Nagykálló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagykálló
"Nazarín" en Nagykallo (Hungría), Octubre de 2009.jpg
Nagykálló címere
Nagykálló címere
Becenév: Kálló
Mottó: De Kálló szebb
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Nagykállói
Jogállás város
járásszékhely
Alapítás éve 1200-as évek[1]
Polgármester Juhász Zoltán[2]
Jegyző Török László
Irányítószám 4320
Körzethívószám 42
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 9329 fő (2015. jan. 1.)[3]
Népsűrűség 134,43 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 68,52 km²
Földrajzi nagytáj Alföld[4]
Földrajzi középtáj Nyírség[4]
Földrajzi kistáj Dél-Nyírség[4]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagykálló (Magyarország)
Nagykálló
Nagykálló
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 52′ 59″, k. h. 21° 51′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 52′ 59″, k. h. 21° 51′ 00″
Nagykálló (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Nagykálló
Nagykálló
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Nagykálló weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagykálló témájú médiaállományokat.

Nagykálló város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nagykállói járás és kistérség központja.

Nevének eredete[szerkesztés]

A Nagykálló név néhány lehetséges magyarázata:

  • sokáig Nagykállóban volt a környék legnagyobb kallómalma,
  • a kál szó jelentése „nagy”,
  • a kálló régen gyülekezőhelyet jelentett (ezt őrzi például az „elkallódik” szavunk).

Fekvése[szerkesztés]

Nagykálló Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, nyírségi település. A város a megye délkeleti részén, Magyarország északkeleti részén található. A román határ 47 km-re, az ukrán határ pedig 70 km-re található a várostól. Nagykálló a megyeszékhelytől, Nyíregyházától mindössze 14 km-re fekszik.

A város életében jelentős szerepe van az M3-as autópályának, amely közvetve összeköttetést biztosít a város és a főváros között, míg a 4. számú főút Záhony és Ukrajna felé biztosít könnyű megközelíthetőséget.

Vasúton a Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonalon közelíthető meg Nagykálló vasútállomás. Buszjárattal egyszerűen elérhető a megyeszékhely és a környékbeli települések is.

A környékbeli városok Nagykállótól mért távolsága: Nyíregyháza 14 km, Balkány 14 km, Kállósemjén 8 km, Geszteréd 13 km, Napkor 9 km. Érpatak 12 km, Újfehértó 15 km, Császárszállás 10 km

Városrészei[szerkesztés]

  • Biriszőlő
  • Birke-tanya
  • Cuker-tanya
  • Gödrök
  • Harangod
  • Kiskálló
  • Ludastó
  • Nagykerti-szőlő
  • Páskom
  • Rácztanya
  • Szúrótag
  • Vásártér
  • László kert
  • Kristóf kert
  • Posta kert
  • Állami csemetekert
  • Fekete szék /szik/
  • Közép szék /szik/
  • Rókalyukas dűlő.

Politika[5][szerkesztés]

A helyi választási iroda adatai a 2010-es önkormányzati választások nagykállói eredményeiről.

2010-es önkormányzati polgármester-választás
Polgármester jelölt (jelölő szervezet) Szavazatok száma
Juhász Zoltán (Független)
  
3 291
Kulja András (Fidesz-KDNP)
  
1 274
Terdik János (Független)
  
359
2010-es nagykállói önkormányzati képviselőválasztás
Párt/Jelölő szervezet Mandátumok
Független
  
5
Fidesz-KDNP
  
3*
MSZP
  
1*
Jobbik
  
1*
Összefogás a Fejlődő Nagykállóért Egyesület
  
1
*: 1 mandátum kompenzációs listáról

"

2014-es önkormányzati polgármester-választás
Polgármester jelölt (jelölő szervezet) Szavazatok száma
Juhász Zoltán (Fidesz-KDNP)
  
2 399
Trefán Jánosné (MSZP-DK-Együtt)
  
582
Mészáros Csaba (Jobbik)
  
461
Horváth Sándor (Független)
  
221
2014-es nagykállói önkormányzati képviselőválasztás
Párt/Jelölő szervezet Mandátumok
Fidesz-KDNP
  
6
Független
  
2


A 2010. október 3. napján megtartott települési kisebbségi önkormányzati választás során Nagykálló Város Cigány Kisebbségi Önkormányzatába 4 Képviselőt választottak, mindannyian a LUNGO DROM szervezet jelölésében indultak.

Infrastruktúra[szerkesztés]

A település infrastruktúrája folyamatosan fejlődik.
A településen található 3478 lakásnak 99%-a be van kapcsolva a közüzemi vízhálózatba. Ez az érték az országos magasabb az országos átlagnál. A közüzemi szennyvíz-csatorna hálózatra való 46%-os a rákötöttség arány, ami meghaladja a régiós átlagot. A háztartások 56%-a van rákötve a vezetékes gázhálózatra.
Nagykállóban az ezer lakosra jutó távbeszélő fővonalak száma 224 darab, amely alig marad el a megyei átlagtól.
A kiépített úthálózat hossza 27 km, a kiépítetlen úthálózaté 14 km, a kerékpárúté 2,4 km, míg a járdák hossza 6 km.

Története[szerkesztés]

A mai város nyugati határában lévő domb (Korhány) egy ősemberi temetkezési hely volt. A római időkben szarmaták, később szlávok, a honfoglaláskor, 895-896-ban, Szabolcs és Tas vezér foglalta el a Tiszától a Krasznáig, a kabarok (a magyarok katonai segítői), majd Kond magyarjai laktak itt. Az államalapítás utáni századokban a megye sokat szenvedett az ellenséges betörésektől; besenyők, kunok, tatárok pusztították. Az első Kálló az 1200-as évek közepétől épült. Egy mocsár volt itt a mostani kanális vonalában. Neve: Búzna-Dada (Búzen-Dada), a mai város déli részén. Két fából épült temploma volt, házait a földbe ásták, náddal fedték. Kunok, tatárok betörésekor a lakosság elrejtőzött a mocsárban, majd a felégetett városka helyett felépítették a mostani Kállót. Ebből az időből származik Harangod nevének legendája, ami egyben Nagykálló legrégebbije is:

Amikor a hírnökök jelentették, hogy gyilkolva, fosztogatva, mindent felégetve közelednek a tatárok, a lakosság élelmét, állatait, munkaeszközeit mentve a mocsárba menekült. Amint a templomhoz érkeztek, megállította őket az öreg pap. Mentsétek a harangot is fiaim, mert ha a tatárok felgyújtják a falut, a tűzben lezuhan a haranglábról, és tönkre megy, megolvad. – mondta. Szekérre engedték hát a harangot, majd ahol lehetett, tutajra emelték, és eveztek észak felé. Már közel jártak egy biztonságosnak látszó, dombok védelmében lévő helyhez, amikor miért, miért nem, megbillent a tutaj, és a harang a vízbe csúszva elmerült a mocsárban. Telt-múlt az idő. A tatárok által teljesen elpusztított Búzna Dada egykori lakói új, mocsarakkal körül vett, védett helyen felépítették az új települést, Kállót. Lett új fatemplom is, kupolás, magas toronnyal. Csak a harang hiányzott sokáig. Ám néha, ködös őszi estéken észak felől harangszót hozott a szél. Az emberek hite szerint abból az irányból, ahol a harang elveszett. S ilyenkor babonás félelemmel mondogatták az öreg papnak: -Hallod Atya? Ott, arra szól a harangod! És azt a helyet, amely mellett a harang elmerült, így nevezik azóta: Harangod.[6]

A vidék középső részét, nyilván terméketlenebb, homokos földje miatt csak a 11-12. században népesítették be.

A lerombolt kállói vár
A nagykállói Vármegyeháza (most Elmegyógyintézet)

Nagykálló a 14. században már mezőváros és a Kállay család birtoka volt. Egy ideig egy Kiskálló nevű település szomszédságában volt, mára a kettő összeolvadt. 1315-ben Károly Róberttől jogot kapott hetivásár tartására. 1323-ban a fennmaradt oklevelek szerint e helyen már vármegyei gyűlést is tartottak, s Kálló főként kedvező földrajzi helyzete következtében – mivel a nagyforgalmú TokajSzatmárnémeti, DebrecenUngvárMunkácsBeregszász közötti útvonalba esett – lassanként a környék gazdasági és kereskedelmi központjává vált. 1457-ben a település urai, a Kállayak királyi engedélyt kaptak várkastély építésére. 1556-ban a törökök felégették, ezután a védelmét megerősítendő várat emeltek. 1574-ben végvárnak nyilvánították. 1603-ban Bocskai István itt telepítette le a hajdúit, ezzel hajdúvárosi rangra emelte, Nagykállót (amit akkoriban a sok áttelepülés miatt Újkállónak is hívtak). Lakóit a hajdúvárosok jogaival ruházta fel, ami együtt járt azzal, hogy lakosai mentesültek az állami és földesúri terhek alól, katonáskodásuk fejében. Bocskai halála után Báthory Gábor a hajdúkat Hajdúböszörménybe telepítette át, Nagykálló megfogyatkozott, de továbbra is ipari központ maradt.

A 17. században Nagykállóban megalakultak és virágzásnak indultak a céhek; a csiszár, kovács, lakatgyártó, szabó, csizmadia, szűcs, varga, melyeknek kiváltságlevelei az 1616-1654 közötti időkből valók. 1666-ra jelentős salétromfőzőhely volt. 1644-ben I. Rákóczi György elfoglalta, és itt bocsátotta ki Függetlenségi Kiáltványát. II. Rákóczi Ferenc 1703. július 29-én, a Rákóczi-szabadságharc első ostromaként megtámadta, és másnapra bevette a várat. 1704-ben elrendelte a vár lerombolását (amit végül csak 1709-ben hajtottak végre). 1747-ben Szabolcs vármegye székhelye lett. Amikor 1867-ben Nyíregyháza megyeszékhely lett, Nagykálló háttérbe szorult, ugyanekkor városi rangját is elvesztette. 1983-ban a járásrendszer megszűnésekor elvesztette a járásszékhelyi rangját is. 1989-ben ismét városi rangot kapott. 2013-ban a járásrendszer újraindításakor korábbi rangját visszaszerezve, a Nagykállói járás központja lett.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a város lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[7]

A város főbb turisztikai nevezetességei[szerkesztés]

  • Harangod: Harangod területe egy dombos, ligetes táj, amelyet egy 75 hektáros mesterséges tó tesz még vonzóbbá. A tó lehetőséget ad horgászatra, csónakázásra, vagyis kitűnő lehetőséget nyújt a szabadidő tartalmas eltöltésére. Harangodon hozták létre a Téka-tábort, melynek területén Ekler Dezső tervei alapján hét faépületet építettek. Legismertebb ilyen faépület a Tánc csűr, amely körülbelül 250 m² alapterületű és akár 300 ember egyidejű befogadására is alkalmas. Helyi szervezetek révén itt alakult meg a Kaláris Népművészeti tábor, ahol fiatalok és idősek egyaránt megismerhetik a régi népi kismesterségeket. A harangodi komplexum a város központjának közelében található, így akár egy kellemes séta alkalmával vagy a kiépített kerékpárúton is könnyen megközelíthető.
  • Ínségdomb: Ez a 12 méter magas homokdomb, amelynek tetején kilátó áll, csodás kilátást biztosít a városra és nyugodt körülmények között élvezheti az ide látogató a csodás természet látványát. Az Ínségdomb tetején áll egy kis kilátó is. Itt (a legendával ellentétben) a 18. században vályogból épült kastély állt, a fák a park maradványai, a kilátó dombja pedig az egykori barokk kert része volt. A legenda szerint az Ínségdombot a nagykállói jobbágyok hordták össze az 1780-as aszályos években Kállay Ferenc által nyújtott kölcsöngabona fejében. A védelem alatt álló emlékmű a lakosok egyik kedvelt szabadidőhelye. A domb lábánál lévő sportpálya és vendéglátóhely tökéletes kikapcsolódást biztosít a család minden tagjának.
  • Városi Strandfürdő: A strandfürdő a város központjának közelében található. 42 fokos gyógyvizével, kellemes, parkosított környezetben, röplabda-, lábtenisz-. tollaslabda-, és focipályával várja kedves látogatóit. Az itt feltörő gyógyvízre nátrium- kloridos, jódos, brómos ásványi anyag tartalom jellemző, amelynek köszönhetően kiválóan alkalmas reumatikus megbetegedések kezelésére is.
  • Kállai kettős: Nagykálló kulturális nevezetessége a kállai kettős, amelynek műfaja táncballada. A táncnak mesélje, legendája van, egy civakodó, majd kibékülő és boldogan együtt mulató szerelmespárról szól. A helyi néptánccsoportok egyik kedvelt tánca ez.
  • Nagykálló főtere: A város főterének, azaz a Szabadságkertnek, a felújítása 2003-ban történt meg. A zöld terület immár megszépült környezettel várja az ide látogatókat. Itt található a millenniumi emlékmű, a Szabadság-szobor és az Ismeretlen szovjet katona szobra. A felújítás során itt került elhelyezésre II. Rákóczi Ferenc szobra, a szobor környéke pedig térburkolatot kapott. A magas fák tövében található padok kellemes nyári beszélgetésekre adnak lehetőséget.
  • Régi zsidó temető: Itt található Taub Eizik Izsák sírhelye, akit már életében csodarabbinak neveztek. Mind a mai napig a zsidó vallás egyik kedvelt zarándokhelye a temető.
  • A volt megyeháza: Ez a hatalmas épület barokk- klasszicista stílusban épült Salvator Giuseppe Aprilis tervei alapján. 1779 és 1876 között megyeháza épületeként szolgált, majd 1895-től tébolyda, majd elmegyógyintézet. Ma Megyei Pszichiátriai Szakkórházként üzemel.
  • A városban található templomok: Római katolikus, görög katolikus, református. Mindegyik vallási helyszín gazdag történelmi múlttal rendelkezik. Az ide tátogatók képzett vezetők segítségével ismerhetik meg az épületek múltját, érdekességeit.
  • Helyi múzeumok: A református templomtól nem messze az un. Szilágyi Ház-ban rendezték be a helytörténeti múzeumot, többek között a Kállai kettős, a kállói vár és cipész foglalkozás emlékeivel. A "Tanoda" épületében iskolatörténeti kiállítás található a középkorban alapított gimnáziumtól kezdve napjainkig. A két épület szomszédságában található Korányi Frigyes szülőháza ill. az Álmos Imre képtár.

Nagykállóban született híres emberek[szerkesztés]

Oktatás[szerkesztés]

Középiskolák[szerkesztés]

  • Korányi Frigyes Gimnázium
  • Budai Nagy Antal Szakközépiskola
  • Kállay Rudolf Szakiskola
  • School Of Business Üzleti és Művészeti Szakképző Iskola

Általános iskolák[szerkesztés]

  • Nagykálló Önkormányzat Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat

Óvodák[szerkesztés]

Nagykálló Egyesített Óvoda

Intézményegységei:

  • Brunszvik Teréz Óvoda
  • Szivárvány Óvoda

Nagykálló Városi Szociális és Egészségügyi Központ[szerkesztés]

Intézményvezető neve: Dr. Vonza Tibor

Intézményei:

  • Egyesített Szociális Intézet
  • Gondozási Központ
  • Gyermekjóléti és Családsegítő Központ
  • Városi Bölcsőde
  • Egészségügyi Központ

Kultúra[szerkesztés]

  • Kállai Kettős Néptáncfesztivál
  • Nagykállói Napok Rendezvénysorozat
  • Országos Ratkó József Vers- és Prózamondó Verseny
  • TÉKA tábor
  • Nők Napfényes Hete rendezvénysorozat
  • Havas hétvége Harangodon
  • Akácvirágzás, Nyírségi Ízek Fesztiválja és a Méz Ünnepe
  • Csipkeverők Országos Találkozója

Intézmények[szerkesztés]

II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ

Intézményegység vezető: Sveda Anita

Ratkó József Városi Könyvtár

Intézményvezető neve: Ács Lászlóné

Korányi Frigyes Emlékház

4320 Nagykálló, Hunyadi köz 2.

Események[szerkesztés]

Testvértelepülések[szerkesztés]

Demográfiai adatok[szerkesztés]

  • Lakosainak száma: 9469
  • Háztartások száma: 3478

A város középiskoláiban tanuló 1500 diák hosszabb távon is biztosíthatja a munkaerő utánpótlását. Jelenleg is képeznek szabó-varró szakmunkásokat, középfokú közgazdasági, pénzügyi-számviteli és rendészeti szakembereket. Országosan elismert a német két tanítási nyelvű gimnáziumunk, ahol jelenleg is folyik olasz, angol és francia nyelvoktatás.

Mezőgazdaság[szerkesztés]

Ipar[szerkesztés]

  • Sza-Pa Kft.
  • KITE zRT.
  • Kálló-Földgép kft.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. nagykallo.hu
  2. Nagykálló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  3. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  4. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  5. http://nagykallo.hu/userfiles/downloads/199/Tajekoztato-Eredmenyrol.pdf
  6. http://www.nagykalloharangod.hu/content.php?pageparent=harangod_tortenete
  7. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Reinel compass rose.svg Nyírpazony Napkor Apagy Héraldique meuble compas.svg
Nyíregyháza

Észak
Nyugat  Nagykálló  Kelet
Dél

Nyírbátor
Geszteréd Balkány Szakoly