Mezőladány
| Mezőladány | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás | Kisvárdai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Bartha Attila (független)[1] | ||
| Irányítószám | 4641 | ||
| Körzethívószám | 45 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 902 fő (2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 80,45 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 14,07 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 17′, k. h. 22° 13′48.283333°N 22.216667°EKoordináták: é. sz. 48° 17′, k. h. 22° 13′48.283333°N 22.216667°E | |||
 Mezőladány
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
| |||
| Mezőladány weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőladány témájú médiaállományokat. | |||
Mezőladány község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kisvárdai járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A vármegye és egyben a Nyírség északkeleti részén fekszik, a Tisza bal partján.
A közvetlen szomszédos települések: észak felől Benk, kelet felől a folyó túlpartján fekvő Mátyus, délkelet felől a szintén túlparti Tiszakerecseny, dél felől Újkenéz, nyugat felől Tornyospálca (utóbbival szinte teljesen összenőtt), északnyugat felől pedig Mándok.
A térség fontosabb települései közül Mándok6, Tuzsér 12, Záhony 20, Vásárosnamény 22, Aranyosapáti 7,5, Benk 5,5, Eperjeske pedig 11 kilométer távolságra található.
Megközelítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Csak közúton érhető el, Mándok vagy Újkenéz érintésével a 4115-ös, Tornyospálcán keresztül pedig a 4111-es úton. Az ország távolabbi részei felől a 4-es főúton közelíthető meg a legegyszerűbben, kisvárdai letéréssel.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Mezőladány és környéke már ősidők óta lakott hely, ezt a régi Őrmező falu Cserepes-Kenéz határrészén talált bronzkori eszközök is alátámasztják.
A falu az 1900-as évek elején Őr-Ladány és Őrmező települések egyesüléséből keletkezett.
Őr-Ladány
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]az 1900-as évek elején egy 86 házból álló 450, nagyrészt ev. református lakosú kisközség volt. A falut az oklevelek 1332-ben említették először a pápai tizedlajstromban. 1480-ban a Bacskay család volt a település földesura. A 18-19. században több birtokos osztozott rajta: a gróf Forgách, gróf Vay, báró Horváth, a szatmári püspökség, Leövey, Jékey, Király, Pethő, Szuhay, Uzonyi és Eördögh családok. Református templomának építési ideje nem ismert. A faluhoz tartozott Endes puszta is.
Őrmező
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az 1900-as évek elején 131 házból álló 597, nagyobbrészt római- és görögkatolikus lakosú kisközség volt. 1435-ben kelt leleszi orsz.llt. oklevelében már Őrmező néven említik nevét. 1483-ban földesurai a Petneházy, valamint a Forgách családok voltak. A község Cserepes-Kenéz által kitelepülés céljából vásárolt határrészén az 1896-ban végzett ásatásokon bronzkor-ból származó eszközöket találtak.
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Bakó Ferenc (független)[3]
- 1994–1998: Bakó Ferenc (független)[4]
- 1998–2002: Bakó Ferenc (független)[5]
- 2002–2006: Bakó Ferenc (független)[6]
- 2006–2010: Bakó Ferenc (Fidesz)[7]
- 2010–2014: Ifj. Bartha Attila (független)[8]
- 2014–2019: Bartha Attila (független)[9]
- 2019–2024: Bartha Attila (független)[10]
- 2024– : Bartha Attila (független)[1]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1086 | 1101 | 1138 | 1031 | 943 | 921 | 899 | 902 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
2001-ben a település lakosságának 82,5%-a magyar, 17,5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,6%-a magyarnak, 25,8% cigánynak, 0,4% ukránnak mondta magát (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 20,8%, református 37,2%, görögkatolikus 17%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 4% (13,4% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 90,3%-a vallotta magát magyarnak, 14,8% cigánynak, 1,1% ukránnak, 0,4% németnek, 0,1-0,1% szlováknak, szerbnek és lengyelnek, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 17,3% volt római katolikus, 40,2% református, 16,8% görög katolikus, 3,7% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 4,6% felekezeten kívüli (17,3% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Evangélikus templom
- Zsidó temető
Testvértelepülései
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Borovszky Samu: Szabolcs vármegye.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Mezőladány települési választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. augusztus 30..
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1..
- ↑ "Mezőladány települési választás eredményei" (txt). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21..
- ↑ "Mezőladány települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. január 9..
- ↑ "Mezőladány települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. április 24..
- ↑ "Mezőladány települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. április 24..
- ↑ "Mezőladány települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. április 24..
- ↑ "Mezőladány települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 29..
- ↑ "Mezőladány települési választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. április 24..
- ↑ "Mezőladány települési választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. május 31..
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Mezőladány Helységnévtár
- ↑ Mezőladány Helységnévtár
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Járványok,betegségek Őrladány,Őrmező,Endes településeken
