Bárdfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bárdfalva (Berbești)
A faragott fakereszt 1997-ben
A faragott fakereszt 1997-ben
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Máramaros
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Máramaros
Rang falu
Községközpont Máragyulafalva
Irányítószám 437161
SIRUTA-kód 108179
Népesség
Népesség 1429 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság -
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Bárdfalva (Románia)
Bárdfalva
Bárdfalva
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 51′, k. h. 23° 56′Koordináták: é. sz. 47° 51′, k. h. 23° 56′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bárdfalva témájú médiaállományokat.

Bárdfalva (Bárdfalu, románul: Berbești, jiddisül ברבשט) falu Romániában, Máramaros megyében, a történeti Máramarosban.

Fekvése[szerkesztés]

Máramarosszigettől 12 kilométerre délkeletre, a Mára és a Kaszó találkozásánál fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Mind román, mind magyar neve egy 14. században élt, Barb nevű férfi emlékét őrzi, aki talán a falut alapító kenéz lehetett. Magyar neve talán népetimológia hatására változott meg (1387-ben Barbfalwa, 1398-ban Barthfalua, 1405-ben Bardfalwa). A román név szabályosan alakult a Barb férfinévből (Bărbești > Berbești).

Története[szerkesztés]

Kezdetben kenézi jogú, később kisnemesi román falu volt Máramaros vármegyében. 1424-ben hozzátartozott Bélafalva (Fejérfalva). Nemesi családjai közül a 15. században gyakrabban szerepelt a Fekete, Kis, Kodra, Monejla és Szteczk család. 1720-ban 23 nemesi és négy jobbágytelekből állt. A 18. században bazilita kolostor állt benne. Lakói egy része a 18. század végén még az ortodox vallást követte.

1840-ben 141 zsidó lakta. Hitközséget 1850-ben hoztak létre. A Teitelbaum és a Grosz haszid rabbicsalád befolyása alatt álltak.[2] 1859-ben alapították jesiváját, 1920-ban a Talmud-iskolát. Az előbbinek az 1920-as években nyolcvan, az utóbbinak 45 növendéke volt. 1944. április 17-én központjában állították fel a gettót, ahová a környékről háromezer zsidót hurcoltak. 1947-ben kilencven, a deportálásból visszatért lakóját számolták össze.

1838-ban 1014 görög katolikus és 146 zsidó lakosa volt.[3]

1910-ben 2264 lakójából 1696 volt román és 561 német (jiddis) anyanyelvű; 1692 görög katolikus és 568 zsidó vallású.

2002-ben 1535 lakosából 1534 volt román nemzetiségű; 1404 ortodox és 37 pünkösdista hitű.

Látnivalók[szerkesztés]

  • A 6. számú ház mellett áll a Rednic család 18. században állított, faragott fakeresztje, amelyet az ezredforduló körül renováltak.
  • Határában kénhidrogénes ásványvízforrás.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született 1883. január 11-én Ion Bârlea népzenekutató.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Mislovics Erzsébet: Rabbik, irányzatok, közösségek. In Bányai Viktória – Fedinec Csilla – Komoróczy Szonja Ráhel szerk.: Zsidók Kárpátalján. Bp., 2013, 55. o.
  3. Schematismus Venerabilis Cleri Almae Dioecesis Szathmariensis Pro Anno Jesu Christi 1838

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]