Ibrány
| Ibrány | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás | Ibrányi | ||
| Kistérség | Ibrány–Nagyhalászi | ||
| Jogállás | város járásszékhely |
||
| Polgármester | Berencsi Béla[1] | ||
| Irányítószám | 4484 | ||
| Körzethívószám | 42 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 6835 fő (2013. január 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 114,48 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 60,48 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Ibrány
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
| é. sz. 48° 07′ 41,66″, k. h. 21° 42′ 51,98″Koordináták: é. sz. 48° 07′ 41,66″, k. h. 21° 42′ 51,98″ | |||
Ibrány
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
|
|||
| Ibrány weboldala | |||
Ibrány város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az Ibrány–Nagyhalászi kistérségben.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Nyíregyházától 25 kilométerre északra, a Tisza mentén, a Rétköz nyugati felén helyezkedik el, közvetlen Nagyhalász szomszédságában. A település megközelíthető autóval (Tokaj vagy Nyíregyháza felől) és vasúton a 119-es számú (Nyíregyháza NYK–Kótaj–Buj–Herminatanya–Dombrád) vonalán érhető el.[3]
Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A község külterületén neolit kori település maradványait tárták fel a régészek 2008-ban.[4] A település nevét az Ibrahim személynévből származtatják. Az Ibrány név az 1280-ban kelt, László király által kiadott oklevélben szerepelt először.
A 15. században épült várkastély a török időkben végvárként szolgált, majd az 1600-as évek fordulóján Bocskai hajdúi számára nyújtott védelmet, de a Rákóczi-szabadságharc idejére már szinte teljesen elpusztult.
Az 1880-as években Tisza szabályozásával felszabaduló földterületek mezőgazdasági művelés alá vonása pozitívan hatott a település gazdasági fejlődésére. Az akkori mintegy 3000 fős lakosságával a nagy lélekszámú falvak közé számított és infrastrukturális (óvoda, iskola, majd 1962-től gimnázium is létesült) fejlettsége miatt is, fokozatosan a kistérség központjává vált.
1993-ban Göncz Árpád városi címet adományozott a szabolcsi településnek. A város két legégetőbb problémája jelenleg: a viszonylag magas munkanélküliség (28%) és a fiatalok elvándorlása.
Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
2001-ben a város lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[5]
Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Református templom (eredetileg román, majd 1500 körül gótikus stílusban átépített)
- Fekete-halom
- Helytörténeti gyűjtemény (célja a Rétköz hétköznapjainak bemutatása)
- Ibrányi Galéria
- Földosztók (Borbás Tibor szobra – az 1919-es Károlyi-féle földreformnak állít emléket)
- Millecentenáriumi Emlékpark (1996)
- Tisza-parti strand
- Nyírvidéki Kisvasút
Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Nagy Ferenc: Ibrány. Egy rétközi település társadalomtörténete a XX. századig (MEK)
- Ibrány város honlapja
- Google maps – Ibrány
Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- ↑ Ibrány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
- ↑ Itt azonban 2009. szeptember 17-től „ideiglenesen” szünetel a forgalom.
- ↑ Domboróczki László régész munkássága. (Hozzáférés: 2013. szeptember 27.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
|
|||||||
