Papos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Papos
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásMátészalkai
Jogállás község
Polgármester Illés Béla (független)[1]
Irányítószám 4338
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség767 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség81,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,67 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Map
é. sz. 47° 59′, k. h. 22° 15′Koordináták: é. sz. 47° 59′, k. h. 22° 15′
Papos (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Papos
Papos
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Papos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Papos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Papos község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A megye középső részének keleti felében fekszik.

A környező fontosabb települések közül Mátészalka 7, Vaja 11, Nyírparasznya pedig 7 kilométer távolságra található.

A közvetlen szomszédos települések: észak felől Nyírparasznya, kelet felől Ópályi, délnyugat felől Mátészalka, dél felől Jármi, nyugat felől Őr, nyugat-északnyugat felől pedig Vaja.

Megközelítése[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, Jármi vagy Nyírparasznya felől, mindkét irányból a 4106-os úton. Közigazgatási területén – lakott részeitől nyugatra – elhalad az M3-as autópálya is, de annak sem csomópontja, sem pihenőhelye nincs a határai között.

Története[szerkesztés]

Papos első lakói még valamikor a honfoglalás környékén telepedtek meg itt. Pesty Frigyes egykori adatközlői szerint is első lakosai még a honfoglalás idején érkezhettek ide, azonban a környéken dúló harcok és a különböző járványok miatt a falu elnéptelenedett.

A falu neve írásos alakban 1320-ban tűnik fel először egy idevaló, Káta nemzetségbeli nemesnek a nevében, Papus alakban. E név vélhetően arra utal, hogy a falunak abban az időben már papja volt.

Birtokosa a Kaplon nemzetség Beregben is honos – a többi ággal már kapcsolhatatlan hajtása – a Paposi-Tákosi-Mikaji család volt. E család őse a falut feltehetően a 13. században alapította, mivel a szomszédos település 1271. évi határjárásában neve még nem szerepelt. A 15. században területének nagy része a Csernavodai és a Barlabási családoké volt. 1410-ben azonban Barlabási András hűtlenségbe esett, és ekkor Zsigmond király Haraszti Erazmusnak adta, ő azonban 1413-ban eladta a birtokot Perényi Péternek. Később több nemesi családnak is volt itt részbirtoka.

Az 1900-as évek elején a Bogcha család volt legnagyobb birtokosa.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Kállai Tibor (független)[3]
  • 1994–1998: Kállai Tibor (független)[4]
  • 1998–2002: Kállai Tibor (független)[5]
  • 2002–2006: Kállai Tibor (független)[6]
  • 2006–2010: Kállai Tibor (független)[7]
  • 2010–2014: Illés Béla (független)[8]
  • 2014–2019: Illés Béla (független)[9]
  • 2019-től: Illés Béla (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
830
811
829
826
748
767
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,9%-a magyarnak, 0,3% bolgárnak, 5,4% cigánynak, 0,4% románnak mondta magát (13,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 18,3%, református 42,6%, görögkatolikus 16,4%, felekezeten kívüli 4,4% (18,3% nem válaszolt).[11]

2022-ben a lakosság 94,8%-a vallotta magát magyarnak, 9,6% cigánynak, 0,8% románnak, 0,4% németnek, 0,3% bolgárnak, 0,1% szlovénnek, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 13,8% volt római katolikus, 42,6% református, 14,4% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 7,8% felekezeten kívüli (19,5% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma - a 14. században épült, késő gótikus stílusban. A torony nélküli teremtemplom különleges szépségű külsővel – falakat kívülről támasztó pillérrel – és sokszögzáródású szentéllyel rendelkezik. Belsejében a síkmennyezettel fedett teret csúcsos diadalív tagolja. Szentélye falain régi festéknyomok (freskómaradványok) láthatók. A 17. század végén református templomként említették, de a 18. század elején romosodás miatt a reformátusok elhagyták. Ekkor ismét a katolikusok vették birtokba, s felújították, majd 1830 körül átalakították, s 1941-ig volt használatukban; akkor épült fel új templomuk. Az elhagyott középkori templomot a Műemlékvédelmi Hivatal az 1990-es években eredeti formájába állította helyre. Az 1990-es évek végén a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumok Igazgatósága kezelésében nyílt benne két állandó kiállítás.

Itt születtek vagy itt éltek[szerkesztés]

  • Péchy László (18601949) Az Ecsedi-Krasznabalparti Vízgazdálkodási Társulat elődjének volt igazgató főmérnöke itt élt a faluban, s itt is van eltemetve. A Péchy család hajdani kúriájában ma óvoda működik.
  • Lehel Ferenc (Papos, 1885. november 13. – São Paulo, 1975. augusztus 24.) festő, filozófus, művészetkritikus és művészettörténész.

Képzőművészet[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Papos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Papos települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Papos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  5. Papos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  6. Papos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  7. Papos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  8. Papos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  9. Papos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. Papos Helységnévtár
  12. Papos Helységnévtár
  13. Állandó kiállítás nyílt a házasságkötő teremben”, Kelet-Magyarország. [2018. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2018. február 2.) (német nyelvű) 

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]