Pásztor Árpád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Pásztor Árpád
Pásztor Árpád fényképe és aláírása (1915)
Pásztor Árpád fényképe és aláírása (1915)
Születési név Pikler Árpád
Született 1877. április 12.
Ungvár
Elhunyt 1940. október 26. (63 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása író,
újságíró,
műfordító
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pásztor Árpád témájú médiaállományokat.

Pásztor Árpád (Ungvár, 1877. április 12.Budapest, 1940. október 26.) magyar író, újságíró, riporter, műfordító.

Pikler Árpád néven született, zsidó családban, nevét 1912-ben magyarosította Pásztorra.[1] A Magyarország, a Budapesti Napló és az Az Est munkatársa volt. Riportjaiban a világ számos országából tudósította a lapokat.

Élete[szerkesztés]

A Szentkirályi utca 22-ben lakott a magyar riportirodalom egyik megteremtője. Pályája elején szocialista volt, ő írta az első magyar verset Leninről 1917-ben, ám 1920-ban a Tanácsköztársaságot bíráló regényt írt. Több verskötete, regénye és – tengeren túli útjairól beszámoló – útleírása jelent meg. Számos színművet és operettszöveget írt és fordított. 1944-ben származása miatt indexre került. A regénybeli nagy Pásztort Molnár Ferenc róla mintázta. Atletizált és kiváló futó volt. Csergő Hugó említi, hogy Pikler és Neumann (Molnár) együtt longamétáztak[2] a Fa téren.[3] „A Muzi” című regényében örökítette meg gyermekkori élményeit.

Könyvei[szerkesztés]

  • Budapesttől a föld körül Budapestig (Budapest, 1911)
  • Vengerkák (regény, Budapest, 1915)
  • Találkozásom Poe A. Edgarral (Budapest, 1916)
  • Princesz (Budapest, 1919)
  • Kelemenék (regény, Budapest, 1920)
  • Walt Whitman (Budapest, 1922)
  • Tolsztoj tragédiája (Budapest, 1925)
  • Gina és Rozamunda (Vajda János életregénye, Budapest, 1927)
  • A Muzi (regény, 1930). MEK; teljes szöveg
  • Végzetes kör (regény, Budapest, 1931).

„Ti azt hiszitek, hogy a Múzeumkert egy vasráccsal körülkerített kert, amelynek határa délről a Múzeum-körút, északról az Esterházy-utca, kelet felől a Múzeum-utca és nyugatnak a Főherceg Sándor-utca, – de mi, akik nem 1930-ban, hanem 1887 körül voltunk tízévesek, nagyon jól tudjuk, hogy a Múzeumkert nem egy vasráccsal körülkerített kert, hanem az egész világ, amelynek határa mindenfelől a végtelenség.”

– A Muzi

Pásztor Árpád Molnár Ferenc regényének, A Pál utcai fiúknak egyik ihletője volt. A Muzi c. könyv szintén ifjúsági regény (alcíme: „A múzeumkerti fiúk”).

Műfordításai[szerkesztés]

Edgar Allan Poe művei
  • A fekete macska
  • A kút és az inga
  • A Maelström poklában
  • A Morgue utcai kettős gyilkosság
  • A Vörös Halál álarca
  • Az aranybogár
  • Az áruló szív
  • Az ellopott levél
  • Az ovális arckép
  • Az Usher-ház pusztulása
  • Beszélgetés egy múmiával
  • Egy hordó Amontillado
  • Metzengerstein
Walt Whitman művei
  • A városi hullaház
  • Egy asszony vár rám
  • Egy elbukott európai forradalmárhoz
  • Győzelmi dal a legyőzötteknek
  • Hallottalak: ünnepi, édes hangja az orgonának
  • Ti betörők a törvény előtt
  • Ős ösztönök

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Belügyminisztérium 1912. évi 59194. sz rendelete.
  2. Ütőfával labdát röptető csapatjáték.
  3. 1875-ig Fa tér a Boráros tér.

Forrás[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Wikiforrás
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Pásztor Árpád témában.