Czabán Samu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Czabán Samu
(Czabán Sámuel)
Időskori portréja
Időskori portréja

Született 1878. február 17.
Rozsnyó,
Flag of Hungary (1915-1918; angels; 3-2 aspect ratio).svg Magyar Királyság
Elhunyt 1942. december 16. (64 évesen)
Nagyszőlős,
Flag of Hungary (1915-1918; angels; 3-2 aspect ratio).svg Magyar Királyság
Álneve
  • Tóni bácsi
  • Tanító bácsi
  • Samu bácsi
Nemzetisége Magyarország magyar
Foglalkozása pedagógus
politikus
író
újságíró
Iskolái Eperjesi Állami Tanítóképző Intézet (1897.)
Sírhely Nagyszőlősi evangélikus temető
Az Állami Tanítók Országos Egyesületének elnöke
Hivatali idő
1912. április 3. 1914
Írói pályafutása
Jellemző műfajok cikk
hír
tudósítás
tanulmány
gyermekszínmű
Irodalmi irányzatszocreál
Első műve Kertfalu (1930)
Fontosabb művei Utasítás a fonomimikai módszer alapján történő olvasás és írás tanításához (1935)
A Wikimédia Commons tartalmaz Czabán Samu
(Czabán Sámuel)
témájú médiaállományokat.

Czabán Samu, egyes helyeken Czabán Sámuel (Rozsnyó, 1878. február 17.Nagyszőlős, 1942. december 16.) pedagógus, a századforduló után kibontakozó szocialista tanítómozgalom egyik vezető alakja.

Élete[szerkesztés]

A fiatal Czabán

Czabán Samu 1878-ban látta meg a napvilágot a rozsnyói csizmadia kisiparos fiaként. 1897-ben kapott tanítói oklevelet Eperjesen, majd megkapta első (segédtanítói) állását az albertirsai nemzetiségi iskolában. Ezután több helyen is tanított (Miava: 1902-1906, Klopódia: 1906-1911, Nagyszénás: 1911-1914). 1912-ben lett az Állami Tanítók Országos Egyesületének elnöke, ezt követően pedig a szociáldemokrata párt tagjai sorába lépett, ahol a felekezeti és községi iskolák államosítását követelte. Rebellis gondolataihoz először Nagyszénáson talált segítő partnereket, azonban egy sztrájk miatt 1914-ben izgatás vádjával ottani állásából elbocsátották, ezután óradíjasként működött Budapesten.

Ez az ítélet nem csak nekem szól, hanem az igazi népkultúráért folyó bátor tanítói mozgalomnak is. De én nem csak a tanítói mozgalmakban vettem részt, hanem tanácsadója, védelmezője voltam a munkásembereknek is, azoknak, akik tudatlanságuk folytán kész prédái az éhes kis és nagy uzsorásoknak.
Czabán elbocsátásáról írt cikkéből (1914.)

Miután kitört az 1918-as októberi polgári demokratikus forradalom, a Közoktatásügyi Minisztériumban nyert alkalmazást. A Tanácsköztársaság (Kommün) alatt elnöke volt a budapesti III. kerületi munkástanácsnak, tagja a Szövetséges Központi Intéző Bizottságnak, valamint osztályvezetője a Közoktatásügyi Népbiztosságon az elemi népiskolák személyi és pedagógiai ügyeinek. A kommunista rendszer bukása idején börtönbe került, majd 1921-ben a Felvidékre (Csehszlovákiába) menekítették, ahol Beregszászon (Kárpátalja) telepedett le. A Csehszlovák Kommunista Párt munkájának aktív résztvevője volt. 1933-ban Új Korszak címmel kommunista szellemű tanügyi lapot indított. Ennek főmunkatársa Ilku Pál lett. Szerkesztette továbbá a Jó Barátom Kis könyvtára című gyermeklapot Samu bácsi álnéven. 1938-ban újfent elbocsátották állásából, nyugdíjazták. A Kárpátalja visszafoglalását követően fogságba került, a csendőrök megkínozták. Hosszas szenvedések közepette hunyt el 1942-ben, cellájában.

Emlékezete[szerkesztés]

Rozsnyón, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége által adták át minden évben a Czabán Samu Pedagógiai Díjat (ma már Felvidéki Magyar Pedagógus Díj), illetve itt áll 1968 óta bronz mellszobra.

Rákospalotán több közterület is a nevét viselte (ma Leiningen Károly út, 1954-1991, Széchenyi tér, 1949-1991, és Cserba Elemér út, 1954-1991).

Emléktábla az iskola falán

Budapest XV. kerületében (Rákospalotán) a mai napig a nevét viseli az 1959-ben épült Czabán Általános Iskola.

Nagyszénáson utca viseli nevét, valamint a róla elnevezett, 1927-ben alapított iskola alsó tagozatán dombormű, felső tagozatán festmény őrzi emlékét.

Művei[szerkesztés]

  • Kertfalu (Képes Olvasókönyv, Praha, 1930.)
  • A főpróba (egyfelvonásos színdarab iskolás gyermekek számára, Beregszász, 1932.)
  • Mese az erdőben (gyermekszíndarab, Beregszász, 1932.)
  • Utasítás a fonomimikai módszer alapján történő olvasás és írás tanításához (Tomcsányiné Czukrász Róza „Phonomimikai gyakorlatok... ” c. művének felhasználásával, Beregszász, 1935.)

Források[szerkesztés]

  • Magyar életrajzi lexikon
  • Budapest teljes utcanévlexikona. Sprinter Kiadó. 127., 132., 319. és 459. oldalak
  • A szocialista forradalomért. Kossuth Könyvkiadó, 1975. (Szerk. Bakó Ágnes) 97-98. oldal
  • Szabó Ferenc: Czabán Samu Nagyszénáson. Békéscsaba, 1972. (Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 6.)