Szerencsfalva
| Szerencsfalva (Щасливе) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna | ||
| Terület | Kárpátalja | ||
| Járás |
| ||
| Község | Iványi község | ||
| Rang | falu | ||
| Irányítószám | 89631 | ||
| Körzethívószám | 3131 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 316 fő (2001) | ||
| Népsűrűség | 442,58 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 267 m | ||
| Terület | 0,714 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 33′ 40″, k. h. 22° 40′ 23″48.561111°N 22.673056°EKoordináták: é. sz. 48° 33′ 40″, k. h. 22° 40′ 23″48.561111°N 22.673056°E | |||
 Szerencsfalva
Pozíció Kárpátalja térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szerencsfalva témájú médiaállományokat. | |||
Szerencsfalva település Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Munkácstól északra, Szerednyétől kelet-északkeletre, Nagymogyorós, Kismogyorós, Gombás és Ilkó közt fekvő település.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1570-ben a Munkácsi vár tartozékai között említették.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MOGYORÓS. Kis, és Nagy Mogyorós. Két orosz falu Bereg Várm. földes Ura G. Schönborn Uraság, lakosai többfélék, fekszenek Patkanócznak szomszédságában, és annak filiáji, határjok trágyázással is tsak zabot terem, és rozsot ritkán, földgye hegyes, és köves, Munkacstól nints meszsze, a’ hol vagyonnyaikat el adhattyák, legelőjök alkalmatos, fájok van.”[1]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Mogyorós (Kis és Nagy), két egymáshoz 1/2 órányira fekvő orosz falu, Beregh vmegyében, Munkácshoz észak-nyugotra. Az első 300 g. kath., 4 zsidó, a második 314 g. kath., 6 zsidó lak., görög kath. parochiával. Földeik hegyesek, kövesek; erdejök derék. F. u. Schönborn.”[2]
A trianoni béke előtt Bereg vármegye Latorcai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1910-ben 222 lakosából 7 magyar, 17 német, 196 ruszin volt; ebből 11 római katolikus, 196 görögkatolikus, 15 izraelita volt.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2026. február 2.
- ↑ "Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2026. február 2.
