Ugrás a tartalomhoz

Olcsvaapáti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Olcsvaapáti
Olcsvaapáti címere
Olcsvaapáti címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásFehérgyarmati
Jogállásközség
PolgármesterSzabó Mariann (független)[1]
Irányítószám4914
Körzethívószám44
Népesség
Teljes népesség269 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség27,82 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 05′, k. h. 22° 21′48.083333°N 22.350000°EKoordináták: é. sz. 48° 05′, k. h. 22° 21′48.083333°N 22.350000°E
Olcsvaapáti (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Olcsvaapáti
Olcsvaapáti
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Olcsvaapáti weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Olcsvaapáti témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Olcsvaapáti község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Olcsvaapáti Magyarország keleti szegletében, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye talán legegységesebb természetföldrajzi adottságokkal rendelkező kistáján, a Szatmári-síkságon található, azon 49 kistelepülés egyike, amelyek a Fehérgyarmati kistérséget alkotják. A Szamos jobb partján, a Tisza közelében ül meg a Szamosháton. A két folyó közé települt falut az áradások sokszor elpusztították, ezért több lakóházat és gazdasági épületet természetes, vagy emelt dombra építettek.

Megközelítése

[szerkesztés]

Ma csak közúton érhető el, a Szamos bal partján fekvő Olcsva, illetve Panyola felől egyaránt a 4119-es úton. Olcsvával kompjárat köti össze.

Története

[szerkesztés]

Olcsva és Apáti a 16. századig két különálló település volt, s csak 1573 körül olvadt össze, s kezdték Olcsvaapáti néven nevezni.

Olcsva

[szerkesztés]

Olcsva neve az oklevelekben 1372-ben tűnik fel először.

1396-ban az Ónodi Czudar-ok birtoka, kik részüket a Kaplyon családbelieknek engedik át. 1403-ban az Anthimi család kapta meg. 1459-ben Szentpéterszegi Angelo szerzi meg zálogba. 1462től a Károlyi család tagjainak is van benne részbirtoka. 1462 után sorsa a szomszédos Apátiéval megegyezik.

Apáti

[szerkesztés]

Olcsva határában a 13. században egy apátság állott. Megszűnése után birtokait a beregszászi ferencesrendiek és domokosok kapták meg.

Az apátság monostora a tatárjáráskor elpusztult, helyén azonban község alakult, és Apáti néven a 16. századig külön élt.

1573-ban a szomszédos Olcsva után Olcsvaapáti a neve.

A 14. századtól a 19. századig Apáti a Károlyi család birtoka volt.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Halász Csaba (független)[3]
  • 1994–1998: Halász Csaba (független)[4]
  • 1998–2002: Halász Csaba (független)[5]
  • 2002–2006: Halász Csaba (független)[6]
  • 2006–2010: Gindele Sándorné (független)[7]
  • 2010–2014: Gindele Sándorné (független)[8]
  • 2014–2019: Szabó Mariann (független)[9]
  • 2019–2024: Szabó Mariann (független)[1]
  • 2024– :

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
281
291
306
276
268
269
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 67,6%-a magyarnak, 0,7% németnek mondta magát (31,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4,4%, református 70,6%, görögkatolikus 0,4%, evangélikus 0,4% (24,3% nem válaszolt).[11]

2022-ben a lakosság 92,2%-a vallotta magát magyarnak, 7,5% cigánynak, 0,7% németnek, 0,4-0,4% ukránnak, horvátnak és görögnek, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 3,4% volt római katolikus, 60,8% református, 4,1% görög katolikus, 0,7% evangélikus, 4,9% felekezeten kívüli (25,7% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Olcsvaapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 31.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Olcsvaapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Olcsvaapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  5. Olcsvaapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  6. Olcsvaapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  7. Olcsvaapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  8. Olcsvaapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  9. Olcsvaapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. Olcsvaapáti Helységnévtár
  12. Olcsvaapáti Helységnévtár

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]