Papos
| Papos | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Alföld |
| Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
| Járás | Mátészalkai |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Illés Béla (független)[1] |
| Irányítószám | 4338 |
| Körzethívószám | 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 826 fő (2021. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 81,72 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 10,67 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Papos
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 47° 59′ 05″, k. h. 22° 15′ 02″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 05″, k. h. 22° 15′ 02″ | |
Papos
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
| |
| Papos weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Papos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Papos község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járásban.
Fekvése[szerkesztés]
A megye középső részének keleti felében fekszik.
A környező fontosabb települések közül Mátészalka 7, Vaja 11, Nyírparasznya pedig 7 kilométer távolságra található.
A közvetlen szomszédos települések: észak felől Nyírparasznya, kelet felől Ópályi, délnyugat felől Mátészalka, dél felől Jármi, nyugat felől Őr, nyugat-északnyugat felől pedig Vaja.
Megközelítése[szerkesztés]
Csak közúton érhető el, Jármi vagy Nyírparasznya felől, mindkét irányból a 4106-os úton. Közigazgatási területén – lakott részeitől nyugatra – elhalad az M3-as autópálya is, de annak sem csomópontja, sem pihenőhelye nincs a határai között.
Története[szerkesztés]
Papos első lakói még valamikor a honfoglalás környékén telepedtek meg itt. Pesty F. egykori adatközlői szerint is első lakosai még a honfoglaláskor telepedtek itt le, azonban az itt dúló hadak, s a pestis miatt a falu elnéptelenedett.
A falu neve írásos alakban 1320-ban tűnik fel először egy idevaló Káta nemzetségbeli nemesnek a nevében Papus alakban. Neve arra utal, hogy a névadás idejében a falunak már papja volt.
Birtokosa a Kaplon nemzetség Beregben is honos – a többi ággal már kapcsolhatatlan hajtása – a Paposi-Tákosi-Mikaji család volt. E család őse a falut feltehetően a XIII. században alapította, mivel a szomszédos település 1271 évi határjárásában neve még nem szerepelt. A XV. században nagy része a Csernavodai és a Barlabási családoké.
1410-ben azonban Barlabási András hűtlenségbe esett, és ekkor Zsigmond király Haraszti Erazmusnak adta, ő azonban 1413-ban eladta a birtokot Perényi Péternek. Később több nemesi családnak is volt itt részbirtoka.
Az 1900-as évek elején a Bogcha család volt legnagyobb birtokosa.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Kállai Tibor (független)[3]
- 1994–1998: Kállai Tibor (független)[4]
- 1998–2002: Kállai Tibor (független)[5]
- 2002–2006: Kállai Tibor (független)[6]
- 2006–2010: Kállai Tibor (független)[7]
- 2010–2014: Illés Béla (független)[8]
- 2014–2019: Illés Béla (független)[9]
- 2019-től: Illés Béla (független)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,9%-a magyarnak, 0,3% bolgárnak, 5,4% cigánynak, 0,4% románnak mondta magát (13,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 18,3%, református 42,6%, görögkatolikus 16,4%, felekezeten kívüli 4,4% (18,3% nem válaszolt).[11]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus temploma - a XIV. században épült, késő gótikus stílusban.
A toronynélküli teremtemplom különleges szépségű külsővel – falakat kívülről támasztó pillérrel – és sokszögzáródású szentéllyel rendelkezik. Belsejében a síkmennyezettel fedett teret csúcsos diadalív tagolja. Szentélye falain régi festéknyomok, (freskómaradványok) láthatók.
A XVII. század végén református templomként van említve, de a XVIII. század elején romosodás miatt a reformátusok elhagyták. Ekkor ismét a katolikusok vették birtokba, s felújították, majd 1830 körül átalakították, s 1941-ig volt használatukban, akkor épült fel új templomuk.
Az elhagyott középkori templomot a Műemlékvédelmi Hivatal az 1990-es években eredeti formájába állította helyre. Az 1990-es évek végén a Sz.Sz.B. M.-i Múzeumok Ig. kezelésében nyílt benne két állandó kiállítás.
Itt születtek, vagy itt éltek[szerkesztés]
- Péchy László (1860–1949) Az Ecsedi-Krasznabalparti Vízgazd. Társulat elődjének volt igazgató főmérnöke itt élt a faluban, s itt is van eltemetve.
A Péchy család kúriájában ma óvoda működik.
- Lehel Ferenc (Papos, 1885. nov. 13. – São Paulo, 1975. aug. 24.): festő, filozófus, művészetkritikus és művészettörténész.
Képzőművészet[szerkesztés]
A helybeliek nagy örömére, a Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület és Papos Község Önkormányzata összefogása által nyithatta meg kapuit Fülöp Sándor festőművész állandó kiállítása[12] a polgármesteri hivatal házasságkötő termében. Különleges a helyszín, melyhez ezernyi csodálatos emlék fűződik a festőművész életéből.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Papos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ Papos települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Papos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
- ↑ Papos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
- ↑ Papos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
- ↑ Papos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
- ↑ Papos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Papos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Papos Helységnévtár
- ↑ „Állandó kiállítás nyílt a házasságkötő teremben”, Kelet-Magyarország. [2018. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2018. február 2.) (német nyelvű)
