Csenki Imre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Csenki Imre
Életrajzi adatok
Született 1912. augusztus 7.
Püspökladány
Elhunyt 1998. július 15. (85 évesen)
Budapest
Pályafutás
Hangszer zeneszerző, karnagy, zenepedagógus.
Díjak Kossuth-díj
Tevékenység

Csenki Imre (Püspökladány, 1912. augusztus 7.Budapest, 1998. július 15.) Kossuth-díjas zeneszerző, karnagy, zenepedagógus.

Élete, munkássága[szerkesztés]

1935 és 1937 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola középiskolai énektanárképző szakán Kodály Zoltán, Ádám Jenő, Harmat Artúr, Vaszy Viktor, Vásárhelyi Zoltán, Bárdos Lajos és Bartha Dénes növendéke volt, majd 1942-től ugyanott a tanítóképző intézet zenetanárképző szakán is tanult.

Zenepedagógusi munkáját Mezőtúron kezdte, 1937-től 1940-ig a gimnázium énektanára volt (emlékét dombormű őrzi az iskola homlokzatán). 1940 és 1950 között a debreceni Református Kollégium tanítóképzőjének ének- és zenetanára, majd a Debreceni Egyetem zenei lektora lett. Közben, 1942 és 1944 között a debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar karmestereként dolgozott. Alapító karnagya volt a Magyar Állami Népi Együttes énekkarának, amelynek élén 1950-től 1972-ig karnagyként és művészeti vezetőként tevékenykedett. 1964 és 1966 között között vezette a Magyar Rádió énekkarát is.

Karnagyként számos kórusművet – köztük Bartók Béla és Kodály Zoltán műveit – mutatott be. Zeneszerzői tevékenységének súlypontjában az Állami Népi Együttes énekkara számára írt művek képezték, de számos táncművet is komponált az együttesnek. Kodály az ő felkérésére írta a Kállai kettőst. Együtteseivel gyakran vendégszerepelt itthon és külföldön, ahol magas színvonalú produkciókkal és versenygyőzelmekkel szerzett hírnevet. Különösen emlékezetesek voltak a Rábai Miklós által koreografált Cigánytáncok, az Ecseri lakodalmas és a Kállai kettős című produkciók, amik az Állami Népi Együttesnek szinte a névjegyévé váltak, és bejárták vele Európa majd’ minden országát és szinte az egész világot, az Amerikai Egyesült Államoktól Kínáig.

Népzenekutatóként a magyarországi cigányok között végzett zenei gyűjtéseket.

Díjak, elismerések[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

  • A tücsök és a hangyák. Gyermekdaljáték Vargha Balázs szövegére.
  • A bajusz. Opera Arany János verse nyomán, Ádám L. szövegére, bemutató: 1959.
  • Cigányok. Opera Puskin nyomán, Szabó Miklós szövegére, bemutató: 1973.
  • Gipsies Suite for Orchestra, Bagpipe Song.
  • Húsz kórusmű.
  • Hegedűrapszódia.
  • Klarinétrapszódia. 1965.
  • Tanulmányok a zenei folklór témakörében.

Források[szerkesztés]

  • Székely András szerk.: Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Zeneműkiadó, Budapest, 1988. ISBN 9633306728
  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap