Ugrás a tartalomhoz

Nevickei vár

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nevickei vár
Ország Ukrajna
Mai településNevicke

Épült13. század
Elhagyták1644
(II. Rákóczi György leromboltatta)
Állapotaromos
Építőanyaga
Elhelyezkedése
Nevickei vár (Ukrajna)
Nevickei vár
Nevickei vár
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 40′ 51″, k. h. 22° 24′ 34″48.680833°N 22.409444°EKoordináták: é. sz. 48° 40′ 51″, k. h. 22° 24′ 34″48.680833°N 22.409444°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Nevickei vár témájú médiaállományokat.

A nevickei vár (ukránul Невицький замок [Nyevickij zamok]) Ungvártól északra található az Ung folyó völgyében, Nevicke közelében.

Története

[szerkesztés]
A vár lakótornya

A nevickei vár területén végzett régészeti kutatások bebizonyították, hogy már a korai vaskorban lakott volt ez a vidék.

A várat a legenda szerint még a magyarok bejövetele előtt egy szláv hercegnő építette, róla nevezték el állítólag a szláv eredetű „nevisztka” (menyasszony) szóból „menyasszonyvárnak”.

Történelmi okmányokban a vár először 1274-ben szerepel. Bevehetetlen erődítmény volt, három oldalról mély árok védte, nyugat felőli oldala meredek lejtő tetején állt. Az alsó árok mögött állt a két kerek bástyával szegélyezett belső várfal, mögötte még egy mély árok húzódott, amely több részre osztotta a legfontosabb erődítményeket. A felső vár közepén tágas udvar állt.

A vár az Ung völgyét védte. Rajta keresztül vezetett az a fontos kereskedelmi út, amely Galíciával és Lengyelországgal kötötte össze Magyarországot.

A vár sokszor cserélt gazdát. A 14. század elején Aba Amadé birtokába jutott, aki újjáépítette, megerősítette erődítményeit. Az 13171318-as években azonban fiai végleg vereséget szenvedtek a királyi hadaktól, és elvesztették jószágaikat. I. Károly király a várat 1332-ben[1] Drugeth János nádornak adta, aki a szepesi várból ide költöztette át a család székhelyét.[1] Addigi erődítményei főleg fából épültek, a Drugethek azonban teljesen átépítették, falait bazaltból és andezitből faragott kövekből emelték. Az átépítés több évtizedet vett igénybe.

A várfal maradványa

A vár ura 1602-ben Drugeth György lett, aki jelentős szerepet játszott az ellenreformációban és támogatta a jezsuita rendet. Több, Erdély elleni hadjáratban is részt vett, ezért II. Rákóczi György erdélyi fejedelem 1644-ben elfoglalta és leromboltatta a várat. Többé nem építették újjá. 1879-ben hozzáláttak a vár restaurálásához. Benne parkot alakítottak ki, kilátóteret létesítettek, emlékművet emeltek Wagner Károly (1830–1879) ismert magyar erdész tudósnak. A restaurálás elhúzódott és kisebb-nagyobb szünetekkel egészen az első világháborúig tartott. Miután a Felvidék Csehszlovákiához került, a helyreállítás végleg abbamaradt.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Magyar nagylexikon VI. (Csen–Ec). Főszerk. Berényi Gábor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. 800. o. ISBN 963-85773-2-0