Csergő Hugó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csergő Hugó
Született Hőnig Hugó
1877. január 18.
Budapest
Elhunyt 1945. január 1. (67 évesen)
Sachsenhausen
Állampolgársága magyar
Házastársa Weiszmann Rozália
SzüleiHőnig Vilmos
Schlanger Cecília
Foglalkozása író, újságíró

Csergő Hugó (Budapest, 1877. január 18.Sachsenhausen, 1945. január 1.)[1] költő, író, újságíró.

Élete[szerkesztés]

Miután elvégezte az egyetem jogi fakultását, államtudományi doktorátust szerzett, utána újságírói lett. Előbb a Fővárosi Lapok, majd a Pesti Napló munkatársa, azután 1905-ben Vázsonyi Vilmos lapja, a Polgár szerkesztője volt. Végül a Pesti Hírlap munkatársa lett. Irodalmi munkássága elismeréseként 1907-ben elnyerte a főváros 2000 koronás Ferenc József-díját. Sokáig munkatársa volt Kiss József lapjának, a Hétnek. 1911-ben Budapesten feleségül vette Weiszmann Rozáliát, Fodor Aranka opera-énekesnő nővérét.[2] 1914-ben megszervezte és 1921-ig vezette a főváros népjóléti osztályát. Később a Pesti Izraelita Hitközség főjegyzőjeként működött.

Az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE) kultúrtanácsának 1939. novemberi alapításakor elnökhelyettesnek választották.[3] A német megszállás idején a Központi Zsidó Tanács egyik tanácsadója, Stern Samu elnök titkára volt.[4] A holokauszt áldozata lett.

Nagy számmal vannak versei, novellái, színdarabokat is írt. A szépirodalom minden ágában ért el sikereket. Balassa Józseffel közösen összeszedte és sajtó alá rendezte Vázsonyi Vilmos írásait (két kötet, 1927). Szerkesztette a Száz év zsidó magyar költői című antológiát (Bp., é. n.).

Munkái[szerkesztés]

  • Versek (1904)
  • Az utolsó felvonás (elbeszélések; Budapest, 1900)
  • A lovag úr (színmű, bemutatta a Vígszínház; Budapest, 1906)
  • Harminc év (versek; Budapest, 1908)
  • Levelek, amiket meg nem írunk (regény; Budapest, 1910)
  • A mi szívünk asszonya (1916)
  • A budapesti nyomor vörös könyve (Budapest, 1919)
  • Az első hajnal (színmű, bemutatta a Renaissance Színház; Budapest, 1923)
  • Csergő Hugó munkái 1897–1927 (I-II. kötet; Budapest, 1928)
  • Őszi szonáta (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület, Budapest, 1943).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Csergő Hugó. Magyar Életrajzi Index. (Hozzáférés: 2014. július 3.)
  2. Házassági bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári akv. 1536/1911. folyószáma alatt familysearch.org (Hozzáférés: 2017.08.29.)
  3. Hegedűs D. Géza kiállítási megnyitóbeszéde, 2013-03-24. Archiválva 2013. december 8-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés: 2014-07-07)
  4. Randolph L. Braham. A népirtás politikája: a holocaust Magyarországon, ford. Zala Tamás és mások, 2. kiadás, Budapest: Belvárosi Kvk., 460., 965. o. (1997). Hozzáférés ideje: 2014. július 8. 

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]