Beregdéda
| Beregdéda (Дийда) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna | ||
| Terület | Kárpátalja | ||
| Járás |
| ||
| Község | Nagybégány község | ||
| Rang | falu | ||
| Alapítás éve | 1274 | ||
| Irányítószám | 90234 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2013 fő (2002)[1] +/- | ||
| Magyar lakosság | 1607 | ||
| Népsűrűség | 958,57 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 110 m | ||
| Terület | 2,1 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Beregdéda
Pozíció Ukrajna térképén
| |||
| é. sz. 48° 13′ 08″, k. h. 22° 34′ 28″Koordináták: é. sz. 48° 13′ 08″, k. h. 22° 34′ 28″ | |||
Beregdéda
Pozíció Kárpátalja térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Beregdéda témájú médiaállományokat. | |||
Beregdéda (ukránul Дийда (Dijda) korábban Дідове (Gyidove / Didove), oroszul Дедoвo (Gyedovo)): falu Ukrajnában, Kárpátalján a Beregszászi járásban.
Ma 2051 lakosából 1747 a magyar, de a roma lakosság száma a polgármesteri hivatal földeladásainak köszönhetően folyamatosan nő. Az 1970-es években teljesen összeépült a szomszédos Mezőhomokkal.[2] A Dédai-tó körül Kárpátalja egyik legnagyobb üdülőterülete alakult ki.
Fekvése[szerkesztés]
Beregszásztól 5 km-re nyugatra fekszik.
Története[szerkesztés]
1274-ben Deda néven említik először, neve személynévi eredetű. Területe ősidők óta lakott. Határában halomsírok találhatók. A Kirva nevű puszta helyén kisebb földvár nyomai látszanak. A Tóvárnak nevezett erősségről így írt 1881-ben Lehoczky Tivadar tájkutató:
„Egy parányi erőd, csak 25 m átmérőjű, s hármas sánccal és töltéssel vala egykor körülvéve, hozzá észak és dél felől az egykor kétségtelenül átgázolhatatlan mocsáron át 3-400 lépésnyit hosszú karcsú padlószerű híd vezetett, melynek földbe vert tölgyfa cölöpjei máiglan jól látszanak. A vár helyén jegytelen téglák és kövek hevernek s némi üregek, melyeket kincskeresők vájtak. A láp most már kiszáradt, legelőnek s részben kaszálónak használtatik. A két világháború között ásatásokat végeztek, melyek 17. századi kő- és téglaépület maradványait, valamint a középkori réteg alatt újkőkori település nyomait tárták fel. A Rákóczi-szabadságharc után betyárok vertek tanyát benne.[3]”
Egy korabeli, 19. századi levéltári anyag alapján kiderül, hogy Beregdéda jelenlegi területének nagy része mocsaras vidék volt. Valamint a tóvár, bizonyos Várszég Hugel und Sumpf megnevezést kapott.[4]
Református temploma a 13. században épült, román stílusban, a középkorban megyegyűlések színhelye volt. A 15. században gótikus stílusban átépítették, ekkor kapta a ma is látható támpilléreit, belső csúcsos diadalívét és a torony takarása miatt csak oldalról megközelíthető kapuzatát. A templom 1556 óta a reformátusoké, 1774-ben és 1903-ban felújították és átalakították. Tornya 17. századi. 1566-ban a tatárok dúlták fel a falut. 1910-ben 898 lakosából 896 magyar, ebből 274 görögkatolikus, 495 református és 75 izraelita volt.
A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott.
2020-ig Mezőhomok tartozott hozzá. A két települést 1955-ben egyesítették, az 1970-es években teljesen összeépültek.
Emlékművek[szerkesztés]
Első világháborús emlékmű[szerkesztés]
Központjában található az az emlékmű, amelyet az első világháborúban elesett lakosok emlékére állítottak fel, 1923-ban. Mivel a falu lakossága fel szerette volna újítani, felmerült, hogy áthelyezzék a temetőbe. Az idősebbek kérésére eredeti helyén hagyták, mert az emlékműnek „lelke van ott”. Egykor itt gyülekeztek a háborúba induló regruták, tehát ott látták őket utoljára a családtagjaik. A helybéliek elmondása szerint, az 1970-es évek elején, az akkori tanácselnök lángvágóval távolíttatott el róla egy kis márványtáblát.
A táblán ötsoros idézet állt:
„Legyen lobogó láng e kőből,
Mely égre tör hőseink szívéből.
Hamvaszd el a turáni átkot,
Ó, szent szeretet,
Jöjjön el országod!”
2005-ben a KMKSZ helyi alapszervezete vállalta, hogy felújítja az emlékművet. Az emlékművet 82 évvel azelőtt a hős katonák családja, hozzátartozóik állították Szabó Sándor falubíró kezdeményezésére. A forgalmas közút melletti mementó az évek során többször megrongálódott. Az emlékmű helyreállításának költségeit egy jótékonysági rendezvény bevételéből, a helyi görögkatolikus egyházközség adományából és egyéni hozzájárulásokból teremtette elő az alapszervezet. A felújítás során visszaállították a márványtáblát is.
Az emlékművön ez olvasható:
A világháborúban elesett HŐSI HALOTTAK EMLÉKÉRE 1914-1918
A hősi halottak nevei:
Legyen emlékük áldva és megőrizve az utókor számára!
Második világháborús emlékmű[szerkesztés]
A temetőben emlékmű őrzi a második világháborúban elesett 21 dédai lakos nevét, illetve a sztálini terror 43 áldozatának emlékét.
A falu lakossága 1944-ben 1100 lélek volt.
1944. november 18-a a beregdédaiak számára szintén gyásznapként van nyilvántartva.
Ezen a napon fegyveresek hurcolták el az életerős férfiakat a szolyvai táborba.
Halavács József feljegyzéséből értesülhetünk arról is, hogy a gyermekeiket rajongásig szerető édesapa a haláltáborban rokonára, sógorára bízta gyermekei otthoni megsegítését, nevelését, amikor a járványos betegség miatt úgy érezte, hogy életének percei meg vannak számolva.
És a rokonszerető sógor szerencsésen hazatérve a táborból mindenkor, minden körülmények között eleget tett ennek a kérésnek… Sok özvegy édesanya így is csak kínkeservesen tudta felnevelni szeretett gyermekeit, de sok édesanya is meghalt a reá nehezedő teher alatt…
1945. július 4-én a helyhatóság által összeállított listák szerint 159 férfi (1900–1926 közti születésűek) az ismert okok miatt nem tartózkodott a faluban.
Az 1. sz. listán 88 név van feltüntetve, akiket hadifogolyként vettek számba.
A 2. sz. listán lévők korábban katonaként vonultak be (71 férfi), bővebb információval az adatgyűjtők sem rendelkeznek.
A szovjet gulagokon meghaltak névsorát néhai Halavács József, a KMKSz beregdédai alapszervezete akkori titkára állította össze az életben maradottak segítségével.
Negyven mezőhomoki és beregdédai férfi pusztult el ártatlanul a sztálini lágerekben.
A II. világháborúban 27-en hősi halált haltak.
A sztálini terror áldozatainak emlékműve[szerkesztés]
1991. november 21-én emlékművet avattak a beregdédai és mezőhomoki áldozatok tiszteletére, melyen a következő nevek olvashatók:
„Hiába kérded mi volt vétkük a halott fogoly nem felel.”
Az ártatlan élni akarók örök emlékére a beregdédai és mezőhomoki utókor nevében
A különleges bíróság egy beregdédai születésű férfit is elítélt: Besenyei Alekszandr Georgijevicsot, aki 1887-ben született.
1945. december 22-én ítélte el a Kárpátontúli Ukrajna különleges bírósága, Kárpátontúli Ukrajna Néptanácsának 1944. december 18-ai dekrétuma alapján. Rehabilitálva 1990. március 5-én.
2005. november 18-án a felújított emlékműnél megemlékezést tartottak. Ez szent liturgiával kezdődött, majd az emlékezők átvonultak a temetőben lévő II. világháborús emlékműhöz.
A Dédai Tóvár élővilága
Aktuális felmérések szerint (2019), a tóvár területének döntő része teljesen kiszáradt, a védett állatok eltűntek. Egyedül a bölömbika az, ami túlélte eddig az emberi hanyagság pusztítását.
Dédai homokbányászat[szerkesztés]
A lelőhelyet 1963-ban fedezték fel, és a jelenleg fellelhető homoktartalék mennyisége meghaladja a 11,8 millió köbmétert. A 110 hektáros terület nagy részét (65 ha) a Gajdos Istvánhoz köthető Numinátor cég bérelte a községi tanácstól, azon belül működik a Bumeráng üdülőhely. A falu lakosai többször is tiltakoztak a bányászat ellen, hiszen a házak falai megrepedeztek. Hivatalosan jelenleg nem folyik homokkitermelés Déda határában, a munkálatokat leállították.[5]
Beregdéda jelenlegi helyzete
A település kitűnő turisztikai adottságokkal rendelkezik. Jelenleg a legfontosabb projekt a település számára, hogy a Déda-Beregdaróc határátkelő pont kérdése ismét aktualizálódjon, hiszen ez létfontosságú a település számára. A létesítendő Beregdaróc-Beregdéda határátkelő jelentősen csökkentené a Záhony–Csap határátkelő terheltségét. Az M3 autópálya utolsó szakaszának meghosszabbítása elérné a Vásárosnamény és Beregdaróc közötti huszonöt kilométert – ennek megépítésével az M3 elérné teljes tervezett hosszát, a 307 kilométert. [1] Archiválva 2020. február 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
Látnivalók[szerkesztés]
- Görögkatolikus templom
- Református templom
- Tóvár, történelmi jelentőségű.
A görögkatolikus templom
A református templom
Egy 1928-ban épült ház
A volt bányató ma üdülőközpont
_1.JPG)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://adatbazis.mtaki.hungary.com/?mtaki_id=200157&settlement_name=
- ↑ http://www.karpatinfo.net/aktivpihenes/bumerang-strand-beregdeda[halott link]
- ↑ Horváth Zoltán György, Kovács Sándor: Kárpátalja kincsei. Masszi Kiadó és Romanika Kiadó 2002 ISBN 963 9454 10 9
- ↑ Második Katonai Felmérés (1806-1869) | Mapire - The Historical Map Portal (magyar nyelven). mapire.eu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 18.)
- ↑ http://www.karpataljalap.net/?q=2006/07/07/homokbanya-vagy-szemetlerako
