Csenki Imre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csenki Imre
Életrajzi adatok
Született 1912. augusztus 7.
Püspökladány
Elhunyt 1998. július 15. (85 évesen)
Budapest
Pályafutás
Hangszer zeneszerző, karnagy, zenepedagógus.
Díjak Kossuth-díj
Tevékenység

Csenki Imre (Püspökladány, 1912. augusztus 7.Budapest, 1998. július 15.) Kossuth-díjas zeneszerző, karnagy, zenepedagógus.

Élete, munkássága[szerkesztés]

1935 és 1937 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola középiskolai énektanárképző szakán Kodály Zoltán, Ádám Jenő, Harmat Artúr, Vaszy Viktor, Vásárhelyi Zoltán, Bárdos Lajos és Bartha Dénes növendéke volt, majd 1942-től ugyanott a tanítóképző intézet zenetanárképző szakán is tanult.

Zenepedagógusi munkáját Mezőtúron kezdte, 1937-től 1940-ig a gimnázium énektanára volt (emlékét dombormű őrzi az iskola homlokzatán). 1940 és 1950 között a debreceni Református Kollégium tanítóképzőjének ének- és zenetanára, majd a Debreceni Egyetem zenei lektora lett. Közben, 1942 és 1944 között a debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar karmestereként dolgozott. Alapító karnagya volt a Magyar Állami Népi Együttes énekkarának, amelynek élén 1950-től 1972-ig karnagyként és művészeti vezetőként tevékenykedett. 1964 és 1966 között között vezette a Magyar Rádió énekkarát is.

Karnagyként számos kórusművet – köztük Bartók Béla és Kodály Zoltán műveit – mutatott be. Zeneszerzői tevékenységének súlypontjában az Állami Népi Együttes énekkara számára írt művek képezték, de számos táncművet is komponált az együttesnek. Kodály az ő felkérésére írta a Kállai kettőst. Együtteseivel gyakran vendégszerepelt itthon és külföldön, ahol magas színvonalú produkciókkal és versenygyőzelmekkel szerzett hírnevet. Különösen emlékezetesek voltak a Rábai Miklós által koreografált Cigánytáncok, az Ecseri lakodalmas és a Kállai kettős című produkciók, amik az Állami Népi Együttesnek szinte a névjegyévé váltak, és bejárták vele Európa majd’ minden országát és szinte az egész világot, az Amerikai Egyesült Államoktól Kínáig.

Népzenekutatóként a magyarországi cigányok között végzett zenei gyűjtéseket.

Díjak, elismerések[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

  • A tücsök és a hangyák. Gyermekdaljáték Vargha Balázs szövegére.
  • A bajusz. Opera Arany János verse nyomán, Ádám L. szövegére, bemutató: 1959.
  • Cigányok. Opera Puskin nyomán, Szabó Miklós szövegére, bemutató: 1973.
  • Gipsies Suite for Orchestra, Bagpipe Song.
  • Húsz kórusmű.
  • Hegedűrapszódia.
  • Klarinétrapszódia. 1965.
  • Tanulmányok a zenei folklór témakörében.

Források[szerkesztés]

  • Székely András szerk.: Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Zeneműkiadó, Budapest, 1988. ISBN 9633306728
  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap