Papos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Papos
Papos légifotó1.jpg
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Mátészalkai
Jogállás község
Polgármester Illés Béla[1]
Irányítószám 4338
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség 829 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 81,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 10,67 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Papos (Magyarország)
Papos
Papos
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 59′ 05″, k. h. 22° 15′ 02″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 05″, k. h. 22° 15′ 02″
Papos (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Papos
Papos
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Papos témájú médiaállományokat.

Papos község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti felében fekvő település, Mátészalka 7 km, Vaja 11 km, Nyírparasznya 7 km távolságra található.

Története[szerkesztés]

Papos első lakói még valamikor a honfoglalás környékén telepedtek meg itt. Pesty F. egykori adatközlői szerint is első lakosai még a honfoglaláskor telepedtek itt le, azonban az itt dúló hadak, s a pestis miatt a falu elnéptelenedett.

A falu neve írásos alakban 1320-ban tűnik fel először egy idevaló Káta nemzetségbeli nemesnek a nevében Papus alakban. Neve arra utal, hogy a névadás idejében a falunak már papja volt.
Birtokosa a Kaplon nemzetség Beregben is honos – a többi ággal már kapcsolhatatlan hajtása – a Paposi-Tákosi-Mikaji-család volt. E család őse a falut feltehetően a XIII. században alapította, mivel a szomszédos település 1271 évi határjárásában neve még nem szerepelt. A XV. században nagy része a Csernavodai és a Barlabási családoké. 1410-ben azonban Barlabási András hűtlenségbe esett, és ekkor Zsigmond király Haraszti Erazmusnak adta, ő azonban 1413-ban eladta a birtokot Perényi Péternek. Később több nemesi családnak is volt itt részbirtoka.

Az 1900-as évek elején a Bogcha család volt legnagyobb birtokosa.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma - a XIV. században épült, késő gótikus stílusban.
    A toronynélküli teremtemplom különleges szépségű külsővel – falakat kívülről támasztó pillérrel – és sokszögzáródású szentéllyel rendelkezik. Belsejében a síkmennyezettel fedett teret csúcsos diadalív tagolja. Szentélye falain régi festéknyomok, (freskómaradványok) láthatók.
    A XVII. század végén református templomként van említve, de a XVIII. század elején romosodás miatt a reformátusok elhagyták. Ekkor ismét a katolikusok vették birtokba, s felújították, majd 1830 körül átalakították, s 1941-ig volt használatukban, akkor épült fel új templomuk.
    Az elhagyott középkori templomot a Műemlékvédelmi Hivatal az 1990-es években eredeti formájába állította helyre. Az 1990-es évek végén a Sz.Sz.B. M.-i Múzeumok Ig. kezelésében nyílt benne két állandó kiállítás.
Papos légifotó2.jpg

Itt születtek, vagy itt éltek[szerkesztés]

  • Péchy László (1860-1949) Az Ecsedi-Krasznabalparti Vízgazd. Társulat elődjének volt igazgató főmérnöke itt élt a faluban, s itt is van eltemetve.

A Péchy család kúriájában ma óvoda működik.

  • Lehel Ferenc (Papos, 1885. nov. 13. – São Paulo, 1975. aug. 24.): festő, filozófus, művészetkritikus és művészettörténész.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Papos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]