Tekeháza
| Tekeháza (Теково) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna | ||
| Terület | Kárpátalja (1946. január 22. – ) | ||
| Járás |
| ||
| Község | Királyháza község | ||
| Rang | falu | ||
| Alapítás éve | 1372 | ||
| Polgármester | Labatij Larisza | ||
| Irányítószám | 90343 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1546 fő (2001)[1] +/- | ||
| Magyar lakosság | 418 | ||
| Népsűrűség | 319,62 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 137 m | ||
| Terület | 4,837 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 07′ 25″, k. h. 23° 05′ 57″48.123611°N 23.099167°EKoordináták: é. sz. 48° 07′ 25″, k. h. 23° 05′ 57″48.123611°N 23.099167°E | |||
 Tekeháza
Pozíció Kárpátalja térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tekeháza témájú médiaállományokat. | |||
Tekeháza (Tekove) település Ukrajnában, a Beregszászi járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nagyszőlőstől keletre, a Tisza bal partján fekvő település.
Nevének eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Neve személynévi eredetű. Nevének első tagja valószínű a török Teke személynévből ered, magyar jelentése=kecskebak. Nevének második tagja Egykori névadójának lakóhelyére utal:Teke-háza.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nevét 1372-ben említették először az oklevelek. Tekeháza ekkor a nyalábi uradalomhoz tartozott. Egykori lakói a királyházi Nyaláb-vára szolgálatában álltak.
Az 1891-es népszámláláskor 1053 magyar és rutén lakosa volt.
A település a trianoni békeszerződés előtt Ugocsa vármegye Tiszántúli járásához tartozott.
Az 1910-es népszámláláskor 1182 lakosa volt, ebből 824 magyar, 349 ruszin, melyből 561 görögkatolikus, 468 református, 107 izraelita volt.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A mai Tekeháza ukrán-magyar-ruszin vegyes lakosságú. A 2001-es népszámlálási adatok szerint 1546 lakosa volt, ebből 418 vallotta magát magyarnak.
Közlekedés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A települést érinti a Nagyvárad–Székelyhíd–Érmihályfalva–Nagykároly–Szatmárnémeti–Halmi–Királyháza-vasútvonal.
Nevezetességek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Református temploma - az 1700-as években épült.
- Görögkatolikus temploma 1797-ben épült a régi 1775-ben épült fatemplom helyett. Szent Péter és Pál tiszteletére szentelték fel.
Híres szülöttei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Bukovszky György tanár, orvos - Magyarország első fertőtlenítő szakembere itt született Tekeházán.
- Huszár Irén ref. tanítónő. szül: 1898. Tekeháza. Tanulmányait Szatmárnémetiben végezte. Nagypaládon 17 év óta működik, mint ref. tanítónő. A PREMKE titkára volt, a Leányegyesület keretén belül számos magyarnyelvű előadást tartott.[2]
- Kócsi Dániel, sz.: Tekeháza 1860., 1880-ban beiratkozott a budapesti református teológiára, 1884–1886 között az Edinburghi Egyetem hallgatója, Th (theológus), gazdálkodó.[2]
- Kócsi Péter, sz.: Tekeháza 1866., az 1888/89-es tanévben a Sárospataki Ref. Teológiai Akadémia 4. éves teológus hallgatója.[2]
- Kovács Béla, sz.: Tekeháza 1885., az 1903/04-es tanévben a Sárospataki Ref. Teológiai Akadémia 1. éves teológus hallgatója.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Molnár József, Molnár D. István. Kárpátalja népessége és magyarsága a népszámlálási és népmozgalmi adatok tükrében (PDF). 84. o. Hozzáférés: 2012-9-8.
{{cite book}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - 1 2 3 4 Fodor Gusztáv. Református múltunk kezesség I. Adattár kárpátaljai református gyülekezettörténeti kutatásokhoz 1523–2016 (PDF). 745. o.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Pallas Lexikona
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
