Bíró Lajos (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bíró Lajos
Biró Lajos.jpg
Élete
Születési név Blau Lajos
Született 1880. augusztus 22.
Bécs
Elhunyt 1948. szeptember 9. (68 évesen)
London
Házastársa Vészi Jolán
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bíró Lajos témájú médiaállományokat.

Bíró Lajos (eredeti neve: Blau Lajos) (Bécs, 1880. augusztus 22.London, 1948. szeptember 9.) író, újságíró, forgatókönyvíró. Felesége Vészi Jolán, Vészi József lánya volt.[1]

Élete[szerkesztés]

Gyermekkorát Hevesen élte le. Középiskolai tanulmányait Egerben és Budapesten végezte el.

1898-tól újságíróként dolgozott. 1900-1904 között a nagyváradi Szabadság lap munkatársa volt. 1904-től a Budapesti Napló helyettes szerkesztője, 1905-től felelős szerkesztője volt. 1906-1909 között Berlinben élt. Ezután az Újság, 1912-től a Világ című lap munkatársa volt. A Károlyi-kormány idején külügyminisztériumi államtitkár volt. 1914-től foglalkozott forgatókönyvírással. 1919-ben emigrált. 1920-ig 40 könyvvel, illetve színházi bemutatóval szerzett magának elismerést. 1925-ig az osztrák, a francia és az olasz fővárosban élt és dolgozott. 1925-ben tért vissza Budapestre, de még abban az évben nyugatra (USA, Berlin, London) költözött. Hollywoodban a Paramount és a First National filmgyártó cégek forgatókönyvírójaként tevékenykedett 1928-ig, akkor visszatért Európába, előbb német földön, Charlottenburgban élt. Korda Sándor mellett 1932-ben egyik alapítója volt a London Films Production-nak.

Számos sikeres filmforgatókönyvet írt (VIII. Henrik magánélete). Ady Endréhez hasonló szemlélettel ábrázolta novelláiban és regényeiben Magyarország szétesését. Novellái szűkszavú, elnagyolt, gyors ütemű előadásmóddal ábrázolták az emberi szenvedélyeket. Drámaíróként is sikeres volt (Sárga liliom). A cárnő című drámája, amit Lengyel Menyhérttel együtt írt - világsiker volt. Írt detektívregényeket is (A Serpolette).

Művei[szerkesztés]

  • Leányok (1902)
  • Harminc novella (1906)
  • Férfiak (1909)
  • A diadalmas asszony (1910)
  • Sárga liliom (1910)
  • Nyári zivatar (1911)
  • A cárnő (1912) (Lengyel Menyhérttel)
  • Rablólovag (1912)
  • Kunszállási emberek (1912)
  • Szent házasság (1912)
  • Tavaszi ünnep (1913)
  • Utolsó csók (1913)
  • 1913 (színmű, 1914)
  • A szentlélek lovagja (1914)
  • A Serpolette (1914)
  • Hotel Imperial (1917)
  • Don Juan három éjszakája (1917)
  • A mélység lakói (1917)
  • A Molitor-ház (1918)
  • Francia négyes (1919)
  • Politikusok (1920)
  • A bazini zsidók (1921)
  • Álarcok (1922)
  • Boszorkánytánc (1929)
  • Fölszállott a páva (1946)
  • Kis Katalin (1946)
  • Szolgák országa (1957)

Műfordításai[szerkesztés]

  • Bernstein: Az ostrom (1910)
  • Utánam (1911)
  • Schnitzler: Anatol (1911)
  • Arcübasev: Féltékenység (1917)

Filmjei[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]