Nagyhegy (Máramaros megye)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagyhegy (Măgureni)
Közigazgatás
Ország  Románia
Megye Máramaros
Rang falu
Községközpont Csernefalva
Irányítószám 437091
SIRUTA-kód 107644
Népesség
Népesség 244 fő (2011. okt. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Nagyhegy (Románia)
Nagyhegy
Nagyhegy
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 29′ 12″, k. h. 23° 44′ 37″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 12″, k. h. 23° 44′ 37″

Nagyhegy (románul: Măgureni) falu Romániában, Máramaros megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Máramaros megyében, Kápolnokmonostortól délkeletre fekvő település.

Története[szerkesztés]

A település nevét az oklevelek 1583-ban említették először Magura néven.

1609-ben Kapalnok-Magura néven írták nevét az itt folyó Kapalnok patakról.

1890-ben nevét Nagyhegy-re változtatták.

Magura Kővár vára tartozéka volt, ebből következtethetően 1566 és 1583 között keletkezhetett, mivel Kővár 1566 évi urbáriumában neve még nem fordult elő.

1583-ban Báthory Zsigmond Magurát a kapniki ezüstbányászat céljából előbb 2 évre, majd 1585-ben újabb 12 évre haszonbérbe adta Herberstein Feliciánnak. 1591-ben a fejedelem Herberstein Feliczián halálával a haszonbért annak örököseivel további 6 évre megújította.
1609-ben Báthory Gábor birtoka volt. 1617-ben Keresztes Tamás birtokának írták, aki azt Báthory Gábortól kapta meg. 1619-ben a birtokot, melyet Bethlen Gábor foglalt el Keresztes Tamástól a Lisbone család tagjai János, Henrik és Rajnold kapták meg Bethlen Gábortól adományként. 1642-ben I. Rákóczi György foglalta el Erdélyi István örökösétől Mindszenti Krisztinától. 1651-ben Kővár-hoz tartozó fiskális birtok, melyet még ez évben II. Rákóczi György Bánffy Zsigmondnak adományozott.
1651 és 1782 között a Bánffi család birtoka volt.
1794-ben gróf Teleki Károlyé. 1820-ban Kornis Ignácz özvegyéé volt.

1830-ban végzett népszámlálási adatok szerint a településnek 180 lakosa volt.

1891-ben Nagyhegynek 399 lakosa volt, melyből 387 görög katolikus, 1 görögkeleti és 11 izraelita volt.

1898-ban Medán Endre és Medán János kisnemesek birtoka volt, akik azt öröklés és vásárlás útján szerezték meg.

A település a trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Kápolnokmonostori járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görög katolikus temploma 1801-ben épült, 1805-ben Szent Demeter tiszteletére szentelték fel. Anyakönyvet 1836-tól vezetnek.

Források[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)