Szilágyi István (pedagógus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szilágyi István
Portréja a Vasárnapi Ujságban
Portréja a Vasárnapi Ujságban
Született 1819. január 6.
Nagykálló
Elhunyt 1897. április 12. (78 évesen)
Máramarossziget
Állampolgársága osztrák–magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása igazgatótanár,
író,
akadémikus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szilágyi István témájú médiaállományokat.

Szilágyi István (Nagykálló, 1819. január 6.Máramarossziget, 1897. április 12.) református főiskolai igazgatótanár, író, az MTA levelező tagja (1846). Szilágyi János és Forró Sára – régi vagyonos magyar nemesi család – fia.

Élete[szerkesztés]

Szülőhelyén Nagykállón (Szabolcs vármegye) végezte el a hat gimnáziumi osztályt, majd 1834-ben a Debreceni Református Kollégium felső osztályába iratkozott be és két évig a teológiára járt. Az 1840/41-es iskolaévben fölesküdött felügyelővé és egyszersmind a gimnáziumi V. (poétikai) osztály köztanítójává nevezték ki a kollégiumban, ahol 1842 tavaszáig maradt. Ekkor a nagyszalontai református egyház meghívta az ottani iskola igazgatására, ahol március 20-án foglalta el tanári állását. Arany Jánosnak debreceni tanulótársa volt és barátságuk Szalontára mentével tovább erősödött és barátja a pályakezdésére ösztönző hatással volt. Két év múlva Nagyszalontáról külföldi egyetemekre indult, útba ejtvén Pestet, ahol rövid tartózkodása alatt megismerkedett Petőfivel is, egy ideig együtt is laktak. Vele való barátságát erősítette, amikor megtudta, hogy Aranynak lelkes buzdítója volt az írásra, ezt írja Aranyhoz: „... írd meg neki, hogy eddig is szerettem, de most még jobban szeretem, azt tudva, hogy ő ösztönzött téged az írásra.” Külföldi tanulmányútjáról hazatérve, 1845. szeptember 25-én a máramarosszigeti hittani tanszékre választották meg. 1850-ben, amikor igazgatónak választották, szózatot írt a hazai protestánsokhoz, ennek eredményeként jelentős adományok folytak be a tanintézet pénztárába. Buzdított, dolgozott, lankadatlan hévvel, hogy a tanintézményt történelmi terjedelmében megtarthassák. A Magyar Tudományos Akadémia 1846. december 20-án levelező tagjává választotta. Tanárkodásának negyvenéves jubileuma alkalmával a király Ferenc József-renddel tüntette ki. Mint főiskolai igazgató 1896-ig működött; ekkor nyugalomba vonult. Mellszobrát 1899. május 7-én leplezték le Máramarosszigeten.

1840-ben és 1841-ben a Kisfaludy Társaság pályadíját elnyerte Árpád című költeményével és a Csák és a királyleány című elbeszélésével. 1843-ban az MTA a Szókötéstan szabályai című nyelvészeti munkáját jutalmazta. Egyháztörténeti, helytörténeti és pedagógiai műveket is írt.

Munkái[szerkesztés]

Időskori portréja
  • Magyar szókötés. Szilágyi István koszorúzott és Fábián István díjazott művei. Pest, 1846 (Nyelvtudományi Pályamunkák III.) REAL-EOD
  • Emlékbeszéd cs. k. főherczeg József nádor felett. T. Máramaros megye rendei előtt, a m.-szigeti ref. templomban márcz. 1. 1847... A máramaros megyei szűkölködők javára. Debreczen, 1847
  • A m.-szigeti helv. hitv. tanoda történetének rövid vázlata. M.-Sziget, 1858
  • Keresztyén egyháztörténet. U. ott, 1860. (2. kiadás. Debreczen, 1863., 3. k. 1869. U. ott)
  • A gymnasiumi oktatásügy története a magyarországi helv. hitvallásuaknál. Sárospatak, 1861 REAL-EOD
  • Igazgatói jelentés a máramaros-szigeti ref. gymnasium állásáról 1859-60-ban. U. ott, 1861
  • B. Hari Péter emlékezete. M.-Sziget, 1861. (Különnyom. a m.-szigeti h. h. lyceum Értesítőjéből)
  • A szigeti ó-templom és egyház története. U. ott, 1862
  • Igazgatói jelentés a máramaros-szigeti h. h. főtanoda állásáról 1862-63. Sárospatak, 1863
  • Adalékok a m. tud. Akadémia megalapítása történetéhez. Bpest, 1877 (Vaszary Kolossal és Révész Imrével. Értekezések a nyelv- és széptud. köréből VI. 6.) REAL-EOD
  • Emlékirat a m.-szigeti h. h. Lyceum multjáról, jelenéről. M.-Sziget, 1883
  • A római irodalomtörténet rövid vázlata. Kézirat gyanánt. U. ott, 1891. (2. kiadás. U. ott, 1895.)
  • Részletek Róma történetének vázlatából. Eutropius után. Kézirat gyanánt. U. ott, 1894
  • Cicerónak Archias költő védelmében tartott beszéde. U. ott, 1894
  • Kivonat Sallustius Catilinájából. U. ott, 1894
  • Két beszéd a Catilina összeesküdt társai ügyében, Sallustiusból. Kézirat helyett. U. ott, 1895
  • A trójai háború. Visszafordítási gyakorlatul. Kézirat helyett. U. ott, 1895

Szerkesztette a Máramaros című politikai hetilapot 1865. április 5-től 1883-ig (hetenként egyszer, 1874-től kétszer jelent meg); a Máramarosi Képes Naptárt 1868-1873. évekre Máramarosszigeten, a Máramaros vármegye egyetemes leírását (Bpest, 1876); a máramarosszigeti h. h. gimnázium (1859-61), főtanoda (1862-63) és líceum (1864-84) Értesítőit; kiadta: a Szigeti Albumot 1860. Pesten; a Történeti Emlékeket a magyar nép községi és magán életéből, (másokkal együtt); Várady Gábor országgyűlési leveleit 1865-68. Két kötetben Pesten, 1871

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]