Beregsom
| Beregsom (Шом) | |||
 | |||
| Lónyai-kastély | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna | ||
| Terület | Kárpátalja | ||
| Járás |
| ||
| Község | Mezőkaszony község | ||
| Rang | falu | ||
| Alapítás éve | 1251 | ||
| Irányítószám | 90220 | ||
| Körzethívószám | +380 3141 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1135 fő (2001) +/- | ||
| Népsűrűség | 991,82 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 105 m | ||
| Terület | 1,1 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 17′ 17″, k. h. 22° 26′ 17″48.288056°N 22.438056°EKoordináták: é. sz. 48° 17′ 17″, k. h. 22° 26′ 17″48.288056°N 22.438056°E | |||
 Beregsom
Pozíció Kárpátalja térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Beregsom témájú médiaállományokat. | |||
Beregsom (ukránul Шом (Som), 1995 előtt Деренковець (Derenkovec / Derenkovets), oroszul Деренковець (Gyerenkovec / Derenkovec)) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Beregszásztól 22 km-re, a Csap-Nagydobrony-Beregszász országút mentén fekszik. Szomszédos települések: Csonkapapi (1 km-re), Bótrágy (8 km-re), és Mezőkaszony (4 km-re).
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve a magyar som növénynévből való, előtagját csak 1904-ben kapta.
Története
[szerkesztés]1270-ben a Lónyai uradalom határjárásában tűnt fel neve, mint királyi birtokot említik. 1318-ban Károly Róbert idejében a település a munkácsi várispánsághoz tartozik.
Az 1410-es évek végén Kaffai Pán Endre és Helek munkácsi várnagyok pert indítottak Szécsi fiai, Jakab és György ellen, mivel a Beregsomban talált 41 hordó borukat erőszakosan foglalták le. A bor 2000 forintra becsültetett, s egyszersmind a vádlottak a nádori szék elé idéztettek.
A 15-16. században részbirtokaik voltak itt a Bégányiaknak, a Gálszécsieknek, s főként a Lónyaiaknak. 1566-ban a Tokaj alól visszavonuló tatárok a falut megsarcolták. A 17. században megyegyűlések színhelye.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SOM. Magyar falu Bereg Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Mező-Kaszonynak szomszédságában, mellynek filiája; határja jó, vagyonnyai jelesek.”[1]
A 19. században a Lónyai családon kívül bírt földrészekkel a Bernáth, Bay, Bárczy, és Rácz család.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Som, magyar falu, Beregh vgyében. Kaszonyhoz 1 órányira, 10 r., 16 g. kath., 512 ref. lak. Ref. anyatemplom. Földje termékeny; rétje elég; bort is termeszt. F. u. Lónyay, Bernáth, Bárczy, Gúthy, Komlósy, s m. t. Ut. p. Beregszász.”[2]
A trianoni békéig Bereg vármegye Mezőkaszonyi járásához tartozott. Ekkor a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták. Az első bécsi döntés alapján 1938 és 1945 között ismét Magyarországhoz került. A második világháborúban 19-en haltak oda. 1944-ben a szovjet hatóságok 81 férfit hurcoltak el a községből, közülük 24-en odavesztek.
1945-ben Szovjetunióhoz csatolták. 1991 óta Ukrajnához tartozik.
Népessége
[szerkesztés]- 1910-ben 1082, túlnyomórészt magyar lakosa volt.
- 2005-ben 1150 lakosából 1130 (95%) a magyar.
Nevezetességek
[szerkesztés]Református temploma 15. századi gótikus eredetű, 1795 és 1800 között átépítették. 1830-ban klasszicista stílusban újjáépítették, 1863-ban tűzvészben megrongálódott és 1895-ben állították helyre. Majd 2018-19 folyamán teljesen felújították.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1858-ban Bony József bíró.
- Itt született 1910-ben Sütő Kálmán költő.
- Itt született 1941-ben Kecskés Béla költő.
- Itt született 1941-ben Balogh Balázs költő, újságíró.
Források
[szerkesztés]- Györffy György: Beregvármegye
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. május 19.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. május 19.)
