Lövőpetri

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lövőpetri
Sétáló
Sétáló
Lövőpetri címere
Lövőpetri címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Kisvárdai
Jogállás község
Polgármester Tóth László József[1]
Irányítószám 4633
Körzethívószám 45
Népesség
Teljes népesség 477 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 51,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 9,26 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lövőpetri (Magyarország)
Lövőpetri
Lövőpetri
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 10′ 55″, k. h. 22° 11′ 56″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 55″, k. h. 22° 11′ 56″
Lövőpetri (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Lövőpetri
Lövőpetri
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Lövőpetri weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lövőpetri témájú médiaállományokat.

Lövőpetri község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kisvárdai járásban található.

Fekvése[szerkesztés]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírség északkeleti részén, Kisvárdától keletre fekvő település.

Kisvárda 12 km, Vásárosnamény 23 km, Nagyvarsány 17 km, Nyírlövő 4 km, Pap 9 km, Aranyosapáti 8,5 km, Szabolcsbáka 5 km, Újkenéz 16 km, Tornyospálca 21 km, Jéke 13,5 km távolságra található.

Nevének eredete[szerkesztés]

Lövőpetri nevének előtagja a szomszédos Nyírlövő településre utal. Petri utótagja személynévből ered, a latin Petrus név magyar Péter változatának -i birtokosképzős alakja: Petri (Péteré) jelentéssel.

Címer[szerkesztés]

A kardot tartó kar jelzi azt a feltevést, mely szerint a település első lakói a határt védő besenyők voltak, ugyanakkor jelenti azt is, hogy a későbbi időkben a környéket teljes egészében szabad, nemes emberek lakták.

A község egyik legjelentősebb szülötte, Petry Gáspár, II. Rákóczi Ferenc kuruckapitánya volt. Ezért lett a címer alapszíne a piros-kék, amely a Rákóczi család címerszíne.

A nap ábrázolása jelzi az életet jelentő fényt, a simogató meleget, mindezek által a reményt a fennmaradásra.

A címerpajzs alsó részén található dombok a település domborzatát jelképezik, de benne van az a máig élő legenda is, mely szerint a „hármas szőlőhegyben” van elrejtve a Rákócziak kincse. A dombokon lévő fák is több jelentéssel bírnak. Községünket a múlt század végéig tölgyfaerdők vették körül, napjainkban pedig szépen fejlődő akácerdők ölelik.

A címerpajzsra korona került, mivel egy 1821-es pecsétlenyomatban már használták az elöljárók mint községi jelképet.

Története[szerkesztés]

Az Árpád-kori falu már a honfoglalás óta megtelepedett hely. Lövőpetri és a szomszédos Nyírlövő is az akkori gyepűvonalon feküdt, ebből kifolyólag egykori lakóinak feladata a határ (gyepűvonal) védelme volt.

Református templom

A település egyutcás szalagtelkes útifalu; 1212-ben Zsurk határjárása során Petri néven jelenik meg először a forrásokban. A név személynévi eredetű, a latin Petrus-ból való Péter személynevünk -i birtokosképzős alakjából származik. Jelentése: a föld, a birtok Péteré. 

Szent X. Pius katolikus templom

Ez a névtípus a település XI-XII. századi alapítására vall. A lövő előtag kései eredetű a helynévben és a Nyírlövő mellett való fekvésére utal. A honfoglalás során a belső gyepű vonalán Petri lakóinak feladata a határ védelme volt. A besenyő eredetű Tomaj nemzetség birtokai Tornyos-Pálca és Lövő vonalán zárultak, Petri is ehhez a nemzetséghez tartozott. A középkorban királyi oklevelek folyamatosan említik a község nevét és a földbirtokost, Pető ispánt, akiről feltételezhető, hogy az őse volt a későbbi Petry de Lövey és Vitkay néven is emlegetett családoknak. Legnevezetesebb oklevelek: a Zsigmond korabeli perirat és tulajdonjogot igazoló oklevél. A XVIII. században kizárólag köznemesi családok alkották a falu népességét.

A kuruc korszak helyi eseményeit a községben keletkezett mondák is megőrizték. Ezek szerint a település határában magasodó Hárshegy Pethry Gáspár kurucainak volt a táborhelye. A kuruckapitány Lövőpetriből származott. A Hárshegy oldalában lévő üregek szolgáltak a harcosok búvóhelyéül. A monda szerint itt bujdosott maga Rákóczi is. A néphagyomány szerint a „hármas szőlőhegyben” rejtették el a fejedelmi család kincseit. 1782-85 közötti katonai leírásból kiderül: „hogy a helységtől nyugatra lévő rétek a mocsár miatt nagyrészt vizesek, mégis mindenütt - gyalog és lóháton egyaránt át lehet rajtok menni...A környéken a legmagasabb a Hársashegy, amelyről messzi vidéket át lehet tekinteni.” Ma a szabolcsbákai bekötőút mentén nem vizes a föld, sőt a legértékesebb termőföld itt található. 1893-ban Lövő-Petri körjegyzőségi székhellyé alakult, Nagy- és Kisbáka, valamint Lövő tartozott hozzá. Az I. világháborúban 10 lövőpetri hős áldozta életét, a II. világháborúból tizenkilencen nem tértek vissza. Nevüket a temetőben emlékmű őrzi.

A település első temploma 1786-ban épült, amelynek már harangtornya is volt, az építtető Petri Pethry Sándor. A faluban ma is álló református templomot Sesztina Jenő és neje Csanak Margit lövőpetri földbirtokosok építtették, 1907-ben. A görög és római katolikusok együtt emeltek templomot, melyet 1958-ban szenteltek fel. Napjainkban teszik le az új katolikus templom alapkövét.

Lövőpetri és környéke 1770 körül

A rendszerváltás időszakában a politikai változásokkal párhuzamosan a gazdaságban is módosulások történtek, az új korszak kezdetét jelezte, hogy hazánkban Lövőpetriben osztottak először földet 1990-ben.

Az elmúlt tíz évben a községi infrastruktúra jelentősen fejlődött, kiépült a vezetékes gázhálózat, a háztartások 60%-a telefonnal rendelkezik, felépült az új egészségügyi komplexum és a szolgáltatóház, megkezdte működését az öregek napközi otthona, megújult a község óvodája. Megalakult elsőként a községi Polgárőr Egyesület, majd az Önkéntes Tűzoltóság is. Elkezdődött a "Gödrök Szabadidőpark" felújítása is. A park területére kemencét, pingpongasztalt, pavilon, szalonnasütőt építettek és elérhető egy vízcsap is. Focipálya és egy kisebb méretű tó is található itt.

Gödrök Szabadidő park

A labdarúgó csapat, mely a városkörzeti bajnokságon évek óta jól szerepel, s hasonló eredményt ér el az ifi csapat. Különleges, hogy az iskola leánycsapata több országos versenyen dobogós helyen végzett a női fociban is. A község lakóinak nagy többsége a mezőgazdaságból él, legjelentősebb agrárterméke a településnek a nyírségi alma és a dinnye.

Lövőpetri 19. század második felében

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Evangélikus templom – 1882-ben épült. Az egyház a múlt században két régi nagy czinkannát is őrzött 1723-ból, melyek Petry Gáspár kuruckapitány és neje ajándékai voltak.
  • Petry Gáspár kuruckapitány a falu szülötte volt, s a monda szerint itt bujdosott egy ideig II. Rákóczi Ferenc is, és itt a falu határában, a hármas szőlőhegyen rejtették el a fejedelmi család kincseit.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Lövőpetri települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]