Bresztó
| Nagybresztó (Брестів) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna | ||
| Terület | Kárpátalja | ||
| Járás |
| ||
| Község | Szentmiklós község | ||
| Rang | falu | ||
| Alapítás éve | 1600 | ||
| Irányítószám | 89646 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 355 fő (2001) | ||
| Népsűrűség | 473,97 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 528 m | ||
| Terület | 0,749 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 29′ 56″, k. h. 22° 54′ 12″48.498889°N 22.903333°EKoordináták: é. sz. 48° 29′ 56″, k. h. 22° 54′ 12″48.498889°N 22.903333°E | |||
 Nagybresztó
Pozíció Kárpátalja térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagybresztó témájú médiaállományokat. | |||
Bresztó (ukránul: Брестів) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Munkácstól északkeletre, Szolyvától délnyugatra, Kishídvég és Ploszkánfalva között fekszik 528 m tengerszint feletti magasságban.
Nevének eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A falu neve ruszin eredetű, az ukrán брестъ~бéрест birtok képzős származéka, jelentése kb. szilfás. A falu szilfaerdő közelében jöhetett létre.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település környékén ősidők óta éltek emberek. Területén római korból származó leletek kerültek napvilágra.
A falu a 16. század második felében települt, 1588-ban „Breztocz” néven említik. A környék falvaihoz hasonlóan a Munkácsi uradalomhoz tartozó Rákóczi birtok volt. 1620-ban „Breszto”, 1625-ben „Nagy Bresto”, 1634-ben „Nagy Bresztó” formában írják a nevét. A Rákócziak után 1944-ig a Schönborn család birtoka volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BRESZTO. Nagy Breszto. Tót falu Bereg Vármegyében, földes Ura Gróf Schönborn Uraság, fekszik az előbbinek szomszédságában, lakosai egyesűlt katolikusok. Határja az előbbenihez hasonlító, réttyei igen jók, fája mind a’ kétféle, de mivel legelője egy nyomásban nintsen, ez is harmadik Osztálybéli.”[1]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bresztó, (Kis és Nagy), két egymás mellett fekvő orosz falu, Beregh vgyében, közel a Latorczához: 200 g. kath., 8 zsidó lak. Gör. kath. parochia. F. u. gr. Schönborn. Ut. p. Munkács.”[2]
1890-ben Nagybresztó és Ploszkánfalva egyesítésekor kapta az „Ormód” magyar nevet, ami eredeti nevével nincs kapcsolatban. Az új megnevezés magaslati fekvésével kapcsolatos. 1900-ban és 1913-ban is „Ormód” néven említik.
A trianoni diktátum előtt Bereg vármegye Munkácsi járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott. 1939-ben kapta vissza eredeti nevét, ekkor valamint 1941-ben és 1944-ben „Bresztó” néven említik. 1944 őszén a szovjet csapatok megszállták.
1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1946-ban – a jelenleg is használatos – „Брестів” néven írják, ez a történelmi név ukránosított változata. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]2001-ben 355 lakosa volt.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Sebestyén Zsolt: Kárpátalja helységnevei
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2026. június 5..
- ↑ "Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2026. június 5..
