Kállai kettős

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A kállai kettős Nagykállóról származó zenés/táncos történet, műfaja szerint táncballada. Létezéséről már a XVII. század második feléből vannak adatok. A kettős a páros táncra utal.

A művet 1895-ben Farkas Lajos[1] írta le először az Etnográfia című lap megbízásából. Ekkor még hat népdalból állt.

1903–1905 között Móricz Zsigmond Szatmár megyében gyűjtött népdalokat. Ő jegyezte fel a kállai kettős szövegét, ami azután első színdarabjában, a Sári bíró-ban is felcsendült.[2]

1921-ben Kodály Zoltán érdeklődött iránta, de ekkor csak táncolva tudták előadni neki a művet, így Kodály letett róla, hogy feljegyezze. 1926. november 7-én újra eljött Nagykállóba egy koreográfussal, és ekkor jegyezte le, majd 1928-ban fonográfra rögzítette. 1932-ben szerepelt először filmen: Fejős Pál Ítél a Balaton[3] c. filmjében.[4] 1933-ban készült el az első rádiófelvétel.

A háború után Kodály zenekari és énekkari művé dolgozta fel tanítványa, Csenki Imre felkérésére, aki a Magyar Állami Népi Együttes karnagya volt. Rábai Miklós, az együttes koreográfusa tervezett hozzá táncot. A mű bemutatójára 1951. április 4-én került sor az Magyar Állami Operaházban. Később a Magyar Állami Népi Együttes a világ számos országában nagy sikerrel adta elő.

Kodály feldolgozásában a mű négy népdalból áll:

Egy évvel korábban, 1950-ben Ligeti György is feldolgozta a Kállai kettős(en) két dalát (Felülről fúj az őszi szél és Nem vagyok én senkinek sem adósa) vegyeskarra.

Története[szerkesztés]

A szájhagyomány szerint Nagykálló megyeházának[8] pincéjében börtön volt, ahol fatüskékkel telerakott deszkára állítva kínozták a foglyokat. (Egy ilyen deszka jelenleg is megvan.) A kállai kettősben szereplő váltogatott lépések arra utalnak, hogy valamikor ott egy rab váltogatta a lábát, hiszen olyan fájdalmas volt a tüskés deszkán állni, hogy nem bírta mind a két lábával, hanem egyik lábát mindig pihentette.

A történet sántít, mivel a megyeháza épülete 1769-ben készült el, viszont a kállai kettősről már 1674-ből is vannak adatok.

Szabolcs vármegye levéltárosa az 1800-as években leírta, hogy a kállói vár létezése idején[9] a vár védői, ha elfogtak két törököt vagy labancot, összekötötték a két foglyot egymásnak háttal, elkezdtek muzsikálni és rájuk parancsoltak, hogy táncoljanak. Ha rosszul léptek, akkor megcélozták korbáccsal a lábukat. Ezért aztán mindegyik úgy igyekezett táncolni, ugrani, hogy ne ő legyen a korbács felől, hanem a másik. Ezt az ugrabugrálást nevezték úgy, hogy kállai kettős.

A szokás a vár lebontása után is megmaradt: farsangi maskarázásban két embert összekötöttek egymással, és eljátszották a kállai kettőst. Pontosan nem tudjuk, hogyan lett ebből a mókából tánc, néptánc, táncballada.

Cselekménye[szerkesztés]

Háromszáz éve tart az a hagyomány, hogy Nagykállóban páros táncként eltáncolnak egy történetet. Ez a mese arról szól, hogy a szerelmesek civakodnak. A lány szemére veti a legénynek, hogy nem jött hozzá már két este. A legény azt válaszolja, hogy szerelembe esett vele. A lány újra mondja, hogy megleste egy másik lánnyal.

Így civakodnak, veszekednek. Később folytatódik ez kötözködéssel. A fiú mondja, hogy se kötője, se szoknyája, mégis fölvág a lány. A lány is visszanyelvel, de a végén csak kibékülnek, és a dal végére már teljes a szerelem, a békesség és a harmónia.

A következő két dalban már a mulatozás, a vidám együttlét hangjai szólalnak meg.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Farkas Lajos Archiválva 2016. március 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hódmezővásárhelyi Digitális Enciklopédia)
  2. Móricz Zsigmond: Sári bíró Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben (Teátrum Online)
  3. Ítél a Balaton - 1932 - teljes 9'04''–11'37'' (YouTube)
  4. Alkotótársak visszaemlékezései Fejős Pálra
  5. Felülről fúj az őszi szél (Sulinet, audio)
  6. Jó bort árul Sirjainé (Sulinet, audio)
  7. Kincsem, komámasszony Archiválva 2016. március 15-i dátummal a Wayback Machine-ben (Sulinet, audio)
  8. Nagykálló Szabolcs vármegye központja volt. A megyeháza a Fő téren áll, jelenleg kórház.
  9. A Kállayak a XV. század második felében építettek várkastélyt. A törökök 1556-ban felégették. Ezután emelték a várat, amit II. Rákóczi Ferenc bontatott le 1709-ben.

Források[szerkesztés]

  • Zengő csudaerdő: Kóruskönyv a huszadik századi magyar művekből. Vegyeskarok. Válogatás. Válogatták a KÓTA Művészeti Tanácsának tagjai. (hely nélkül): Atheneum Kiadó. 2000. 76. o.  
  • Bereczky János – Domokos Mária – Olsvai Imre–Paksa Katalin–Szalay Olga: Kodály népdalfeldolgozásainak dallam- és szövegforrásai. Budapest: Zeneműkiadó. 1984. ISBN 963 330 478 4 530–537. kotta  

További információk[szerkesztés]

Táncos videók: Ének- és zenekar:
Más feldolgozások:

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

  • Zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap