Deskófalva
| Deskófalva (Дешковица) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Terület | Kárpátalja | ||
| Járás | Huszti járás (2020–) | ||
| Község | Ilosva község | ||
| Rang | falu | ||
| Alapítás éve | 1581 | ||
| Irányítószám | 90115 | ||
| Körzethívószám | 3144 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 690 fő (2001) | ||
| Népsűrűség | 339,9 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 182 m | ||
| Terület | 2,03 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Deskófalva témájú médiaállományokat. | |||
Deskófalva (ukránul: Дешковица) település Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Ilosvától északnyugatra fekvő település.
Története
[szerkesztés]Deskófalva nevét 1581-ben említette először oklevél, mikor a Sigo-patak és Sztremtura-hegy körüli területekre Mágócsi Gáspár kenézséget adott új helység alapítása céljából Deskó Andrásnak, később a település tőle kapta a Deskófalva bevet is.
Deskófalva a Munkácsi vár tartozékai közé tartozott, a vár urai voltak mindenkori birtokosai is. 1672-ben az akkori úrbéri összeírás már említette papját, Pap Lászlót is.
A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Felvidéki járásához tartozott. 1910-ben 469 lakosából 29 magyar, 26 német, 414 ruszin volt. Ebből 402 görögkatolikus, 53 izraelita volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Görögkatolikus fatemplomát 1699-ben már említették. A templom a ruszin faépítészet jellegzetes épülete. Nyeregtető fedi, homlokzata fedett erkélyes, tornya hagymasisakos. A bejárat előtti tornác oszlopai faragottak, a tornác félnyereg fedése folytatódik a templomhajó körül, kettős tetőzet hatását keltve.
A templom melletti fa harangláb egyidős a templommal, A harangtorony háromrészes, zömök épületét lapos eresz, alacsony törzs és sátortető jellemzi.
Források
[szerkesztés]- Németh Adél: Kárpátalja (Panoráma 1991) ISBN 963 243 7241
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
