Zsukó
| Zsukó (Жуково) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Iványi község |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 89634 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 118 m |
| Terület | 1,241 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 29′ 47″, k. h. 22° 38′ 48″48.496389°N 22.646667°EKoordináták: é. sz. 48° 29′ 47″, k. h. 22° 38′ 48″48.496389°N 22.646667°E | |
 Zsukó
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zsukó témájú médiaállományokat. | |
Zsukó település Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Munkácstól északnyugatra, Szerednyétől délkeletre, Beregsárrét, Nagymogyorós, Borhalom, Beregszőlős, Cserház, Iványi és Csapolc közt fekvő település.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve a ruszin, ukrán Zsuk családnévből ered.
Története
[szerkesztés]Zsukó nevét 1417-ben említette először oklevél, mikor a birtokot a Nagytárkányi család kapta királyi adományként Zsigmond királytól.
A 18. századtól „Zsukó”, „Zsukova”, „Zsukovo” néven írták. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZSUKO. Orosz falu Bereg Várm. földes Urai több Urak, lakosai ó hitüek, fekszik Zavidfalvához közel, és annak filiája, Csapotzkához 1/4 mértföldnyire; határja 1 nyomásbéli, hegyes, vőlgyes, kukoritzát terem, erdeje van, főldgye sovány, piatza Munkácson 1 mértföldnyire.”[1]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zsukó, Beregh vm. orosz falu, Munkácshoz észak-nyugotra 1 1/2 mfdnyire: 4 r. kath., 488 g. kath., 7 zsidó lak. Görög kath. parochia. Határa majd hegyes, majd lapályos, szőlőt mivel. F. u. Ruzsák.”[2]
A trianoni béke előtt Bereg vármegye Latorczai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 511 lakosából 4 magyar, 33 német, 474 ruszin volt; ebből 477 görögkatolikus, 33 izraelita volt.
Források
[szerkesztés]- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2026. január 7.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2026. január 7.)
