Visk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Visk (Вишково)
Visk főtere
Visk főtere
Visk címere
Visk címere
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
Járás Huszti járás
Rang városi jellegű település
Polgármester Hajovics Szláva
Irányítószám 90454
Körzethívószám +380 3142
Népesség
Teljes népesség 8142 fő (2010) +/-
Magyar lakosság 3699 (45,4%)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság200 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Visk (Ukrajna)
Visk
Visk
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 01′ 44″, k. h. 23° 25′ 55″Koordináták: é. sz. 48° 01′ 44″, k. h. 23° 25′ 55″
Visk weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Visk témájú médiaállományokat.

Visk (ukránul Вишковo [Viskove/Vyshkove], oroszul Вышково [Viskovo/Viškovo], szlovákul Višková, románul Văşcova), nagyközség Ukrajnában Kárpátaljai régiójában, a Huszti járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Huszttól 20 km-re délkeletre, a Tisza völgyében, a Marangos-patak partján fekszik. A szóban forgó viski patakot Marangos-pataknak hívják, mert a Marangos-hegyben ered.[1]

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a szláv Vys személynévből származik.

Története[szerkesztés]

1271-ben említik először Visket.

Visket V. István magyar király adta a Hontpázmány nemzetségből származó Ujhelyi család őseinek, Marchaleus fiainak, Mykov és Chepán mestereknek 1271-ben, és az adományt IV. László magyar király, majd III. András magyar király is megerősítette, mint ekkor már Máramaros vármegyéhez tartozó birtokot. 1300-ban a család a király kérésére lemondott birtokáról, cserébe a kezdetben Ugocsa vármegyéhez tartozó Rakasz, Fekete-Ardó, Nyírtelekpuszta falvakat kapta. 1308-ban a fő sószállító helységek neve között - Técső, Talaborfalu és Sziget mellett - Visk is szerepelt.

Határában egy kúp alakú hegyen állott vára, amelyet a Hontpázmány nemzetségbeli Martelus fiai, Mikó és Csépán emeltek 1281 és 1298 között. Először 1299-ben említik, majd 1300-ban III. András magyar király visszacserélte. 1329-ben Károly Róberttől városi rangot kapott. A 14. század közepéig a viski vár királyi birtok volt, majd Máramaros vármegye központja lett.[2] A Tiszamenti öt koronaváros legnagyobbika egykor szász település volt.

1657-ben a lengyelek égették fel. 1717-ben a krími tatárok pusztítottak itt, rájuk a település határában a husztiakkal egyesült viskiek súlyos csapást mértek. 1786-ban éhínség pusztított.

Református népiskolája 1556-ban nyílt meg.

Az 1730-as években a koronabirtokok a kamara kezébe kerültek, Visk koronavárosi kiváltságait 1834-ben veszítette el. 1730 és 1780 között vásártartási joga volt.

1918-ban a bevonuló románok, majd a csehek pusztították. 1944-ben először teljes zsidó lakosságát magyar csendőrök, később magyar férfi lakosait az oroszok hurcolták el, 70%-uk lágerekben pusztult el.

A trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Huszti járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 4839 lakosából 3871 magyar, 831 ruszin és 126 német volt.

8000 lakosának 40%-a magyar nemzetiségű, a többi ruszin.

2001 óta 8142 lakosából 3699 magyar (45,4%), a többi ukrán.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Erődített református templomát 1270-ben V. István építtette. A 14-15. században gótikus stílusban felújították. 1524-ben a reformátusoké lett. 1657. február 17-én II. Rákóczi György az országgyűlést megelőző istentiszteletet tartotta itt, az országgyűlés a városházán volt, ahol elhatározták a lengyel hadjáratot. 1717-ben a tatárok gyújtották fel, 1790-ben állították helyre. 1970-ben újították fel, fa harangtornya 18. századi, a templomot védőtornyos fal övezi. A viski református templom kertjében egyébként 22 nyitvatermő található meg, ezen kívül, még rengeteg más egzotikus növény. Ez Kárpátalja egyik legnagyobb, nyitvatermőket bemutató kertje.
  • Görögkatolikus temploma 1831-ben épült az Angyali üdvözlet tiszteletére.
  • Visknek több ásványvízforrása van, az ásványvizet a viskiek borkútnak hívják. Az egykori (1818-1918) Magyarország-szerte híres várhegyi fürdő ásványvízforrása a szovjet érában történő higanybányászat következtében kiapadt. Szerepét a Saján-hegyi ásványvízforrások vették át. A gyógyhatású ásványvizek hasznosítása tette ismét országos hírűvé a Saján Szanatóriumot.*

A Saján Szanatórium mellett, az úgynevezett Villa-völgyben található a mesterségesen kialakított Sajáni-tó. A tó alkalmas vízibiciklizésre, sétálásra, úszásra, a tó partján sütögetőhelyek is várják az érdeklődőket. A tavat az Avas-hegyvonulat veszi körül.

Híres emberek[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Visk testvérvárosai a következők:

Ország Város Megye / Körzet / Régió / Állam
Magyarország Magyarország Paks Tolna
Magyarország Magyarország Csaroda Szabolcs-Szatmár-Bereg
Magyarország Románia Máramarossziget Máramaros

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A viski nyelvjárás szerint: Marangas. Maranyos-patak nem létezik.
  2. http://www.karpataljaturizmus.info/product_info.php?language=hu&products_id=856
  3. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Visk témájú médiaállományokat.