Ópályi
| Ópályi | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Alföld |
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
| Járás | Mátészalkai |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Erdélyi Miklós[1] |
| Irányítószám | 4821 |
| Körzethívószám | 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 3004 fő (2015. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 108,16 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 26,72 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Ópályi
Pozíció Magyarország térképén
|
|
| é. sz. 47° 59′ 36″, k. h. 22° 19′ 34″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 36″, k. h. 22° 19′ 34″ | |
Ópályi
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
|
|
| Ópályi weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ópályi témájú médiaállományokat.
|
|
Ópályi község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Mátészalkától 4 km-re északra a Kraszna partján található a település.
Vonattal elérhető a Mátészalka–Záhony-vasútvonalon.
Története[szerkesztés]
Ópályit 1294-ben említi először írásban III. András ítéletlevele. A település már a honfoglalás előtt is lakott volt ezt igazolják azok a leletek, melyeket a Jósa András Múzeumban őriznek. A település neve a latin Paulból származik, a Pauli alakból (Pálé, Pál birtoka). A falu lakói az évszázadok során sokat szenvedtek a tatárdúlástól, majd járványok tizedelték lakóit. Szlovák, ruszin betelepülés is történt mint azt a ma használatos személynevek is igazolják. A század elején jelentős zsidó lakosság élt, napjainkban a cigány kisebbséghez tartozók száma, ill. aránya van emelkedőben.
A falu késői fejlődésére mindenképen hatással van a térség kulturális és gazdasági központja Mátészalka. Infrastrukturális szempontból az ország élmezőnyébe tartozik Ópályi.[forrás?] A 90-es évek előtt szilárdburkolatú utak épültek és vezetékes ivóvízhálózat. A 90-es évek után a fejlődés felgyorsult, előbb a telefonhálózat, majd 1993-ban a gázhálózat, 1995-ben szennyvízhálózat valósult meg. Az utóbbi években felújították a Nyírparasznyi utat, a Széchenyi utca, amely 6 méter széles aszfaltburkolatot kapott, a Kraszna híd, a vasútállomás peronja. 2000-ben a régi görög katolikus temetőből kialakították a Millenniumi Emlékparkot, megkezdték az iskola bővítését 10 tanteremmel konyhával és ebédlővel. 2001-ben az évek óta beázó iskola tető felújítására került sor megyei vis maior támogatásból, egy utca az árvízi védekezés során károsodást szenvedett, ennek felújítása megtörtént. Felújították a labdarúgó pálya gyepszőnyegét. 2000-ben bevezették a rendszeres szemétszállítást. Megkezdték a község közterületeinek, köztereinek parkosítását, virágosítását. Pályázat útján sikerült egy traktort tolólappal, és a hozzátartozó munkagépeket megszerezni. A fejlesztésekhez szükséges támogatásokat pályázat útján vagy a Megyei Területfejlesztési Tanács, vagy a Megyei Munkaügyi Központ, vagy az OFA, vagy a kormány biztosította, amihez a saját erőt minden esetben hozzá kellett tenni.
Sajnos nem fejlődtek még ki olyan vállalkozások Ópályiban, melyek a foglalkoztatás gondját meg tudnák oldani. Legjelentősebb foglalkoztató az önkormányzat és intézményei, emellett kisebb 1-2 személyes családi vállalkozások működnek. Jelentős számú dolgozó kap munkalehetőséget Mátészalka üzemeiben.
A cigány kisebbség felemeléséért felújítottak több mint 40 lakást, telkeket alakítottak ki, megoldották a belvízelvezetést lakóterületükön, több mint 600 méter járdát építettek, beindították a felnőttképzést a 7. és 8. osztály elvégzésére, az óvodában új csoportot indítottak részükre, az iskolában felzárkóztató foglalkozásokon vesznek részt.
Az utóbbi években bevezették az Általános Iskolában az alapfokú művészeti oktatást, az úszásoktatást. Aktív sportélet folyik , megyei II. osztályú felnőtt és ifjúsági csapat, serdülő és utánpótlás csapat, és az Ópályi Öregfiúk rendszeres játszanak bajnokságban. A női és férfi kézilabda csapatunk megyei I. osztályban szerepel.
A Görög-katolikus, Római katolikus és Református egyház ad lehetőséget a lakosok hitéletének gyakorlására. Az Ópályiak Baráti Köre évek óta kiemelkedő rendezvényekkel szolgálja ki a település, és a környék lakóit. Az Ópályiak Világtalálkozói, Majálisok, Arató Ünnepek színesítik a falu életét. 1995-óta jelenik meg az Ópályi Hírlap a Baráti Kör gondozásában. Mazsorett csoportot, modern tánccsoportot , néptánccsoportot hoztunk létre. Megalakult a Cinkés Zenekart. Ezek a csoportok évek óta sikerrel szerepelnek megyei és környékbeli rendezvényeken, Ki Mit Tudokon. Pályázat útján sikerült létrehozni a község információs központját a TELEHÁZ-at.
Az Ópályiakért Alapítvány az Ópályi Általános Iskola Tanulóiért Közalapítvány segíti a falu rászoruló, ill. arra érdemes lakóit.
Létrehozták a Jókai Mór Általános Művelődési Központot, integrálva a faluban folyó oktató- nevelő munkát a közművelődési feladatokat, és az idősekről való gondoskodást.
A költségvetés majdnem 30%-át teszi ki a 69 millió Ft-os éves segélykeret. A Bursa Hungarica pályázat keretében 45 fiatalt támogatnak.
A község lakói javarészt dolgos emberek, egyre kevesebben élnek mezőgazdaságból származó jövedelemből.
Népcsoportok[szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 83%-a magyar, 17%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Millennium Park,
- Október 23 emlékszobor
- Falumúzeum
Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]
- Horpácsik János (Bucsu, 1903 március 28-Ópályi, 1985 április)- Néptáncos, a Népművészet mestere.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Ópályi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
