Kisléta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisléta
Kisléta címere
Kisléta címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Nyírbátori
Jogállás község
Polgármester Madácsi Imre (független)[1]
Irányítószám 4325
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség 1899 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 85,91 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 22 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisléta (Magyarország)
Kisléta
Kisléta
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 50′ 04″, k. h. 22° 00′ 14″Koordináták: é. sz. 47° 50′ 04″, k. h. 22° 00′ 14″
Kisléta (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Kisléta
Kisléta
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisléta témájú médiaállományokat.

Kisléta község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírbátori járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A település megközelíthető közúton, a 4-es főúton Debrecenig, onnan tovább a 471-esen Nyírbogátig, majd nyugati irányban 5,9 km. Nagykállótól 18 km-re, Nyíregyházától 32 km-re, Nyírbogáttól 6 km-re, Máriapócstól 6 km-re és Nyírbátortól 12 km-re található a Nyírségben.
A legközelebbi vasútállomás (kb. 3 km) Máriapócs a Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonalon.

Története[szerkesztés]

Kislétát a 14. század elején már említette írásos forrás. Nevét az oklevelek 1322-ben említik először, a Hont-Pázmány nemzetségbeliek a Balog-Semjén nemzetség tagjait eltiltották itteni birtokuk használatától. A 14. század vége felé a település a Báthori-család birtokai közé tartozik.

Templomát a reformátusok a 16. században vették birtokba, de 1671-ben Báthory Zsófia fegyverrel vette vissza tőlük, s átadta a katolikusoknak. A reformátusok rövid idő múltán - az ónodi országgyűlés határozata alapján - vehették újra használatba. A 17. században a gróf Barkóczi és a Lőwey család a település főbb birtokosa. A 18. században több nagyobb birtokosa is van, mint például a Gencsy család és Jósa család, mely a nyírbátori minorita templom egyik oltárát készíttette. A 19. században a Barkóczi, Jósa és Gulácsy családok birtoka.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcból Kisléta lakosai is kivették részüket. A szabolcsi 48-as zászlóaljjal ott voltak Budavár visszafoglalásánál, és a világosi fegyverletétel után Komárom várát védték Klapka György vezetésével.

Az 1860-as évek végén a nagyobb birtokosok mellett több kisnemes birtokosa volt a településnek; a Mikó, Madácsy, Szabó, Petneházy családok. A 20. század elején a Bröszt család volt nagyobb birtokosa. 1920 körül a Gencsy család birtokos a településen.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

A sétányok mellett öreg, nagy termetű fekete diófák, ritka vasfák és fatermetű somokat láthatunk, de élnek itt naggyá nőtt példányok lucfenyőkből, juharfélékből, vörösszilekből és vérszilvákból is.

Híres személyek[szerkesztés]

  • Itt született 1823. május 11-én Mezey József költő és festőművész.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kisléta települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. április 24. (Hozzáférés: 2016. május 11.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]