Tivadar (település)
Tivadar | |||
A Tisza Tivadaron | |||
|
|||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() |
||
Régió | Észak-Alföld | ||
Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
Járás | Fehérgyarmati | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Danó Sándor[1] | ||
Irányítószám | 4921 | ||
Körzethívószám | 45 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 174 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 40 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 4,8 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 03′ 48″, k. h. 22° 30′ 57″Koordináták: é. sz. 48° 03′ 48″, k. h. 22° 30′ 57″ | |||
Tivadar weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tivadar témájú médiaállományokat.
|
Tivadar község az Észak-Alföldi régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A Bereg kapujában, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti felében, a Tisza partján fekvő település. Fehérgyarmat 11 km, Beregsurány 9,5 km, Gulács, Tarpa 5–5 km, Kisar 1 km távolságra található.
Megközelíthetősége[szerkesztés]
Közúton a Vásárosnamény (41-es főút) - Gulács - Tivadar - Kisar - Fehérgyarmat (491-es főút) közötti úton érhető el.
A közúti tömegközlekedést a Szabolcs Volán Zrt. autóbuszai végzik.
A Tivadar és Kisar közötti Tisza-híd a szatmári és a beregi részek között biztosít kapcsolatot.
Vasútvonal nem érinti a települést. A legközelebbi vasútállomás a kb. 11 km-re lévő Fehérgyarmaton található, a MÁV 113-as számú, Nyíregyháza-Mátészalka-Zajta közötti vonalán.
Önkormányzat[szerkesztés]
- Cím: 4921 Tivadar, Petőfi u. 65.
- Tel., fax: (45) 702-375
- E-mail: k8160@koznet.hu
- Hivatalos honlap: www.tivadar.hu
Története[szerkesztés]
Tivadar nevének első említése a pápai tizedjegyzékben, 1333-ban tűnik fel először.
A XIV. században már virágzó település, a Gulácsi család tulajdonában.
1428-ban a Petneházi-, 1435-ben a Jármi család is birtokos a településen.
1551-ben királyi adományként Oroszi Demeter is tulajdonrészt kap itt. 1566-ban a törökök tatár segédcsapatai elpusztítják a falut. 1599-ben albesi Zólyomi Miklós erdélyi fejedelmi tanácsos szerez itt birtokrészt csere útján.
1600- és 1676 között több birtokosát is feljegyzik.
1800-ban többek között a Kölcsei, Szarka, Vincze, Gacsályi, Matolcsi családoknak van itt nagyobb birtoka.
Népcsoportok[szerkesztés]
2001-ben a város lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Vallás[szerkesztés]
A 2001-es népszámlálás alapján a település lakosainak többsége, kb. 93% református vallású. Római katolikus kb. 2,5%, görögkatolikus kb. 1,5%, míg más egyházhoz, felekezethez tartozik kb. 1,5%. Nem vallásos, vagy nem tartozik felekezethez, egyházhoz kb. 1,5%.[4]
Református egyház[szerkesztés]
A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Szabolcs-Beregi Református Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik. Önálló anyaegyházközség.
Római katolikus egyház[szerkesztés]
A Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye (püspökség) Szabolcsi Főesperességéhez tartozik. Nem rendelkezik önálló plébániával.
Természeti értékek[szerkesztés]
- A Tisza folyó és árterülete a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet része.
- Tiszavirágzás
- A Nemzetközi Tisza-túra egyik állomása a falu.
- A település a szatmár-beregi szilvaút egyik állomása.
Nevezetességei[szerkesztés]
Copf stílusú berendezése a XVIII. század végén készült el.
- Református harangtorony: 1757-ben épült.
- Árvízi emlékmű: 1994-ben készült, az 1947. évi árvíz emlékére.
- Világháborús emlékmű és millenniumi emlékoszlop.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Tivadar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ [1]