Mucsi Zoltán
- Ottlik Ádám
- Peller Károly
- Pethő-Tóth Brigitta
- Puskás Péter
- Sári Éva
- Schlanger András
- Simon Péter
- Sinka Edina
- Szerednyey Béla
- Szulák Andrea
- Tóth Angelika
- Tóth Tibor
- Veréb Tamás
Bemutatók
[szerkesztés]Az épület
[szerkesztés]
A színház eredetileg az 1940–1950-es években épült „munkás színház”. Bejárata és előcsarnoka részben egy lakóház földszinti és I. emeleti szintjén található, mely lakóházhoz egy nyaktaggal kapcsolódik a földszint és galéria szintekből álló színházterem. A korra jellemző a pillérvázas rendszerű tartószerkezeti kialakítása és az épület homlokzati fala mögé visszahúzott nyaktag, így annak homlokzatán – a Déryné köz felé eső oldalon – sűrű, függőleges ablakosztás készülhetett. Mind a színház, mind a csatlakozó épületrészek padlószintje a környező terepszint felett 1,15 méter magasságban készültek, így az épület minden része, a legmélyebb pinceszinten is a mértékadó talajvízszint szintje fölé került.[3][7]
Vidos Zoltán és Tarján László (FŐTI) tervei alapján, kettős funkcióban építették: felső szintjei lakóházként funkcionáltak, az alsó kettő a kerületi pártbizottságnak adott helyet.[3]
2006-ig a lakó- és irodaház épületegyüttes eredeti (1947–48 évi) építése óta hat jelentősebb átépítésen, illetve átalakításon esett át.[8]
2017-ben hat éves korszerűsítés keretében az épület belső tereit és homlokzatát is felújították több szakaszban.[9]
Kapcsolódó díjak
[szerkesztés]- Józsa Imre-díj
- Sztankay István-díj
- Kaló Flórián-díj
- József Attila-gyűrű
- Fodor Imre-díj
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Előszilveszter a Portugállal a József Attila Színházban (hu-HU nyelven). Fidelio.hu. (Hozzáférés: 2024. január 28.)
- ↑ a b c József Attila Színház
- ↑ a b c d József Attila Színház, Theatre database - Színházépítészet Közép-Európában (hozzáférés: 2017. december 28.)
- ↑ Kihirdette 2021/22-es évadát a József Attila Színház (magyar nyelven). Deszkavízió. (Hozzáférés: 2021. június 16.)
- ↑ Kihirdette 2024/25-ös évadát a József Attila Színház (magyar nyelven). Deszkavízió. (Hozzáférés: 2024. április 16.)
- ↑ Kihirdette 2025/26-os évadát a József Attila Színház (magyar nyelven). Deszkavízió. (Hozzáférés: 2025. május 2.)
- ↑ Paulinyi Gergely: A József Attila Színház rekonstrukciója és bővítése (műleírás) Archiválva 2017. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben, epiteszforum.hu (megjelent: SZÍNPAD 2006/1., 43. old.; Magyar SzínházTechnikai Szövetség) - (hozzáférés: 2017. december 28.)
- ↑ József Attila Színház rekonstrukció - a tervpályázat Archiválva 2017. december 29-i dátummal a Wayback Machine-ben 2006, epiteszforum.hu (hozzáférés: 2017. december 28.)
- ↑ Megújult a József Attila Színház Archiválva 2017. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben, szinhaz.org - 2017. december 16.
Források
[szerkesztés]- A színház honlapja
- ↑ József Attila Színház: Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
További információk
[szerkesztés]- Staud Géza: Magyar színházművészet: 1949-1959 - 1960 (online: books.google.hu)