Nagy Endre (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nagy Endre
Nagy Endre 2.jpg
Született Grosz Endre
1877. február 5.
Nagyszőlős
Elhunyt 1938. május 5. (61 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Vaczó Eszter
Gyermekei Nagy Endre[1]
Nagy Katalin[2]
SzüleiGrosz Salamon
Rozner Janka
Foglalkozása újságíró, író, konferanszie, kabaréigazgató
Sírhely Fiumei Úti Sírkert[3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy Endre témájú médiaállományokat.

Nagy Endre, 1900-ig Grosz Endre[4] (Nagyszőlős, 1877. február 5.Budapest, 1938. május 5.)[5] magyar újságíró, író, konferanszié, kabaréigazgató. „A magyar kabaré atyja.”

Élete[szerkesztés]

Tanulmányait Nagyváradon végezte, s ott is lett újságíró a Szabadság című lapnál. Ady Endre és Bíró Lajos baráti körének tagja volt. 1900-ban már Budapesten élt, a Magyar Szó, majd a Pesti Napló munkatársa volt, utóbbinál egészen 1910-ig. 1901-ben tűnt fel a Tarka színházban dalszövegeivel, majd 1907-től konferanszié volt a Nagykörúti Bonbonnière kabaréban, amely a mai Művész mozi helyén működött. 1908-ban a Modern Színpad igazgatója volt, amelyet 1913-ig vezetett. Egyéves párizsi tartózkodása után Az Est, majd a Budapesti Hírlap munkatársa volt. 1919-ben Nagy Endre Színpada néven nyitott kabarét a Télikertben, 1921-ben a Gresham-palota pincéjében a Pódium Kabarét, majd 1922-ben a Lomb Színpadot a Stefánia úton. 1923–1929 között Salamon Bélával együtt a Terézkörúti Színpadot vezette. Az 1930-as években az Újság belső munkatársaként dolgozott. Élete utolsó éveiben a Nyugat Baráti Körének előadóestjét vezette.

Munkássága[szerkesztés]

Nagy Endre önarcképe A kabaré regényében

Nagy Endre a magyar politikai kabaré, a konferanszié műfaj megteremtője, megújítója volt, aki – beszédhibája ellenére – közvetlen kapcsolatot alakított ki a közönséggel, közéleti témákkal foglalkozó konferanszaival nagy népszerűségre tett szert. Az általa vezetett kabarék számára a korszak komoly írói, költői írtak jeleneteket, kuplékat, egyfelvonásos darabokat.

Nagy Endre: Konferansz a körmondatról:

Több könyvet írt, és két film forgatókönyve is a nevéhez fűződik. Némely könyvét saját rajzaival illusztrálta.

Nagy Endre és Gellért Oszkár mindent elkövettek, hogy a Nyugat délutánjait fölvirágoztassák. Ez eleinte nagy lendülettel sikerült is. De aztán kikezdte a műfajnak betegsége, a szokvány. Némi közönség hűséges megjelent. Ha egyéb nem vonzotta, Nagy Endrének változat-gazdag konferansza és kifogyhatatlan ötletessége okvetlen.[6]

Családja[szerkesztés]

Grosz Salamon és Rozner Janka fiaként született Nagyszőlősön, izraelita vallásúként, 1913-ban a református vallásra tért át. 1906. június 21-én Budapesten házasságot kötött Vaczó Eszterrel, Vaczó Sándor és Gicze Julianna lányával.[7] A két tanú Pásztor Mihály és Kéri Pál voltak.

Művei[szerkesztés]

  • Siralmak könyve; Laszky Ármin, Nagyvárad, 1896
  • Rózsa. Lírai elbeszélés; Doktor Ny., Nagyszőlős, 1900
  • Nagy Endre–Szini GyulaTábori Kornél: A jó vidék. Víg esetek; Nap Ny., Bp., 190? (Vidám könyvtár)
  • Tarka krónikák. A ma anekdótái; egybegyűjtötte Nagy Endre; Pallas, Bp., 1903
  • Gyönyörű lovagkor; Globus Ny., Bp., 1905
  • A Geödhyek; Singer-Wolfner, Bp., 1905 (Vidám könyvek)
  • Apostol a Hódságon. Regény; Franklin, Bp., 1907 (Fehér könyvek)
  • Egynapos özvegy; Magyar Kereskedelmi Közlöny, Bp., 1907
  • Márton lovag és egyéb elbeszélések; Mozgó könyvtár vállalat, Bp., 1908 (Mozgó könyvtár)
  • A misokai földkirály és egyéb elbeszélések; Grill, Bp., 1908 (Magyar írók aranykönyvtára)
  • Kati kisasszony élettörténete. Ifjúsági regény; Singer-Wolfner, Bp., 1909 (Ifjúsági regénytár)
  • Nagy Endre–Pásztor Árpád–Tábori Kornél: Humor a politikában... Karcolat; Korvin, Bp., 191? (Vidám könyvtár)
  • Szomaházy István–Tábori Kornél–Nagy Endre: Kártyahumor. Víg históriák; A Nap Ny., Bp., 1911 (Vidám könyvtár)
  • A zseni. Tragikomédia; Franklin, Bp., 1911
  • A miniszterelnök. Komédia; Franklin, Bp., 1913
  • A pólai győző. Elbeszélések; Athenaeum, Bp., 1913 (Modern könyvtár)
  • Nagy Endre–Szini Gyula–Tábori Kornél: Óh azok a gyerekek! Nyolcvan víg apróság; Vidám könyvtár, Bp., 1913
  • Tábori levelek; összeáll., bev. Nagy Endre; Singer-Wolfner, Bp., 1915 (A nagy háború könyvei)
  • Csataképek a nagy háborúból; összeáll., bev. Nagy Endre; Singer-Wolfner, Bp., 1915 (A nagy háború könyvei)
  • A nagy háború anekdotakincse; összeáll., bev. Nagy Endre; Singer-Wolfner, Bp., 1915 (A nagy háború könyvei) Online
  • Szeplőtlen asszony. Regény; Légrády, B., 1918
  • Sienai Szent Katalin vőlegénye. Elbeszélések; Singer-Wolfner, Bp., 1916
  • Oh az a vén kujon!; Légrády, Bp., 1917
  • Erdély fia; Légrády, Bp., 1917 (Az Érdekes Újság könyvei)
  • Jönnek a színészek. Egy kis körút a vidéken; Érdekes Újság, Bp., 1918
  • A Mágócsy-csirkék története; Lampel, Bp., 1918 (Magyar könyvtár)
  • Mirjám, a lélektani rejtély; Singer-Wolfner, Bp., 1918 (Milliók könyve)
  • Udvari történet. Regény; Tolnai, Bp., 1926 (Tolnai regénytára)
  • Lukits Milos kalandjai; Genius, Bp., 1927
  • Mademoiselle Martcha. Kis regény; Singer-Wolfner, Bp., 1928
  • A nyárspolgár (vígjáték, 1930)
  • A kupléénekes. Regény; Singer-Wolfner, Bp., 1930 (A magyar irodalom jelesei)
  • Hajnali beszélgetések Lukits Milossal; Genius, Bp., 1930
  • Fatornyos hazám (1932)
  • Szerelmesek kalauza; Nyugat, Bp., 1934
  • A kabaré regénye; Nyugat, Bp., 1935 (Nyugat-könyvek)
  • Párizs (1935)
  • Egy város regénye (1936)
  • Várad – Pest – Párizs; vál., sajtó alá rend., előszó Kellér Andor; Szépirodalmi, Bp., 1958
  • Egy város regénye / A kabaré regénye; Magvető, Bp., 1978
  • A kockás város. Novellák; összeáll., utószó Fráter Zoltán; Noran, Bp., 1998 (Ködlovagok)
  • Egy város regénye; szöveggond. Károly Márta; Palatinus, Bp., 1999 (Várad, villanyváros)
  • Öregek kalauza; Noran, Bp., 2000
  • Párizs, 1913; sajtó alá rend. Károly Márta; Palatinus, Bp., 2000

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Wikiforrás
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Nagy Endre témában.