Csarnatő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csarnatő (Черна)
Csarnatő címere
Csarnatő címere
Csarnatő zászlaja
Csarnatő zászlaja
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
Járás Nagyszőlősi járás
Rang község
Alapítás éve1300
Irányítószám 90340
Körzethívószám +380 03143
Népesség
Teljes népességismeretlen
Népsűrűség0,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság155 m
Terület5295 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Csarnatő (Ukrajna)
Csarnatő
Csarnatő
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 08′ 13″, k. h. 23° 11′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 13″, k. h. 23° 11′ 30″
A Wikimédia Commons tartalmaz Csarnatő témájú médiaállományokat.

Csarnatő település (ukránul: Черна - Cserna) Ukrajnában, a Nagyszőlősi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyszőlőstől keletre, a Csarna-patak forrásvidékén, a Nyaláb vártól keletre, a Veléte hegy tövében, Kistarna, Tiszakirva és Rákospatak közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Csarnatő és környéke már ősidők óta lakott helynek számít, melyet az 1895-ben itt végzett ásatásokkor itt talált kurgán, vagy halomsírszerű, vizesárokkal körülvett domb belsejében talált nagyméretű kövekből épített sírkamra is bizonyít.

A Nyalábi vár-tól kissé keletre fekvő település egykor a Nyalábi uradalomhoz tartozott, és annak sorsában osztozott. Főbb birtokosai a Nyaláb vár urai: a Drágffyak, majd 1405 után a Perényiek voltak.

1910-es népszámláláskor 853 lakosa volt, ebből 36 magyar, 119 német, 693 rutén, melyből 18 római katolikus, 716 görögkatolikus, 118 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Ugocsa vármegye Tiszánnineni járásához tartozott.

Fényes Elek történelmi földrajzában írta a településről: "Csarnatő orosz falu, Bereg-Ugocsa vármegyében, a nyalábi uradalomban: 353 görögkatolikus lakossal, s fiókegyházzal. Fekszik a Veléthe hegy tövében. Utolsó postája Nagyszőlős."

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Csarnatői halom, vagy vármaradványok.

Források[szerkesztés]