Nyírjákó
Nyírjákó | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Régió | Észak-Alföld |
Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
Járás | Baktalórántházai |
Jogállás | község |
Polgármester | Sipos Miklós (független)[1] |
Irányítószám | 4541 |
Körzethívószám | 42 |
Népesség | |
Teljes népesség | 873 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- |
Népsűrűség | 85,4 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 10,34 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 01′ 42″, k. h. 22° 04′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 01′ 42″, k. h. 22° 04′ 45″ | |
Nyírjákó weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírjákó témájú médiaállományokat. |
Nyírjákó község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Baktalórántházai járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az északkelet-Nyírségben található település. Baktalórántháza 4 km, Nyírkarász 10 km, Kisvárda 25 km távolságra található.
Története[szerkesztés]
A település neve az oklevelekben 1284-ben tűnik fel először: Jákó nemzetségbeli Péter fia Péter és Csépán fia Miklós birtokperében.
1285-ben Csomota fia Péter esküt tesz arról, hogy Jákó település az ő apja örökös birtoka volt. 1329-1333 között három házat ad el a Kállay családbeli Lengyel Jánosnak. 1556-ban tizenhárom dézsmafizető jobbágya van említve. 1609-ben és 1612-ben az egymással rokon Ibrányi és Kércsi család tagjai osztozkodnak Jákón. 1772-ben a falu földesura volt a Vay család tagjai közül Vay Ábrahám és Vay László, valamint gróf Barkóczy János, gr. Haller József, Sessewffy Sámuel, Ibrányi Károly és Uketyevity Gábor. A jobbágyfelszabadulás előtti években az Ibrányi család volt a fő birtokosa.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Kiss Kálmán (független)[3]
- 1994–1998: Sebők István (független)[4]
- 1998–2002: Sebők István (független)[5]
- 2002–2006: Szabó József (független)[6]
- 2006–2010: Szabó József (független)[7]
- 2010–2014: Szabó József (Fidesz-KDNP)[8]
- 2014–2019: Sipos Miklós (független)[9]
- 2019-től: Sipos Miklós (független)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának közel 100 %-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,5%-a magyarnak, 1,8% cigánynak, 0,2% románnak, 0,5% ukránnak mondta magát (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 20%, református 48%, görögkatolikus 10,3%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 3,2% (17,2% nem válaszolt).[11]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus templom
- Református templom
- Fa harangláb
- Horgász-tavak.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Nyírjákó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Nyírjákó települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Nyírjákó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
- ↑ Nyírjákó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Nyírjákó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Nyírjákó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Nyírjákó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Nyírjákó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Nyírjákó Helységnévtár
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Fényes Elek, Borovszky S.