Baktalórántháza
| Baktalórántháza | |||
 | |||
| Fallal övezett szép park mélyén áll a késő klasszicista stílusú Dégenfeld-kastély | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás | Baktalórántházi | ||
| Jogállás |
város járásszékhely | ||
| Polgármester | Nagy Lajos (BVSZ)[1] | ||
| Irányítószám | 4561 | ||
| Körzethívószám | 42 | ||
| Testvértelepülései | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3903 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 112,2 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 35,24 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Baktalórántháza
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 59′ 51″, k. h. 22° 04′ 35″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 51″, k. h. 22° 04′ 35″ | |||
Baktalórántháza
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
| |||
| Baktalórántháza weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Baktalórántháza témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Baktalórántháza város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Baktalórántházai járás székhelye.
Fekvése[szerkesztés]
A Nyírség középső részén helyezkedik el, a megyeszékhely Nyíregyházától keletre. A környező települések közül Besenyőd 6,5, Vaja 8, Apagy 11, Székely 15, Vásárosnamény pedig 18 kilométer távolságra található.
A közvetlenül szomszédos települések: észak felől Nyírjákó, északkelet felől Rohod, kelet felől Vaja, délkelet felől Kántorjánosi, dél felől Ófehértó, délnyugat felől Besenyőd, nyugat felől Levelek, északnyugat felől pedig Nyírkércs.
Megközelítése[szerkesztés]
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Nyíregyházától Vásárosnaményon át az ukrán határig húzódó 41-es főút, mely keresztülhalad a központján, így könnyen elérhetővé teszi az ország távolabbi részei felől is.
A környező települések közül Nyírbátorral a 493-as főút, Nyírkércsen át Székellyel a 4104-es, Nyírjákóval és Anarccsal a 4105-ös utak kötik össze, Flóratanya nevű, különálló, délkeleti fekvésű városrészére pedig a 49 153-as számú mellékút vezet.
A hazai vasútvonalak közül a várost a Nyíregyháza–Vásárosnamény-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Baktalórántháza vasútállomás a belterület déli szélén helyezkedik el, a flóratanyai országút vasúti keresztezése közelében; közvetlen közúti elérését az abból kiágazó 49 325-ös számú mellékút teszi lehetővé.
Története[szerkesztés]
Baktalórántháza és környéke az itt talált leletek alapján már ősidők óta lakott helynek számít.
1932-ben két település, Nyírbakta és Lórántháza egyesítésével jött létre.
Nyírbakta nevével írásban V. István adománylevelében találkozhatunk 1282-ben, melyben Bogdai Illés comesnek adományozza a szomszédos Kiskércs nevű birtokot.
1310-ben a Balog-Semjén nemzetségbeli Ubul unokája Mihály fia István adományozott birtoka, de két birtokostársa tiltakozik beiktatása ellen, ezért a Kállaiak Baktát átengedik neki, s az övék, s a Kállaiaké marad a 16. század végéig, mikor a Báthori-családé lesz.
1630-ban a Barkóczy és Szentiványi családok kapták meg.
1638-ban Barkóczy László felesége Péchy Anna kapta meg, és már áll kastélya is. Rajta keresztül egy ideig a Péchy család is birtokosa lett, de Bethlen István és Péter is szereztek itt részt.
A Barkóczy részt Barkóczy Krisztina kezével a 17. század végén Károlyi Sándor kapta meg, majd Károlyi Sándor leánya hozományaként a 18. század végén Haller Gábor birtoka lett.
A Haller családbeliektől a Bárczay családra szállt.
Bárczay Annával a 19. század elején Bökönyi Bekk Pálra szállt, majd Bökönyi Bekk Pál fiúsított lánya, Paulina kezével gróf Dégenfeld Imrére szállt, s az övék maradt 1945-ig.
Lórántháza nevét az írásos forrásokban a 16. században említik először.
A település az 1600-as évek elején a Bethlen családbeliek, majd a Rákócziak birtoka.
A falu tulajdonosa a Rákóczi-szabadságharc bukása utáni időktől a Károlyi család, majd a 19. század első évtizedeitől 1945-ig a Degenfeld család birtoka.
Nyírbakta először a 19. század közepén volt a Nyírbaktai járás székhelye, melyet azután csak 1912-ben szerveztek újra. A székhely neve az egyesítést követően 1933-tól lett Baktalórántháza, a járást viszont csak az 1950-es járásrendezés során nevezték át, majd az így létrejött Baktalórántházi járás 1970-ben végül megszűnt.
1912-ben megépült a Baktalórántháza vasútállomást Kisvárda vasútállomással összekötő Kisvárda–Baktalórántháza-vasútvonal - ez 1973. december 31-én megszűnt.
1993-ban kapta meg a városi rangot.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990-1994: Vida Károly (független)[3]
- 1994-1998: Vida Károly (Baktalórántházáért Választási Szövetség)[4]
- 1998-2002: Vida Károly (BVSZ)[5]
- 2002-2006: Tóth Pál (független)[6]
- 2006-2010: Nagy Lajos (BVSZ)[7]
- 2010-2014: Nagy Lajos (BVSZ)[8]
- 2014-2019: Nagy Lajos (BVSZ)[9]
- 2019-től: Nagy Lajos (BVSZ)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
2001-ben a város lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,2%-a magyarnak, 24% cigánynak, 0,6% ukránnak mondta magát (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 26,3%, református 33,5%, görögkatolikus 13,6%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 6,1% (19,3% nem válaszolt).[11]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus temploma a 12. század második felében épült. A templom tornyát a 18. században emelték. Falfestményei országos hírűek.
- Református temploma barokk stílusban épült 1730 körül. Tornyát és nyugati bővítését 1844-ben építették klasszicista stílusban. A templomban klasszicista stílusban 1840 körül készült szószék, kegyúri padok és 1800 körüli időből való empire stílusú papi szék található.
- Görögkatolikus templomát 1842-ben késő copf stílusban építették.
- Dégenfeld-kastély műemlékjellegű épület.
Parkjában egyedülálló faritkaságok (páfrányfenyő, kocsányos tölgy, amerikai mocsártölgy, tulipánfa, vasfa, szomorú magaskőris, mézgás éger, magaskőris, stb.) találhatók.
- A település mellett van a Baktalórántházi Erdő Természetvédelmi Terület.
Híres emberek[szerkesztés]
- Nyírbaktán született 1871. május 7-én gr. nagykárolyi Károlyi Gyula politikus, miniszterelnök.
- Itt született 1925-ben Szontagh Pál erdőmérnök
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Baktalórántháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ Baktalórántháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Baktalórántháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Baktalórántháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
- ↑ Baktalórántháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
- ↑ Baktalórántháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
- ↑ Baktalórántháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
- ↑ Baktalórántháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Baktalórántháza Helységnévtár
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|
