Alsószőcs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsószőcs (Suciu de Jos)
Alsószőcs
Alsószőcs
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeMáramaros
KözségFelsőszőcs
Rangfalu
KözségközpontFelsőszőcs (Suciu de Sus)
Irányítószám437318
SIRUTA-kód109087
Népesség
Népesség948 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 26′ 45″, k. h. 23° 58′ 57″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 45″, k. h. 23° 58′ 57″
SablonWikidataSegítség

Alsószőcs (Suciu de Jos), település Romániában, a Partiumban, Máramaros megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Magyarlápostól keletre, a Láposba ömlő Szőcs-patak jobb partján fekvő település.

Története[szerkesztés]

Alsószőcs, Szőcs nevét 1325-ben már említette oklevél p. Zuchtu néven.

1335-ben Sculthu, 1381-ben Zeuchud, 1500-ban Alsozewch, 1733-ban Also-Sucs, 1750-ben Alsó Szőcs, 1808-ban Szöcs (Alsó-), Sucsul de dzsosz, 1913-ban Alsószőcs néven írták.

'Alsószőcs Bánffy-birtok volt és Csicsó vár tartozéka.

1500-ban Alsosczewch Josziplápos tartozéka, a Bánffyak örökös birtoka, akik Alsószőcs felét István moldovai vajdának és fiának: Bogdánnak adták el.

1594-ben Szamosújvárhoz tartozó fejedelmi birtok volt. A 17-18. században a Tholdalagi, Macskási, Bethlen, Kemény, Wesselényi és Apor családok birtoka volt. 1910-ben 1215 lakosából 8 magyar, 39 német, 1157 román volt. Ebből 491 görögkatolikus, 678 görögkeleti ortodox, 40 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Magyarláposi járásához tartozott.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Alsószőcs görögkatolikus temploma
  • Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája I–VII. Közrem. Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900–1901.  
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  
Alsószőcs Görög keleti ortodox temploma