Ibrány

	Ibrány
; Ibrány címere	; Ibrány zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Ibrányi
Jogállás	város; járásszékhely
Polgármester	Trencsényi Imre (független)
Irányítószám	4484
Körzethívószám	42
Testvértelepülései	Lista Gradisca d'Isonzo
	Népesség
Teljes népesség	6648 fő (2018. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	110,32 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	60,39 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Ibrány Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 48° 07′ 42″, k. h. 21° 42′ 52″Koordináták: é. sz. 48° 07′ 42″, k. h. 21° 42′ 52″
	Ibrány Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
	Ibrány weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ibrány témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Ibrány (egyértelműsítő lap).

Ibrány város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az Ibrányi járás székhelye.

Fekvése[szerkesztés]

Nyíregyházától 25 kilométerre északra, a Tisza mentén, a Rétköz nyugati felén helyezkedik el, közvetlen Nagyhalász szomszédságában. A település megközelíthető autóval (Tokaj vagy Nyíregyháza felől), illetve a Volánbusz 4200-as (Nyíregyháza – Mága-sor – Tiszabercel), 4201-es (Nyíregyháza – Ibrány – Gávavencsellő), 4203-as (Ibrány – Nagyhalász – Dombrád), 4212-es (Nyíregyháza – Nyírszőlős – Ibrány) és 4246-os (Rakamaz – Ibrány – Kemecse) helyközi buszjáratával.

Története[szerkesztés]

A község külterületén neolit kori település maradványait tárták fel a régészek 2008-ban.^[3] A település nevét az Ibrahim személynévből származtatják. Az Ibrány név az 1280-ban kelt, László király által kiadott oklevélben szerepelt először.

A 15. században épült várkastély a török időkben végvárként szolgált, majd az 1600-as évek fordulóján Bocskai hajdúi számára nyújtott védelmet, de a Rákóczi-szabadságharc idejére már szinte teljesen elpusztult.

Az 1880-as években Tisza szabályozásával felszabaduló földterületek mezőgazdasági művelés alá vonása pozitívan hatott a település gazdasági fejlődésére. Az akkori mintegy 3000 fős lakosságával a nagy lélekszámú falvak közé számított és infrastrukturális (óvoda, iskola, majd 1962-től gimnázium is létesült) fejlettsége miatt is, fokozatosan a kistérség központjává vált.

1993-ban Göncz Árpád városi címet adományozott a szabolcsi településnek. A város két legégetőbb problémája jelenleg: a viszonylag magas munkanélküliség (28%) és a fiatalok elvándorlása.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Berencsi Béla (független)^[4]
1994–1998: Berencsi Béla (független)^[5]
1998–2002: Berencsi Béla (független)^[6]
2002–2006: Berencsi Béla (független)^[7]
2006–2010: Berencsi Béla (MSZP)^[8]
2010–2014: Berencsi Béla (független)^[9]
2014–2018: Berencsi Béla (független)^[10]
2019–2019: Trencsényi Imre (független)^[11]^[12]
2019-től: Trencsényi Imre (független)^[1]

A településen 2019 március 31-én időközi polgármester-választást kellett tartani,^[11] az előző polgármester 2018 decemberében bekövetkezett halála miatt.^[13] (A 71 éves korában elhunyt Berencsi Béla 1975 júliusától irányította a nyírségi községet, később kisvárost, ezzel ő volt az ország második legrégebben hivatalban lévő polgármestere a Veresegyházat 1965 óta vezető Pásztor Béla után.)^[12]

Népcsoportok[szerkesztés]

2011-ben a város lakosságának 86%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[14]

Híres szülöttei[szerkesztés]

Itt született 1953. május 7-én Hegedűs D. Géza színész.
Itt született Berecz János politikus
Itt született Puskás Judit (Jucus) énekesnő
Itt született Kertész Richárd humorista

Testvértelepülések[szerkesztés]

Gradisca d’Isonzo, Olaszország

Liminka, Finnország

Szádelő, Szlovákia

Várhosszúrét, Szlovákia

Głogów Małopolski, Lengyelország

Gernyeszeg, Románia

Látnivalók[szerkesztés]

Ibrányi református templom (wd) (eredetileg román, majd 1500 körül gótikus stílusban átépített)
Fekete-halom
Helytörténeti gyűjtemény (célja a Rétköz hétköznapjainak bemutatása)
Ibrányi Galéria
Földosztók (Borbás Tibor szobra – az 1919-es Károlyi-féle földreformnak állít emléket)
Millecentenáriumi Emlékpark (1996)
Tisza-parti strand
Nyírvidéki Kisvasút

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Ibrány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 29.)
↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
↑ Domboróczki László régész munkássága. [2013. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 27.)
↑ Ibrány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Ibrány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
↑ Ibrány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
↑ Ibrány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
↑ Ibrány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
↑ Ibrány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
↑ Ibrány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
↑ ^a ^b Ibrány települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. március 31. (Hozzáférés: 2020. június 26.)
↑ ^a ^b Dull Szabolcs: A Fidesz olyan települést nyert meg, amelyet múltkor még elbukott. Index.hu, 2019. március 31. (Hozzáférés: 2020. június 26.)
↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019 (Hozzáférés: 2020. június 26.)
↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora