Nagypalád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nagypalád (Велика Паладь)
Nagypaládi református templom.jpg
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
Járás Nagyszőlősi járás
Rang község
Alapítás éve1400
Polgármester Bíró Vencel
Irányítószám 90370
Körzethívószám +380 03143
Népesség
Teljes népességismeretlen
Magyar lakosság 1525
Népsűrűség0,17 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság123 m
Terület10,915 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Nagypalád (Ukrajna)
Nagypalád
Nagypalád
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 00′ 01″, k. h. 22° 52′ 56″Koordináták: é. sz. 48° 00′ 01″, k. h. 22° 52′ 56″
Nagypaládi református templom.jpg

Nagypalád (ukránul Велика Паладь (Velika Palagy / Velyka Palad')) falu Ukrajnában Kárpátalján a Nagyszőlősi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyszőlőstől 28 km-re délnyugatra a magyar határ mellett a Túr jobb partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a magyar Pál személynév képzős változata.

Története[szerkesztés]

1332-ben Palad néven említik először. Kezdetben a rozsályi uradalom része volt. Majd a 18. századtól a Kereskényi, Szakadáthy és Kölcsey család birtoka. A Túr és a Batár patakok mentén fekvő falu 1984 lakosából 1967 (95%) magyar nemzetiségű. 1910-ben 1525, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Szatmár vármegye Szatmárnémeti járásához tartozott.

Látnivalók[szerkesztés]

Református temploma középkori eredetű gótikus volt, melyet a 18. században felújítottak. Ennek felhasználásával épült 1913-ban a mai templom. 1983-ban renoválták.

Nagypaládi református templom[szerkesztés]

Nagypalád reformációját a legelső vérbeli magyar reformátor, a „magyar Luther”-ként emlegetett Dévay Bíró Mátyás Szatmáron való működésének (1544–1545) tulajdonítják. A XVI. század második felében bizonyíthatóan az új hitet gyakorolta. Első név szerint is ismert tanító pásztora 1580-ban Makrai János volt.

1806-ban a 443 lelkes gyülekezetben Körösi István pap „ditséretesen” prédikált, Kis Bálint rektor a leányokat is tanította. 1944-ig hat osztályos református általános iskola működött.

1808-as krónika szerint „Kő temploma van, mely helyeztetett az helység közepén.... melynek nyugati végén kőből épült tornya vagyon. Ki által építtetett az nem tudatik, de ember emlékezetire a reformátusoktól békességben birattatott és birattatik”. A középkori eredetű gótikus templomot a XVI–XVII. században teljesen felújították. A XIX. század végére a templom állapota leromlott.

A jelenleg 700 ülőhelyes templomot 1913-ban építették neogótikus stílusban. A templomtoronynak a hajóba épített sarkai és a támpillérek klinkertéglából készültek. A templomot 1958-ban teljesen felújították, 1983-ban pedig külsejét javították a hívek adományaiból. 1997-ben a toronysisak felújítására, 2000-ben a templombelső részleges restaurációjára kerül sor. 2001-ben új szőnyeg került a padlózatra.

A reformációt megelőző korból származó harangot 1915-ben ágyúvá öntötték. Ennek pótlására 1926-ban vásárolta meg az egyházközség Egri Ferenc kisgejőci harangöntő mester által bronzból készített 643 kg-os harangját. A másik bronz harangot 1882-ben Szatmáron öntötték.

Az egykor tekintélyes mennyiségű könyvtár és levéltári anyag zöme 1945-ben megsemmisült. Az anyakönyveket elkobozták.

A jelenleg használatban lévő parókia 1918-ban épült. Az előző nagyon régi, jóval kisebb parókián a század elején tűz pusztított. 1950-ben miután a lelkészt elhurcolták, az épület állami tulajdonba került.

1993-ban nyerték vissza rendkívül siralmas állapotban. 1996 őszére a gyülekezet nagy áldozatvállalás árán lakhatóvá tette. Azóta folyamatosan újul, szépül.

2005-ben felépült a parókia széles udvarán egy modern gyülekezeti ház. 2013-ban felújították a templomot.

Források[szerkesztés]