Macsola

Macsola (Мочола)
Egykori iskola, ma óvoda
Macsola címere
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Járás	Beregszászi járás (2020–) Beregszászi járás (–2020)
Község	Nagybégány község
Rang	falu
Alapítás éve	1702
Irányítószám	90250
Körzethívószám	+380 03141 58
Testvértelepülései	Lista Diósjenő
Népesség
Teljes népesség	675 fő (2001) +/-
Magyar lakosság	545
Népsűrűség	196,79 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	112 m
Terület	3,43 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 09′ 27″, k. h. 22° 37′ 42″48.1575, 22.628333333333
Macsola Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Macsola témájú médiaállományokat.

Macsola (ukránul: Мочола) település Ukrajnában, a Beregszászi járásban.

Fekvése

Beregszász egyik déli szomszédja, a magyar határ közelében.

Nevének eredete

A Macsola vagy Mocsilla név eredetét Pesty Frigyes szerint a falu déli oldalán elnyúló tótól vehette, melynek sáros vizében egykor kendert áztattak. Mocsilla szlovák (tót) szó, mely áztatást jelent. Ebből következtethető, hogy eredeti lakosai talán szlovákok lehettek.

Története

Macsola nevét az oklevelek 1327-ben említették először „Machala” alakban írva. 1327-ben Péter fia Marcelli birtoka volt, és Búcsú és Csoma szomszédjának írták. 1449-ben (egy, a megyei levéltárban őrzött határjáró oklevél szerint) „Mocsila” írásmóddal említették. 1566-ban a tatárok e falut is feldúlták, a lakosság nagy részét elhurcolták.

A macsolai református egyház anyakönyvében feljegyezték, hogy Macsolán 1795-ben már anyaegyházzal rendelkeztek a magyar ajkú reformátusok, első papjuk Vári Mihály volt. A reformáció után a 19. században alakították újra a római katolikus egyházat, s építettek templomot.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Macsola, vagy Mocsolya, magyar falu, Beregh vmegyében, ut. p. Beregszászhoz 1 mfdnyire: 33 r. kath., 197 ref., 5 zsidó lak. F. u. többen.”

A trianoni béke előtt Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1939 márciusától ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.

Ennek következtében 1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.

Népessége

1910-ben 466 magyar lakosa volt; ebből 115 római katolikus, 63 görögkatolikus, 239 református volt.

Nevezetességek

• Római katolikus temploma 1927-ben épült.

Testvérvárosa

	Ország	Város	Megye / Körzet / Régió / Állam
	Magyarország	Diósjenő	Nógrád vármegye

Források

• Pesty Frigyes: Bereg vármegye
• Györffy György: Bereg vármegye