Nagy Endre (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagy Endre
Nagy Endre
Nagy Endre
Születési név Grósz Endre
Született 1877. február 5.
Nagyszőlős
Elhunyt 1938. május 5. (61 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása újságíró, író, konferanszie, kabaréigazgató
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy Endre témájú médiaállományokat.

Nagy Endre, született: Grósz Endre (Nagyszőlős, 1877. február 5.Budapest, 1938. május 5.) magyar újságíró, író, konferanszié, kabaréigazgató. „A magyar kabaré atyja.”

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tanulmányait Nagyváradon végezte, s ott is lett újságíró a Szabadság című lapnál. Ady Endre és Bíró Lajos baráti körének tagja volt. 1900-ban már Budapesten élt, a Magyar Szó, majd a Pesti Napló munkatársa volt, utóbbinál egészen 1910-ig. 1901-ben tűnt fel a Tarka színházban dalszövegeivel, majd 1907-től konferanszié volt a Nagykörúti Bonbonnière kabaréban, ami a mai Művész mozi helyén működött. 1908-ban a Modern Színpad igazgatója volt, amelyet 1913-ig vezetett. Egyéves párizsi tartózkodása után Az Est, majd a Budapesti Hírlap munkatársa volt. 1919-ben Nagy Endre Színpada néven nyitott kabarét a Télikertben, 1921-ben a Gresham-palota pincéjében a Pódium Kabarét, majd 1922-ben a Lomb Színpadot a Stefánia úton. 1923-1929 között Salamon Bélával együtt a Terézkörúti Színpadot vezette. Az 1930-as években az Újság belső munkatársaként dolgozott. Élete utolsó éveiben a Nyugat Baráti Körének előadóestjét vezette.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagy Endre önarcképe A kabaré regényében

Nagy Endre a magyar politikai kabaré, a konferanszié műfaj megteremtője, megújítója volt, aki – beszédhibája ellenére – közvetlen kapcsolatot alakított ki a közönséggel, közéleti témákkal foglalkozó konferanszaival nagy népszerűségre tett szert. Az általa vezetett kabarék számára a korszak komoly írói, költői írtak jeleneteket, kuplékat, egyfelvonásos darabokat.

Nagy Endre: Konferansz a körmondatról:

Több könyvet írt, és két film forgatókönyve is a nevéhez fűződik.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Siralmak könyve (1896)
  • Tarka krónikák (1903)
  • Gyönyörű lovagkor (elbeszélés, 1905)
  • A Geödhyek (regény, 1905)
  • Apostol a Hódságon (regény, 1907)
  • Egynapos özvegy (regény, 1907)
  • A misokai földkirály és egyéb elbeszélések (1908)
  • A zseni (tragikomikum, 1911)
  • A miniszterelnök (komédia, 1912)
  • A polai győző (elbeszélés, 1913)
  • Tábori levelek (1915)
  • A nagy háború anekdotakincse (1915)
  • Szeplőtlen asszony (regény, 1916)
  • Sienai Szent Katalin vőlegénye (elbeszélés, 1916)
  • Oh, az a vén kujon (regény, 1917)
  • Erdély fia (drámai költemény és elbeszélés, 1917)
  • A Magócsy csirkék története (elbeszélés, 1918)
  • Lukits Milos kalandjai (elbeszélés, 1927)
  • Hajnali beszélgetések Lukits Miklóssal (1928)
  • A nyárspolgár (1930)
  • Fatornyos hazám (1932)
  • Szerelmesek kalauza (1934)
  • A kabaré regénye (1935)
  • Párizs (1935)
  • Egy város regénye (1936)

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Nagy Endre témában.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]