Visk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Visk (Вишковo)
Visk főtere
Visk főtere
Visk címere
Visk címere
Közigazgatás
Ország  Ukrajna
Terület Kárpátalja
Járás Huszti járás
Rang városi jellegű település
Polgármester Hajovics Szláva
Irányítószám 90454
Körzethívószám +380 3142
Népesség
Teljes népesség 8142 fő (2010)[1] +/-
Magyar lakosság 3699 (45,4%)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 200 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Visk (Ukrajna)
Visk
Visk
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 01′ 44″, k. h. 23° 25′ 55″Koordináták: é. sz. 48° 01′ 44″, k. h. 23° 25′ 55″
Visk weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Visk témájú médiaállományokat.

Visk (ukránul Вишковo [Viskove/Vyshkove], oroszul Вышково [Viskovo/Viškovo], szlovákul Višková, románul Văşcova), nagyközség Ukrajnában Kárpátaljai régiójában, a Huszti járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Huszttól 20 km-re délkeletre, a Tisza völgyében, a Marangos-patak partján fekszik. A szóban forgó viski patakot Marangos-pataknak hívják, mert a Marangos-hegyben ered.[2]

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a szláv Vys személynévből származik.

Története[szerkesztés]

1271-ben említik először Visket.

Visket V. István magyar király adta a Hontpázmány nemzetségből származó Ujhelyi család őseinek, Marchaleus fiainak, Mykov és Chepán mestereknek 1271-ben, és az adományt IV. László magyar király, majd III. András magyar király is megerősítette, mint ekkor már Máramaros vármegyéhez tartozó birtokot. 1300-ban a család a király kérésére lemondott birtokáról, cserébe a kezdetben Ugocsa vármegyéhez tartozó Rakasz, Fekete-Ardó, Nyírtelekpuszta falvakat kapta. 1308-ban a fő sószállító helységek neve között - Técső, Talaborfalu és Sziget mellett - Visk is szerepelt.

Határában egy kúp alakú hegyen állott vára, amelyet a Hontpázmány nemzetségbeli Martelus fiai, Mikó és Csépán emeltek 1281 és 1298 között. Először 1299-ben említik, majd 1300-ban III. András magyar király visszacserélte. 1329-ben Károly Róberttől városi rangot kapott. A 14. század közepéig a viski vár királyi birtok volt, majd Máramaros vármegye központja lett.[3] A Tiszamenti öt koronaváros legnagyobbika egykor szász település volt.

1657-ben a lengyelek égették fel. 1717-ben a krími tatárok pusztítottak itt, rájuk a település határában a husztiakkal egyesült viskiek súlyos csapást mértek. 1786-ban éhínség pusztított.

Református népiskolája 1556-ban nyílt meg.

Az 1730-as években a koronabirtokok a kamara kezébe kerültek, Visk koronavárosi kiváltságait 1834-ben veszítette el. 1730 és 1780 között vásártartási joga volt.

1918-ban a bevonuló románok, majd a csehek pusztították. 1944-ben először teljes zsidó lakosságát magyar csendőrök, később magyar férfi lakosait az oroszok hurcolták el, 70%-uk lágerekben pusztult el.

A trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Huszti járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 4839 lakosából 3871 magyar, 831 ruszin és 126 német volt.

8000 lakosának 40%-a magyar nemzetiségű, a többi ruszin.

2001 óta 8142 lakosából 3699 magyar (45,4%), a többi ukrán.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Erődített református templomát 1270-ben V. István építtette. A 14-15. században gótikus stílusban felújították. 1524-ben a reformátusoké lett. 1657. február 17-én II. Rákóczi György az országgyűlést megelőző istentiszteletet tartotta itt, az országgyűlés a városházán volt, ahol elhatározták a lengyel hadjáratot. 1717-ben a tatárok gyújtották fel, 1790-ben állították helyre. 1970-ben újították fel, fa harangtornya 18. századi, a templomot védőtornyos fal övezi. A viski református templom kertjében egyébként 22 nyitvatermő található meg, ezen kivül, még rengeteg más egzotikus növény. Ez Kárpátalja egyik legnagyobb, nyitvatermőket bemutató kertje.
  • Görög katolikus temploma 1831-ben épült az Angyali üdvözlet tiszteletére.
  • Visknek több ásványvízforrása van, az ásványvizet a viskiek borkútnak hívják. Az egykori (1818-1918) Magyarország-szerte híres várhegyi fürdő ásványvízforrása a szovjet érában történő higanybányászat következtében kiapadt. Szerepét a Saján-hegyi ásványvízforrások vették át. A gyógyhatású ásványvizek hasznosítása tette ismét országos hírűvé a Saján Szanatóriumot.*

A Saján Szantórium mellett, az úgynevezett Villa-völgyben található a mesterségesen kialakított Sajáni-tó. A tó alkalmas vízibiciklizésre, sétálásra, úszásra, a tó partján sütögetőhelyek is várják az érdeklődőket. A tavat az Avas-hegyvonulat veszi körül.

Híres emberek[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Visk testvérvárosai a következők:

Ország Város Megye / Körzet / Régió / Állam
Magyarország Magyarország Paks Tolna
Magyarország Magyarország Csaroda Szabolcs-Szatmár-Bereg
Magyarország Románia Máramarossziget Máramaros

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. <http://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%92%D1%8B%D1%88%D0%BA%D0%BE%D0%B2%D0%BE
  2. A viski nyelvjárás szerint: Marangas. Maranyos-patak nem létezik.
  3. http://www.karpataljaturizmus.info/product_info.php?language=hu&products_id=856
  4. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Visk témájú médiaállományokat.