Dióshalom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vilagorokseg logo ff tif.png  A településen világörökségi helyszín található 
Dióshalom (Șurdești)
RO MM Biserica de lemn din Surdesti 2010 (1).jpg
Közigazgatás
Ország  Románia
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Máramaros
Rang falu
Községközpont Lacfalu
Irányítószám 437332
SIRUTA-kód 109167
Népesség
Népesség 1385 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 5 47° 36′ 22″ N, 23° 45′ 44″ O
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Dióshalom (Románia)
Dióshalom
Dióshalom
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 36′ 22″, k. h. 23° 45′ 44″Koordináták: é. sz. 47° 36′ 22″, k. h. 23° 45′ 44″

Dióshalom (1890-ig Szürgyefalu, románul Șurdești): falu Romániában Máramaros megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Nagybányától 19 km-re délkeletre fekszik, Lacfaluhoz tartozik, melytől 5 km-re délkeletre van.

Története[szerkesztés]

Biserica de lemn din Surdesti.jpg

Az erdőkkel, hegyekkel körülvett településa Pyatu Rosi hegy alatti völgyven fekszik, és a Kapnik patak folyik át rajta. Régi neve Sürgyefalu volt 1411-ben Swrgyanfalwa néven említik először, 1491-ben pedig nevét Swryanfalva néven írták.

Dióshalom 1721-ben épült 54 méter magas tornyú fatemploma

Az ősi telepítésű község régen a nagybányai és a felsőbányai kincstári uradalomhoz tartozott, s még a 20. század elején is oda számították.

A 18. század elején itt folyt harcokban a falu majdnem elpusztult, de nemsokkal újjáépülése után 1738-ban már görög katolikus templomot is épített.

A község Sólyomkő nevű dűlőjéhez egy legenda fűződik.

Ugyancsak az itteni határban találhatók azok az érdekes alakú kősziklák, melyeket a helyi lakosság kőkazlak-nak tart, és érdekes legendát is tud róluk: "…Mikor Szent Péter itt járt, azzal büntette meg a falu egyik gazdálkodóját, aki vasárnap is szénát rakott kazalba, hogy összes kazlát kővé változtatta…"

1910-ben 934, túlnyomórészt román lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Szatmár vármegye Nagybányai járásához tartozott.

Látnivalók[szerkesztés]

Surdesti.bis jos.stalpi satra.1993.jpg

Források[szerkesztés]

  • Szatmármegyei helyi munkatársak: Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

További információk[szerkesztés]