Baktalórántháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Baktalórántháza
Fallal övezett szép park mélyén áll a késő klasszicista stílusú Dégenfeld-kastély
Fallal övezett szép park mélyén áll a késő klasszicista stílusú Dégenfeld-kastély
Baktalórántháza címere
Baktalórántháza címere
Baktalórántháza zászlaja
Baktalórántháza zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásBaktalórántházi
Jogállás város
járásszékhely
Polgármester Nagy Lajos (BVSZ)[1]
Irányítószám 4561
Körzethívószám 42
Testvértelepülései
Lista
  • Łańcut
  • Ráckeve
  • Gyergyócsomafalva község
Népesség
Teljes népesség3903 fő (2021. jan. 1.)[2]
Népsűrűség112,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület35,24 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Baktalórántháza (Magyarország)
Baktalórántháza
Baktalórántháza
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 59′ 51″, k. h. 22° 04′ 35″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 51″, k. h. 22° 04′ 35″
Baktalórántháza (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Baktalórántháza
Baktalórántháza
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Baktalórántháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Baktalórántháza témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A katolikus templom

Baktalórántháza város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Baktalórántházai járás székhelye.

Fekvése[szerkesztés]

A Nyírség középső részén helyezkedik el, a megyeszékhely Nyíregyházától keletre. A környező települések közül Besenyőd 6,5, Vaja 8, Apagy 11, Székely 15, Vásárosnamény pedig 18 kilométer távolságra található.

A közvetlenül szomszédos települések: észak felől Nyírjákó, északkelet felől Rohod, kelet felől Vaja, délkelet felől Kántorjánosi, dél felől Ófehértó, délnyugat felől Besenyőd, nyugat felől Levelek, északnyugat felől pedig Nyírkércs.

Megközelítése[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Nyíregyházától Vásárosnaményon át az ukrán határig húzódó 41-es főút, mely keresztülhalad a központján, így könnyen elérhetővé teszi az ország távolabbi részei felől is.

A környező települések közül Nyírbátorral a 493-as főút, Nyírkércsen át Székellyel a 4104-es, Nyírjákóval és Anarccsal a 4105-ös utak kötik össze, Flóratanya nevű, különálló, délkeleti fekvésű városrészére pedig a 49 153-as számú mellékút vezet.

A hazai vasútvonalak közül a várost a Nyíregyháza–Vásárosnamény-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Baktalórántháza vasútállomás a belterület déli szélén helyezkedik el, a flóratanyai országút vasúti keresztezése közelében; közvetlen közúti elérését az abból kiágazó 49 325-ös számú mellékút teszi lehetővé.

Története[szerkesztés]

Baktalórántháza és környéke az itt talált leletek alapján már ősidők óta lakott helynek számít.

1932-ben két település, Nyírbakta és Lórántháza egyesítésével jött létre.

Nyírbakta nevével írásban V. István adománylevelében találkozhatunk 1282-ben, melyben Bogdai Illés comesnek adományozza a szomszédos Kiskércs nevű birtokot.

1310-ben a Balog-Semjén nemzetségbeli Ubul unokája Mihály fia István adományozott birtoka, de két birtokostársa tiltakozik beiktatása ellen, ezért a Kállaiak Baktát átengedik neki, s az övék, s a Kállaiaké marad a 16. század végéig, mikor a Báthori-családé lesz.

1630-ban a Barkóczy és Szentiványi családok kapták meg.

1638-ban Barkóczy László felesége Péchy Anna kapta meg, és már áll kastélya is. Rajta keresztül egy ideig a Péchy család is birtokosa lett, de Bethlen István és Péter is szereztek itt részt.

A Barkóczy részt Barkóczy Krisztina kezével a 17. század végén Károlyi Sándor kapta meg, majd Károlyi Sándor leánya hozományaként a 18. század végén Haller Gábor birtoka lett.

A Haller családbeliektől a Bárczay családra szállt.

Bárczay Annával a 19. század elején Bökönyi Bekk Pálra szállt, majd Bökönyi Bekk Pál fiúsított lánya, Paulina kezével gróf Dégenfeld Imrére szállt, s az övék maradt 1945-ig.

Lórántháza nevét az írásos forrásokban a 16. században említik először.

A település az 1600-as évek elején a Bethlen családbeliek, majd a Rákócziak birtoka.

A falu tulajdonosa a Rákóczi-szabadságharc bukása utáni időktől a Károlyi család, majd a 19. század első évtizedeitől 1945-ig a Degenfeld család birtoka.

Nyírbakta először a 19. század közepén volt a Nyírbaktai járás székhelye, melyet azután csak 1912-ben szerveztek újra. A székhely neve az egyesítést követően 1933-tól lett Baktalórántháza, a járást viszont csak az 1950-es járásrendezés során nevezték át, majd az így létrejött Baktalórántházi járás 1970-ben végül megszűnt.

1912-ben megépült a Baktalórántháza vasútállomást Kisvárda vasútállomással összekötő Kisvárda–Baktalórántháza-vasútvonal - ez 1973. december 31-én megszűnt.

1993-ban kapta meg a városi rangot.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1994: Vida Károly (független)[3]
  • 1994-1998: Vida Károly (Baktalórántházáért Választási Szövetség)[4]
  • 1998-2002: Vida Károly (BVSZ)[5]
  • 2002-2006: Tóth Pál (független)[6]
  • 2006-2010: Nagy Lajos (BVSZ)[7]
  • 2010-2014: Nagy Lajos (BVSZ)[8]
  • 2014-2019: Nagy Lajos (BVSZ)[9]
  • 2019-től: Nagy Lajos (BVSZ)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a város lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,2%-a magyarnak, 24% cigánynak, 0,6% ukránnak mondta magát (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 26,3%, református 33,5%, görögkatolikus 13,6%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 6,1% (19,3% nem válaszolt).[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

Parkjában egyedülálló faritkaságok (páfrányfenyő, kocsányos tölgy, amerikai mocsártölgy, tulipánfa, vasfa, szomorú magaskőris, mézgás éger, magaskőris, stb.) találhatók.

Híres emberek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Baktalórántháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
  3. Baktalórántháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Baktalórántháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  5. Baktalórántháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  6. Baktalórántháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  7. Baktalórántháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  8. Baktalórántháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  9. Baktalórántháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. Baktalórántháza Helységnévtár

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]