Nagyszőlős

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nagyszőlős (Виноградів)
Nagyszőlős látképe
Nagyszőlős látképe
Nagyszőlős címere
Nagyszőlős címere
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
Járás Nagyszőlősi járás
Rang város
Alapítás éve1262
Polgármester Bocskai István
Irányítószám 90300
Körzethívószám +380 3143
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 25 383 fő (2006)[1] +/-
Népsűrűség790,99 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság117 m
Terület32,09 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Nagyszőlős (Ukrajna)
Nagyszőlős
Nagyszőlős
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 08′ 59″, k. h. 23° 01′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 59″, k. h. 23° 01′ 30″
Nagyszőlős weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyszőlős témájú médiaállományokat.
Az egykori főtér

Nagyszőlős (ukránul Виноградів Vinohradiv, oroszul Виноградов Vinogradov, románul Seleuşu Mare, ruszinul Cивлюш Szivljus, jiddisül סעליש Széles/Szélis) város Ukrajnában, Kárpátalján a Nagyszőlősi járás székhelye. Ma 24 275 lakosának 15%-a (3400 fő) magyar.

Fekvése[szerkesztés]

Beregszásztól 35 km-re délkeletre a Fekete-hegy nyugati lábánál fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét a város feletti Fekete-hegy déli oldalán levő szőlőültetvényekről kapta, a terület kiváló szőlőtermőhely. Tekintettel arra, hogy 1953-ban változott a szöllő szavunk szőlőre, 20. század eleji magyar neve Nagy-Szőllős, míg ruszin neve Szevljus, jiddis neve Széles vagy Szélis volt.

Története[szerkesztés]

1262-ben Zceuleus néven említik először. Ugocsa vármegye egyik legrégibb települése, első lakói valószínűleg királyi vincellérek voltak. A település kezdetben szabad királyi város volt, mely már 1262-ben kiváltságlevelet kapott Árpád-házi IV. Bélától, 1329-ben pedig az Anjou-dinasztiából származó Károly Róbert adományozott gazdasági és kereskedelmi előjogokat a helységnek. Azonban a 14. század végére – elveszítve kiváltságait – földesúri hatalom alá került.

A Fekete-hegyen már a honfoglalás után kisebb erődítményt emeltek eleink, hogy védje a vidéket a besenyő betörések ellen, ám ez később elenyészett. 1308-ban azután Károly Róbert engedélyt adott Borsa Bekének a várépítésre, aki hamarosan fel is húzatta az erősség falait. Testvére, Borsa Kopasz, a tiszántúli kiskirály azonban összeesküvést szőtt az oligarchák uralmát megtörő uralkodó ellen, aki ezért keményen fellépett a Borsa családdal szemben, s egyebek mellett 1315-ben megostromolta, bevette és leromboltatta a nagyszőlősi várat, melyet viszont hamarosan újjáépített, és feleségének, Mária királynénak adományozott. A királyi hitves halála után azonban az erősség az enyészeté lett. Évtizedek teltek el, mire I. Zsigmond 1399-ben várépítési engedélyt adott Perényi Péternek, aki a törökök ellen vívott nikápolyi csatában mutatott vitézségéért ugyanebben az esztendőben királyi adományként megkapta Nagyszőlős városát.

A Tisza mentén futó Só-utat védő Ugocsavár azonban nem lett hosszú életű erődítmény, 1557-ben ugyanis a királyi Magyarországot uraló Habsburgok és az Erdélyi Fejedelemség között dúló háború során lerombolták. Azóta rom.

1717-ben a betörő tatárok csaknem egész lakosságát kipusztították. 1880-ra már 4400 körülire emelkedett a lakossága, 1881-ben polgári iskolája nyílt.

1910-ben 7811 lakosából 5943 magyar, 1266 ruszin és 540 német vagy jiddis anyanyelvű, illetve 3311 görögkatolikus, 2237 izraelita és 1124 református volt. A trianoni békeszerződésig és 1939–1944 között Ugocsa vármegye székhelye volt.

1944. május végén három szerelvénnyel 9840 zsidó állampolgárt deportáltak magyar csendőrök a város pályaudvaráról Auschwitzba (köztük a város lakosságának 32%-át), akiknek 95%-a pusztult el, majd év végén a maradék magyar férfilakosságot az oroszok, akiknek 70%-uk pusztult el.

Népesség[szerkesztés]

2001-ben a lakosság 26% volt magyar.

Közlekedés[szerkesztés]

A települést érinti a Bátyú–Királyháza–Taracköz–Aknaszlatina-vasútvonal.

Látnivalók[szerkesztés]

A Nagyszőlősi Fekete hegy
A Nagyszőlősi Kankó vár romjai
  • A város feletti Fekete-hegy sziklateraszán állnak a 13. századi Ugocsavár romjai, melyet 1308-ban említenek először. 1315-ben Károly Róbert király megostromolta és leromboltatta. A területet a 15. században a ferencesek kapták meg, akik erős kolostort építettek az egykori vár mellé. Ez 1558-ban néptelenedett el. A romokat a nép Kankó-várnak nevezi valószínűleg a barátok kalikóból szőtt durva csuhája alapján. A várromtól délre 14. századi kis kápolna áll.
  • Későbbi várát 1399-ben a Perényiek kezdték építeni, helyén ma a barokk Perényi-kastély áll. A kastélyt 1573-ban említik először, a 17. és 18. században barokk stílusban építették át.
  • Mai barokk ferences temploma és kolostora 1744-ben épült, 1889-ben átépítették.
  • Nagyboldogasszony temploma a 13. században épült, a 15. században gótikus stílusban átépítették, a 20. század elején helyreállították. 1945 után berendezése elpusztult, csak 1989-ben lett újra az egyházé.
  • Ferences kolostorát a 15. században alapították. 1556-ban a reformátussá lett helyiek a kolostort megrohanták, a szerzeteseket megölték, Kapisztrán Szent János Újlakról ide hozott testét kútba dobták. A ferenceseket 1668-ban a Perényiek hívták vissza, de a kolostor 1747-ben leégett. Mai épülete 1889-ben épült.
  • Református temploma 1828-ban épült klasszicista stílusban.
  • A volt vármegyeháza előtt áll Perényi Zsigmond 1906-ban a főtéren felavatott, majd 1991-ben ide helyreállított szobra. Az épületben ma magyar középiskola működik, mely a nevét viseli.

Híres emberek[szerkesztés]

  • A kastéllyal szemben levő házban lakott Bartók Béla 1889 és 1892 között, édesanyja itt volt tanítónő. 1892-ben itt a vármegyeházán lépett fel először saját szerzeményével.
  • Itt született 1789-ben Csorba József orvos, fizikus.
  • Itt született Majos János kuruc kapitány.
  • Itt született 1827-ben Dancs Lajos az 1848-49-es magyar szabadságharc kapitánya.
  • Itt született 1859-ben Révész Imre festőművész (aki itt a temetőben is nyugszik).
  • Itt született 1877-ben Nagy Endre író, színigazgató.
  • Itt született 1888. december 13.–án Obermayer Ernő vegyészmérnök, mezőgazdász, Kossuth-díjas (1949), az MTA l. tagja.
  • Itt született 1894. december 31-én Grassy József magyar honvédtiszt, később a Waffen-SS tisztje.
  • Itt született Gegesi Kiss Pál (1900–1993) orvos, gyermekgyógyász, gyermekpszichológus, az MTA tagja.
  • Itt született 1904. augusztus 5-én Csáky Mihály (1904-1974) nagybirtokos, csehszlovákiai magyar politikus.
  • Itt hunyt el 1923-ban Ráthonyi Ákos, korának népszerű operett- és népszínmű-énekese.
  • Itt született Buskó Iván (1969-) képviselő, politikus
  • Itt született 1972-ben Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök.

Testvérvárosai[szerkesztés]

Nagyszőlős testvérvárosai a következők:

Ország Város Megye / Körzet / Régió / Állam
Magyarország Magyarország Fehérgyarmat Szabolcs-Szatmár-Bereg
Magyarország Magyarország Nyírbátor Szabolcs-Szatmár-Bereg

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.ukrcensus.gov.ua/ A 2001-es népszámlálás kárpátaljai adatai

További információk[szerkesztés]