Nagyszőlősi Kankó-vár
| Kankó-vár | |
| Ugocsavár | |
 | |
| A nagyszőlősi Kankó vár romjai | |
| Ország |  Ukrajna |
| Mai település | Nagyszőlős |
| Elhagyták | 1558 |
| Állapota | rom |
| Típusa | lovagvár |
| Építőanyaga | kő |
| Elhelyezkedése | |
 Kankó-vár
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
 é. sz. 48° 08′ 28″, k. h. 23° 02′ 58″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 28″, k. h. 23° 02′ 58″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kankó-vár témájú médiaállományokat. | |
A Nagyszőlős fölött emelkedő Fekete-hegy sziklateraszán állnak a Kankó-vár, egykori nevén Ugocsavár romjai.
Története[szerkesztés]
A honfoglalás után a magyarok kisebb erődítményt emeltek a Fekete-hegyen, amely védelmet nyújtott a vidékre gyakran betörő besenyők ellen.
Az első írásos említése a várnak 1308-ból származik. Ekkor a Borsa család birtoka. Borsa Kopasz lázadása után a Károly Róbert lerombolja a várat. 1399-ben I. Zsigmond Perényi Pál Zemplén-megyei ispánnak adományozta Nagyszőlőst és környékét a törökök elleni háborúban játszott kimagasló szerepért és engedélyezi az új vár felépítését.
A 15. század elején a vár a ferences rendi szerzetesek tulajdonába került. A Fekete-hegyen épült vár a Tisza jobb partja mentén futó utat és a réveket ellenőrizte.
A protestáns hitre át tért Perényi Ferenc 1544-ben elvette a szerzetesektől a várat és megerősítette azt, lovagvárrá alakította. 1566-ban azonban elárulta I. Ferdinándot és János Zsigmond erdélyi fejedelem oldalára állt. A király parancsára katonái 1557-ben elfoglalták a várat és egy év múlva lerombolták azt.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Kárpátaljai-vár.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Várak Magyarországon
