Kővárhosszúfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kővárhosszúfalu (Satulung)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Máramaros
Rang község
Beosztott falvak Erdőaranyos, Fehérszék, Kisfentős, Magosfalu, Pribékfalva, Pusztahidegkút
Polgármester Augustin Panici
Irányítószám 437270
Körzethívószám 0262
SIRUTA-kód 108721
Népesség
Népesség 1461 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 88
Község népessége 5837 fő (2011. okt. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Terület 65,00 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kővárhosszúfalu (Románia)
Kővárhosszúfalu
Kővárhosszúfalu
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 34′, k. h. 23° 26′Koordináták: é. sz. 47° 34′, k. h. 23° 26′

Kővárhosszúfalu település Romániában, Máramaros megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Máramaros megye nyugati részén, Hagymáslápostól délnyugatra, Magosfalutól délre fekvő település.

Története[szerkesztés]

Kővárhosszúfalu nevét a korabeli oklevelek 1405-ben említik először, Hozyfalw néven, 1475-ben Hwzwfalv-nak írták.

A település a kővári uradalom része volt és a Drágfiak birtoka.

1424-ben a Drágfiak osztozásakor Kővárhosszúfalu a Béltekiek-nek jutott, 1470-től pedig a Drágfiak kapták meg. A Drágfi család kihalta után kincstári birtok lett, és a Kővárvidék része.

A 18. században a gróf Teleki családé lett. A település a gróf Teleki László Gyula uradalmának középpontja volt, a 20. század elején 18 község határában terült el.

A Telekieknek itt szép kastélya is volt, melyet még Mária Terézia korában építettek. A helyén egykor állt régi kastély még Teleki Mihályé volt, aki többször látta itt vendégül I. Apafi Mihály fejedelmet is.

Nevezetességek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Szatmármegyei helyi munkatársak: Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
  1. ^ a b Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)