Zsófiafalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zsófiafalva (Софія)
Közigazgatás
Ország  Ukrajna
Terület Kárpátalja
Járás Munkácsi járás
Rang falu
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 157 m
Terület 1,285 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Zsófiafalva (Ukrajna)
Zsófiafalva
Zsófiafalva
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 23′ 29″, k. h. 22° 49′ 34″Koordináták: é. sz. 48° 23′ 29″, k. h. 22° 49′ 34″

Zsófiafalva (ukránul Софія (Мукачівський район) [Szofija], németül Sophiendorf falu Ukrajnában, Kárpátalján, a munkácsi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Munkácstól délkeletre, a munkácsi repülőtér közelében, Beregleányfalva és Beregfogaras között fekszik.

Története[szerkesztés]

Munkács környékén a Rákóczi-szabadságharc következtében gazdátlanná vált földeket III. Károly király 1726-ban a Schönborn-családnak juttatta. A család egy tagja, a terület birtokosa, Franz Philipp Schönborn-Buchheim alapította a falut 1804-ben 303 csehországi és ausztriai katolikus német telepessel.

A falut felesége emlékére Sophiendorfnak nevezte el. A falu 1877-ben templomot, rá egy évre magyar népiskolát kapott, nevét ugyanekkor Zsófiafalvára változtatták.

1910-ben 352 lakosából 328 volt német.

1920-tól Csehszlovákiához tartozott, majd 1939 márciusában Kárpátalja egészével került magyar megszállás alá. 1944 végén szovjet kézre került, eddigre német lakossága java részt elmenekült, a helyben maradtakat 1946-ban Kazahsztánba deportálták, a visszatérés 1950-től kezdődhetett. Az utolsó német család a faluból 1989-ben repatriált Németországba.

A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Munkácsi járásához, a csehszlovák uralom alatt továbbra is a Munkácsi járáshoz, 1939 és 1944 között Kárpátaljához, a Beregi közigazgatási kirendeltség Munkácsvidéki járásához tartozott, a Szovjetunióban illetve Ukrajnában pedig a Kárpátontúli területhez, azon belül továbbra is a Munkácsi járásához.

Látnivalói[szerkesztés]

  • Szent István király templom (1877)

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]