Nyírbogdány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nyírbogdány
Nyírbogdány címere
Nyírbogdány címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásKemecsei
Jogállás község
Polgármester Lisovszki Tamás (független)[1]
Irányítószám 4511
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség2840 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség80,22 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület35,03 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyírbogdány (Magyarország)
Nyírbogdány
Nyírbogdány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 03′ 24″, k. h. 21° 52′ 21″Koordináták: é. sz. 48° 03′ 24″, k. h. 21° 52′ 21″
Nyírbogdány (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Nyírbogdány
Nyírbogdány
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Nyírbogdány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírbogdány témájú médiaállományokat.

Nyírbogdány község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kemecsei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nyírbogdány község a Közép-Nyírségben, Nyíregyházától északkeletre, mintegy 16 km távolságra található. A 4-es sz. főközlekedési úton jól megközelíthető. Nyírbogdány-Gyártelep vasútállomás elérhető a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonalon. A település érdekessége, hogy a gyártelepi településrész a falu központjától mintegy 3 km-re található. A gyártelepen 780 ember él.

A község határában folyik a kállai, valamint a sényői főfolyás, mely a Lónyai-főcsatornába torkollik. A község belterülete 327 ha, külterülete 3125 ha.

Története[szerkesztés]

A község a középkorban mezőváros volt. Első ízben 1220 körül említi nevét a Váradi Regestrum, a hozzá tartozó Hene és Szolnok nevű falvakkal együtt. Neve a Bogdán személynévből alakult magyar névadással. A személynév a szláv Bogdán (Isten ajándéka), a görög Theodorosz átvétele volt, és minden bizonnyal magyar ember viselte.

1324-ben Bogdántelek néven szerepel az első oklevelekben. Ettől az időtől számít lakott településnek, a köznemes Bogdányi család birtokaként. A 18. századig mellettük sokan mások rendelkeztek résztulajdonnal, így az Apagyi család is.

1566-ban Szabolcs legjelentékenyebb települése volt.

A 16. század végén a 44 jobbágyháztartáson 5 földesúr osztozott, ebből 3 Bogdányi családbéli volt.

1607-től az akkor megyei alispán, Bogdányi János közbenjárására évente 6 alkalommal országos vásár tartására szerzett jogot a falunak. Ez nagyban hozzájárult fejlődéséhez.

A 17. században a Jármy, az Orosz, és a Bay családok szereztek részbirtokokat Bogdányban, melyeket 1945-ig meg is tartottak.

A 18. században a jelentékeny Bogdányi birtok feldarabolódott.

A falu mai határában 3 egykori falu olvadt be. Az egyik a középkori telepítésű, de később elnéptelenedett Gecsetelke. A községhatár északi részébe beolvadt Hene. Helyét ma egy Telek nevű puszta őrzi.

A harmadik terület a mai bogdányi határ északi részén különálló Szolnok volt. A három középkori település a török időkben kipusztult, és a 17. században már lakatlan terület volt.

1811-ben a község mezővárosi rangot kapott I. Ferenc királytól.

1860-tól a község több járáshoz tartozott.

1920-ban 2115 lakosa volt a falunak. 1930-ban 2388 lakosa volt a falunak.

1944 áprilisában összeszednek és deportálnak mintegy 30 zsidó családot.

1990-től közigazgatási besorolása község.

A község állandó népességszáma megközelítően: 3028 fő. Ebből férfi 1466, nő 1562.

A Nyírbogdányi Ipari Park 2002-ben jött létre, területe 20,5 hektár. Jelenleg három betelepült vállalkozás (Bogdány Plusz Bt., Bogdány Plaszt Kft., G&B Ügyker Kft.) 4,4 hektárt foglal el. Sajátosság, hogy a központtól 4 km-re alakult ki a Gyártelep település rész.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Tanicsár Miklós (független)[3]
  • 1994–1998: Tanicsár Miklós (független)[4]
  • 1998–2002: Tanicsár Miklós (független)[5]
  • 2002–2006: Balogh Tibor Zoltán (SZDSZ)[6]
  • 2006–2010: Balogh Tibor Zoltán (SZDSZ-MSZP)[7]
  • 2010–2014: Balogh Tibor Zoltán (független)[8]
  • 2014–2019: Balogh Tibor Zoltán (független)[9]
  • 2019-től: Lisovszki Tamás (független)[1]

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

Nevezetességei[szerkesztés]

2006. június 10-én megnyílt a Bogdányi Tájház a Táncsics Mihály utca 10. szám alatt.

Néprajzi és helytörténeti kiállítás, ingyenes belépés.

Látogatási időpontok: kedd és péntek között 14.00 – 18.00, szombaton és vasárnap 10.00 – 16.00 között, hétfőn szünet.

Testvértelepülései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Nyírbogdány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Nyírbogdány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Nyírbogdány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  5. Nyírbogdány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  6. Nyírbogdány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. Nyírbogdány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. Nyírbogdány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  9. Nyírbogdány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés]