Ugrás a tartalomhoz

Mezőkaszony

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Mezőkaszonyi járás szócikkből átirányítva)
Mezőkaszony (Косонь)
Termálfürdő
Termálfürdő
Mezőkaszony címere
Mezőkaszony címere
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
Járás
KözségMezőkaszony község
Rangfalu
Alapítás éve1333
PolgármesterTóth Sándor Zsigmondovics
Irányítószám90223
Körzethívószám+380 03141 58
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség2338 fő (2001) +/-
Magyar lakosság2087
Népsűrűség487,29 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság105 m
Terület1,61 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 15′ 21″, k. h. 22° 27′ 19″48.255833°N 22.455278°EKoordináták: é. sz. 48° 15′ 21″, k. h. 22° 27′ 19″48.255833°N 22.455278°E
Mezőkaszony (Kárpátalja)
Mezőkaszony
Mezőkaszony
Pozíció Kárpátalja térképén
Mezőkaszony weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőkaszony témájú médiaállományokat.

Mezőkaszony (ukránul Косонь [Koszony, Koson'], 1995 előtt Косино / Косонь [Koszinó / Koson'], oroszul Косино [Koszino / Kosino]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban. 2006 óta határátkelőhely a szomszédos magyarországi Barabás község felé.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve egyes vélemények szerint a szláv Kosinj személynévből, mások szerint védőszentjéről, Szent Katalinról (Kata asszonyról) kapta a nevét, melynek előtagja a település mezővárosi jellegére utal.

Fekvése

[szerkesztés]

Beregszásztól 20 km-re északnyugatra, a Kaszonyi-hegytől északnyugatra fekszik.

Története

[szerkesztés]

1086-ban Szent László király itt győzte le a kunokat. A csata helyén kápolna, majd a 13. században templom épült. A tatárjárás után külföldről telepítették újra. 1332-ben „Kozun” néven említik először. 1496-ban már mezőváros. 1566-ban a tatárok felégették. 1600-ban már iskolája volt. 1670-ben Kiniczky Miklós itteni udvarházát említik. 1680-ban Kemény fejedelemasszony udvarházát több kisebb udvarházzal együtt említik. Híresek voltak Miklós-napi vásárai. Járásbírósági székhely volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KASZONY. Mező Város Bereg Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Barabás, és Zapszonyhoz 1/4 mértföldnyire, szántó földgyei három fordúlóra osztva mindenféle veteményt meg teremnek, jó szőllő hegye van, piatza helyben, vagy inkább Beregszászon 2, és Munkátson 4 mértföldnyire, legelője, és fája mind a’ két féle elegendő, határjában gyakorta a’ víz áradások károkat okoznak.[1]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kászony (Mező), (Koszinó), Beregh vm. magyar m. v. Munkácshoz dél-nyugotra 4 fmld: 127 r. kathol., 21 g. kath., 2 evang., 871 ref., 110 zsidó lak. Kath. és ref. anyaszentegyház. Három nyomásbeli határa fekete, s mindenféle gabonát gazdagon terem, szőlőhegy sok; legelője, erdeje elég. F. u. Dolinay, Rácz, Lónyay s többen. Ut. p. Beregszász.[2]

Gyógyfürdője a 20. század elején lett ismert. A trianoni békéig Bereg vármegye Mezőkaszonyi járásának székhelye volt. Ekkor a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták. 1938–44 között visszakerült Magyarországhoz.

1945-ben Szovjetunióhoz csatolták a települést. 1991 óta Ukrajnához tartozik.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 2451, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2005-ben 2754 lakosából 2610 (90%) magyar.

Gazdaság

[szerkesztés]

Az egykoron szőlőtermesztéséről híres település hatalmas borospincékkel rendelkezik, de a szőlőültetvények az 1970-es években tönkrementek.

Látnivalók

[szerkesztés]

Híres emberek

[szerkesztés]

A községi tanács címe

[szerkesztés]
  • magyarul: 90223 Beregszászi járás, Mezőkaszony, Bocskai u. 5.
  • ukránul: 90223, с. Косонь, вул. Бочкай, 5
  • Polgármesteri hivatal telefonszáma: +(3803141)-2-317-5

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. május 14.)
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. május 14.)