Ibrány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ibrány
Ibrány címere
Ibrány címere
Ibrány zászlaja
Ibrány zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásIbrányi
Jogállás város
járásszékhely
Polgármester Trencsényi Imre (független)[1]
Irányítószám 4484
Körzethívószám 42
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség6648 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség110,32 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület60,39 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ibrány (Magyarország)
Ibrány
Ibrány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 07′ 42″, k. h. 21° 42′ 52″Koordináták: é. sz. 48° 07′ 42″, k. h. 21° 42′ 52″
Ibrány (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Ibrány
Ibrány
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Ibrány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ibrány témájú médiaállományokat.

Ibrány város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az Ibrányi járás székhelye.

Fekvése[szerkesztés]

Nyíregyházától 25 kilométerre északra, a Tisza mentén, a Rétköz nyugati felén helyezkedik el, közvetlen Nagyhalász szomszédságában. A település megközelíthető autóval (Tokaj vagy Nyíregyháza felől), illetve a Volánbusz 4200-as (Nyíregyháza – Mága-sor – Tiszabercel), 4201-es (Nyíregyháza – Ibrány – Gávavencsellő), 4203-as (Ibrány – Nagyhalász – Dombrád), 4212-es (Nyíregyháza – Nyírszőlős – Ibrány) és 4246-os (Rakamaz – Ibrány – Kemecse) helyközi buszjáratával.

Története[szerkesztés]

A község külterületén neolit kori település maradványait tárták fel a régészek 2008-ban.[3] A település nevét az Ibrahim személynévből származtatják. Az Ibrány név az 1280-ban kelt, László király által kiadott oklevélben szerepelt először.

A 15. században épült várkastély a török időkben végvárként szolgált, majd az 1600-as évek fordulóján Bocskai hajdúi számára nyújtott védelmet, de a Rákóczi-szabadságharc idejére már szinte teljesen elpusztult.

Az 1880-as években Tisza szabályozásával felszabaduló földterületek mezőgazdasági művelés alá vonása pozitívan hatott a település gazdasági fejlődésére. Az akkori mintegy 3000 fős lakosságával a nagy lélekszámú falvak közé számított és infrastrukturális (óvoda, iskola, majd 1962-től gimnázium is létesült) fejlettsége miatt is, fokozatosan a kistérség központjává vált.

1993-ban Göncz Árpád városi címet adományozott a szabolcsi településnek. A város két legégetőbb problémája jelenleg: a viszonylag magas munkanélküliség (28%) és a fiatalok elvándorlása.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Berencsi Béla
  • 1994–1998: Berencsi Béla (független)[4]
  • 1998–2002: Berencsi Béla
  • 2002–2006: Berencsi Béla
  • 2006–2010: Berencsi Béla
  • 2010–2014: Berencsi Béla (független)[5]
  • 2014–2018: Berencsi Béla
  • 2019–2019: Trencsényi Imre (független)[6]
  • 2019-től: Trencsényi Imre (független)[1]

A településen 2019 márciusában az előző polgármester 2018 decemberében bekövetkezett halála miatt kellett időközi polgármester-választást tartani. (A 71 éves korában elhunyt Berencsi Béla 1975 júliusától irányította a nyírségi községet, később kisvárost, ezzel ő volt az ország második legrégebben hivatalban lévő polgármestere a Veresegyházat 1965 óta vezető Pásztor Béla után.)[6]

Népcsoportok[szerkesztés]

2011-ben a város lakosságának 86%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[7]

Híres szülöttei[szerkesztés]

Testvértelepülések[szerkesztés]

Látnivalók[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Ibrány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 29.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  3. Domboróczki László régész munkássága. [2013. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 27.)
  4. Ibrány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  5. Ibrány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  6. a b A Fidesz olyan települést nyert meg, amelyet múltkor még elbukott. Index.hu. 2019. márc. 31. Hozzáférés: 2019. december 23.
  7. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]