Papos
| Papos | |
 | |
| A középkori római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Alföld |
| Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
| Járás | Mátészalkai |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Illés Béla (független)[1] |
| Irányítószám | 4338 |
| Körzethívószám | 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 764 fő (2024. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 81,72 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 10,67 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 59′, k. h. 22° 15′47.983333°N 22.250000°EKoordináták: é. sz. 47° 59′, k. h. 22° 15′47.983333°N 22.250000°E | |
 Papos
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
| |
| Papos weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Papos témájú médiaállományokat. | |
Papos község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A megye középső részének keleti felében fekszik.
A környező fontosabb települések közül Mátészalka 7, Vaja 11, Nyírparasznya pedig 7 kilométer távolságra található.
A közvetlen szomszédos települések: észak felől Nyírparasznya, kelet felől Ópályi, délnyugat felől Mátészalka, dél felől Jármi, nyugat felől Őr, nyugat-északnyugat felől pedig Vaja.
Megközelítése
[szerkesztés]Csak közúton érhető el, Jármi vagy Nyírparasznya felől, mindkét irányból a 4106-os úton. Közigazgatási területén – lakott részeitől nyugatra – elhalad az M3-as autópálya is, de annak sem csomópontja, sem pihenőhelye nincs a határai között.
Története
[szerkesztés]Papos első lakói még valamikor a honfoglalás környékén telepedtek meg itt. Pesty Frigyes egykori adatközlői szerint is első lakosai még a honfoglalás idején érkezhettek ide, azonban a környéken dúló harcok és a különböző járványok miatt a falu elnéptelenedett.
A falu neve írásos alakban 1320-ban tűnik fel először egy idevaló, Káta nemzetségbeli nemesnek a nevében, Papus alakban. E név vélhetően arra utal, hogy a falunak abban az időben már papja volt.
Birtokosa a Kaplon nemzetség Beregben is honos – a többi ággal már kapcsolhatatlan hajtása – a Paposi-Tákosi-Mikaji család volt. E család őse a falut feltehetően a 13. században alapította, mivel a szomszédos település 1271. évi határjárásában neve még nem szerepelt. A 15. században területének nagy része a Csernavodai és a Barlabási családoké volt. 1410-ben azonban Barlabási András hűtlenségbe esett, és ekkor Zsigmond király Haraszti Erazmusnak adta, ő azonban 1413-ban eladta a birtokot Perényi Péternek. Később több nemesi családnak is volt itt részbirtoka.
Az 1900-as évek elején a Bogcha család volt legnagyobb birtokosa.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Kállai Tibor (független)[3]
- 1994–1998: Kállai Tibor (független)[4]
- 1998–2002: Kállai Tibor (független)[5]
- 2002–2006: Kállai Tibor (független)[6]
- 2006–2010: Kállai Tibor (független)[7]
- 2010–2014: Illés Béla (független)[8]
- 2014–2019: Illés Béla (független)[9]
- 2019–2024: Illés Béla (független)[10]
- 2024– : Illés Béla (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 830 | 811 | 829 | 826 | 748 | 767 | 764 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,9%-a magyarnak, 0,3% bolgárnak, 5,4% cigánynak, 0,4% románnak mondta magát (13,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 18,3%, református 42,6%, görögkatolikus 16,4%, felekezeten kívüli 4,4% (18,3% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 94,8%-a vallotta magát magyarnak, 9,6% cigánynak, 0,8% románnak, 0,4% németnek, 0,3% bolgárnak, 0,1% szlovénnek, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 13,8% volt római katolikus, 42,6% református, 14,4% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 7,8% felekezeten kívüli (19,5% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római katolikus temploma - a 14. században épült, késő gótikus stílusban. A torony nélküli teremtemplom különleges szépségű külsővel – falakat kívülről támasztó pillérrel – és sokszögzáródású szentéllyel rendelkezik. Belsejében a síkmennyezettel fedett teret csúcsos diadalív tagolja. Szentélye falain régi festéknyomok (freskómaradványok) láthatók. A 17. század végén református templomként említették, de a 18. század elején romosodás miatt a reformátusok elhagyták. Ekkor ismét a katolikusok vették birtokba, s felújították, majd 1830 körül átalakították, s 1941-ig volt használatukban; akkor épült fel új templomuk. Az elhagyott középkori templomot a Műemlékvédelmi Hivatal az 1990-es években eredeti formájába állította helyre. Az 1990-es évek végén a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumok Igazgatósága kezelésében nyílt benne két állandó kiállítás.
Itt születtek vagy itt éltek
[szerkesztés]- Péchy László (1860–1949) Az Ecsedi-Krasznabalparti Vízgazdálkodási Társulat elődjének volt igazgató főmérnöke itt élt a faluban, s itt is van eltemetve. A Péchy család hajdani kúriájában ma óvoda működik.
- Lehel Ferenc (Papos, 1885. november 13. – São Paulo, 1975. augusztus 24.) festő, filozófus, művészetkritikus és művészettörténész.
Képzőművészet
[szerkesztés]- A polgármesteri hivatal házasságkötő termében 2016-ban, Papos Község Önkormányzata és a Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület összefogása által nyílt meg Fülöp Sándor festőművész állandó kiállítása.[14]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Papos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 19.)
- ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Papos települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Papos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
- ↑ Papos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
- ↑ Papos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
- ↑ Papos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
- ↑ Papos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Papos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
- ↑ Papos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 1.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Papos Helységnévtár
- ↑ Papos Helységnévtár
- ↑ „Állandó kiállítás nyílt a házasságkötő teremben”, Kelet-Magyarország. [2018. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. február 2.) (német nyelvű)
