Bükkörményes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bükkörményes (Urmeniș)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Máramaros
Rang falu
Községközpont Mosóbánya
Irányítószám 437021
Körzethívószám 0x62
SIRUTA-kód 107145
Népesség
Népesség 325 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 1
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Bükkörményes (Románia)
Bükkörményes
Bükkörményes
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 31′ 19″, k. h. 23° 11′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 19″, k. h. 23° 11′ 49″

Bükkörményes (románul: Urmeniș) falu Romániában, Máramaros megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Máramaros megyében, a Bükk-hegység keleti oldalán, Mosóbánya és Alsószivágy között fekvő település.

Története[szerkesztés]

Bükkörményes (Örményes) nevét az oklevelek 1391-ben említették először Eurmynys néven. 1464-ben Erwenes, 1475-ben Hermenyes, 1570-ben Ewrmenyes, 1595-ben Eörményes, 1604-ben Ormenyes formában írták nevét.

1451-ben Örményes birtokot Báthory Szaniszló fiának Istvánnak ítélték Kusalyi Jakcs László fiai András és László ellenében.

1453-ban Dengelegi Bernátot iktatták be birtokba.

1462-től 1595-ig Örményes a vidék többi helységéhez hasonlóan a Jakcsi család, a Drágfiak, majd Báthory György hűtlensége után a Gyulafiak birtoka volt.

1676-ban Örményes az elpusztult települések közt volt megnevezve, valószínűleg Váradnak török uralomra jutása után vált puszta hellyé, de még 1770-ben is annak írták. Ekkor a Szilágycsehi várhoz tartozott.

1797-es összeíráskor a faluban birtokos volt gróf Bethlen Sámuel, báró Bornemissza József, gróf Gyulai József, gróf Toroczkay Zsigmond, báró Wesselényi Anna.

A településnek 1847-ben 524 lakosa volt, valamennyi görög katolikus.

1890-ben 578 lakosából 2 magyar, 576 oláh, melyből 562 görög katolikus, 2 református, 14 izraelita. A település házainak száma ekkor 135 volt.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görög katolikus fatemploma. Anyakönyvet 1824-től vezetnek.
  • Rákóczi-kastély, amelyet 1643 és 1645 között I. Rákóczi György fejedelem építtetett.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 170–173. o. Online elérés