Papos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Papos
Papos légifotó1.jpg
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásMátészalkai
Jogállás község
Polgármester Illés Béla (független)[1]
Irányítószám 4338
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség826 fő (2021. jan. 1.)[2]
Népsűrűség81,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,67 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Papos (Magyarország)
Papos
Papos
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 59′ 05″, k. h. 22° 15′ 02″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 05″, k. h. 22° 15′ 02″
Papos (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Papos
Papos
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Papos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Papos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Papos község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A megye középső részének keleti felében fekszik.

A környező fontosabb települések közül Mátészalka 7, Vaja 11, Nyírparasznya pedig 7 kilométer távolságra található.

A közvetlen szomszédos települések: észak felől Nyírparasznya, kelet felől Ópályi, délnyugat felől Mátészalka, dél felől Jármi, nyugat felől Őr, nyugat-északnyugat felől pedig Vaja.

Megközelítése[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, Jármi vagy Nyírparasznya felől, mindkét irányból a 4106-os úton. Közigazgatási területén – lakott részeitől nyugatra – elhalad az M3-as autópálya is, de annak sem csomópontja, sem pihenőhelye nincs a határai között.

Története[szerkesztés]

Papos első lakói még valamikor a honfoglalás környékén telepedtek meg itt. Pesty F. egykori adatközlői szerint is első lakosai még a honfoglaláskor telepedtek itt le, azonban az itt dúló hadak, s a pestis miatt a falu elnéptelenedett.

A falu neve írásos alakban 1320-ban tűnik fel először egy idevaló Káta nemzetségbeli nemesnek a nevében Papus alakban. Neve arra utal, hogy a névadás idejében a falunak már papja volt.
Birtokosa a Kaplon nemzetség Beregben is honos – a többi ággal már kapcsolhatatlan hajtása – a Paposi-Tákosi-Mikaji család volt. E család őse a falut feltehetően a XIII. században alapította, mivel a szomszédos település 1271 évi határjárásában neve még nem szerepelt. A XV. században nagy része a Csernavodai és a Barlabási családoké. 1410-ben azonban Barlabási András hűtlenségbe esett, és ekkor Zsigmond király Haraszti Erazmusnak adta, ő azonban 1413-ban eladta a birtokot Perényi Péternek. Később több nemesi családnak is volt itt részbirtoka.

Az 1900-as évek elején a Bogcha család volt legnagyobb birtokosa.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Kállai Tibor (független)[3]
  • 1994–1998: Kállai Tibor (független)[4]
  • 1998–2002: Kállai Tibor (független)[5]
  • 2002–2006: Kállai Tibor (független)[6]
  • 2006–2010: Kállai Tibor (független)[7]
  • 2010–2014: Illés Béla (független)[8]
  • 2014–2019: Illés Béla (független)[9]
  • 2019-től: Illés Béla (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,9%-a magyarnak, 0,3% bolgárnak, 5,4% cigánynak, 0,4% románnak mondta magát (13,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 18,3%, református 42,6%, görögkatolikus 16,4%, felekezeten kívüli 4,4% (18,3% nem válaszolt).[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma - a XIV. században épült, késő gótikus stílusban.
    A toronynélküli teremtemplom különleges szépségű külsővel – falakat kívülről támasztó pillérrel – és sokszögzáródású szentéllyel rendelkezik. Belsejében a síkmennyezettel fedett teret csúcsos diadalív tagolja. Szentélye falain régi festéknyomok, (freskómaradványok) láthatók.
    A XVII. század végén református templomként van említve, de a XVIII. század elején romosodás miatt a reformátusok elhagyták. Ekkor ismét a katolikusok vették birtokba, s felújították, majd 1830 körül átalakították, s 1941-ig volt használatukban, akkor épült fel új templomuk.
    Az elhagyott középkori templomot a Műemlékvédelmi Hivatal az 1990-es években eredeti formájába állította helyre. Az 1990-es évek végén a Sz.Sz.B. M.-i Múzeumok Ig. kezelésében nyílt benne két állandó kiállítás.
Múzeum, volt római katolikus templom, Papos légifotó2.jpg

Itt születtek, vagy itt éltek[szerkesztés]

  • Péchy László (18601949) Az Ecsedi-Krasznabalparti Vízgazd. Társulat elődjének volt igazgató főmérnöke itt élt a faluban, s itt is van eltemetve.

A Péchy család kúriájában ma óvoda működik.

  • Lehel Ferenc (Papos, 1885. nov. 13. – São Paulo, 1975. aug. 24.): festő, filozófus, művészetkritikus és művészettörténész.

Képzőművészet[szerkesztés]

A helybeliek nagy örömére, a Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület és Papos Község Önkormányzata összefogása által nyithatta meg kapuit Fülöp Sándor festőművész állandó kiállítása[12] a polgármesteri hivatal házasságkötő termében. Különleges a helyszín, melyhez ezernyi csodálatos emlék fűződik a festőművész életéből.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Papos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
  3. Papos települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Papos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  5. Papos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  6. Papos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  7. Papos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  8. Papos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  9. Papos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. Papos Helységnévtár
  12. Állandó kiállítás nyílt a házasságkötő teremben”, Kelet-Magyarország. [2018. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2018. február 2.) (német nyelvű) 

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]