Ibrány
| Ibrány | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás | Ibrányi | ||
| Jogállás |
város járásszékhely | ||
| Polgármester | Trencsényi Imre (független)[1] | ||
| Irányítószám | 4484 | ||
| Körzethívószám | 42 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 6648 fő (2018. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 110,32 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 60,39 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Ibrány
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 48° 07′ 42″, k. h. 21° 42′ 52″Koordináták: é. sz. 48° 07′ 42″, k. h. 21° 42′ 52″ | |||
Ibrány
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
| |||
| Ibrány weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ibrány témájú médiaállományokat. | |||
Ibrány város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az Ibrányi járás székhelye.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Nyíregyházától 25 kilométerre északra, a Tisza mentén, a Rétköz nyugati felén helyezkedik el, közvetlen Nagyhalász szomszédságában. A település megközelíthető autóval (Tokaj vagy Nyíregyháza felől) és az ÉMKK 4200-as (Nyíregyháza - Mága-sor - Tiszabercel), 4201-es (Nyíregyháza - Ibrány - Gávavencsellő), 4203-as (Ibrány - Nagyhalász - Dombrád), 4212-es (Nyíregyháza - Nyírszőlős - Ibrány) és 4246-os (Rakamaz - Ibrány - Kemecse) helyközi autóbusz viszonylatán.
Története[szerkesztés]
A község külterületén neolit kori település maradványait tárták fel a régészek 2008-ban.[3] A település nevét az Ibrahim személynévből származtatják. Az Ibrány név az 1280-ban kelt, László király által kiadott oklevélben szerepelt először.
A 15. században épült várkastély a török időkben végvárként szolgált, majd az 1600-as évek fordulóján Bocskai hajdúi számára nyújtott védelmet, de a Rákóczi-szabadságharc idejére már szinte teljesen elpusztult.
Az 1880-as években Tisza szabályozásával felszabaduló földterületek mezőgazdasági művelés alá vonása pozitívan hatott a település gazdasági fejlődésére. Az akkori mintegy 3000 fős lakosságával a nagy lélekszámú falvak közé számított és infrastrukturális (óvoda, iskola, majd 1962-től gimnázium is létesült) fejlettsége miatt is, fokozatosan a kistérség központjává vált.
1993-ban Göncz Árpád városi címet adományozott a szabolcsi településnek. A város két legégetőbb problémája jelenleg: a viszonylag magas munkanélküliség (28%) és a fiatalok elvándorlása.
Népcsoportok[szerkesztés]
2011-ben a város lakosságának 86%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]
Híres szülöttei[szerkesztés]
- Itt született 1953. május 7-én Hegedűs D. Géza színész.
- Itt született Berecz János politikus
- Itt született Puskás Judit (Jucus) énekesnő
Testvértelepülések[szerkesztés]
Látnivalók[szerkesztés]
- Ibrányi református templom(wd) (eredetileg román, majd 1500 körül gótikus stílusban átépített)
- Fekete-halom
- Helytörténeti gyűjtemény (célja a Rétköz hétköznapjainak bemutatása)
- Ibrányi Galéria
- Földosztók (Borbás Tibor szobra – az 1919-es Károlyi-féle földreformnak állít emléket)
- Millecentenáriumi Emlékpark (1996)
- Tisza-parti strand
- Nyírvidéki Kisvasút
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Fidesz olyan települést nyert meg, amelyet múltkor még elbukott. Index.hu. 2019. márc. 31.
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
- ↑ Domboróczki László régész munkássága. [2013. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 27.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Források[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
|
