Nagyhegy (Máramaros megye)
Nagyhegy (Măgureni) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Megye | Máramaros |
Község | Csernefalva |
Rang | falu |
Községközpont | Csernefalva |
Irányítószám | 437091 |
SIRUTA-kód | 107644 |
Népesség | |
Népesség | 188 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 29′ 12″, k. h. 23° 44′ 37″47.486716°N 23.743535°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 12″, k. h. 23° 44′ 37″47.486716°N 23.743535°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nagyhegy (románul: Măgureni) falu Romániában, Máramaros megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Máramaros megyében, Kápolnokmonostortól délkeletre fekvő település.
Története
[szerkesztés]A település nevét az oklevelek 1583-ban említették először Magura néven.
1609-ben Kapalnok-Magura néven írták nevét az itt folyó Kapalnok patakról.
1890-ben nevét Nagyhegy-re változtatták.
Magura Kővár vára tartozéka volt, ebből következtethetően 1566 és 1583 között keletkezhetett, mivel Kővár vára 1566 évi urbáriumában neve még nem fordult elő.
1583-ban Báthory Zsigmond Magurát a kapniki ezüstbányászat céljából előbb 2 évre, majd 1585-ben újabb 12 évre haszonbérbe adta Herberstein Feliciánnak. 1591-ben a fejedelem Herberstein Feliczián halálával a haszonbért annak örököseivel további 6 évre megújította.
1609-ben Báthory Gábor birtoka volt. 1617-ben Keresztes Tamás birtokának írták, aki azt Báthory Gábortól kapta meg. 1619-ben a birtokot, melyet Bethlen Gábor foglalt el Keresztes Tamástól a Lisbone család tagjai János, Henrik és Rajnold kapták meg Bethlen Gábortól adományként.
1642-ben I. Rákóczi György foglalta el Erdélyi István örökösétől Mindszenti Krisztinától. 1651-ben Kővárhoz tartozó fiskális birtok, melyet még ez évben II. Rákóczi György Bánffy Zsigmondnak adományozott.
1651 és 1782 között a Bánffy család birtoka volt.
1794-ben gróf Teleki Károlyé. 1820-ban Kornis Ignácz özvegyéé volt.
1830-ban végzett népszámlálási adatok szerint a településnek 180 lakosa volt.
1891-ben Nagyhegynek 399 lakosa volt, melyből 387 görögkatolikus, 1 görögkeleti és 11 izraelita volt.
1898-ban Medán Endre és Medán János kisnemesek birtoka volt, akik azt öröklés és vásárlás útján szerezték meg.
A település a trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Kápolnokmonostori járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkatolikus temploma 1801-ben épült, 1805-ben Szent Demeter tiszteletére szentelték fel. Anyakönyvet 1836-tól vezetnek.
Források
[szerkesztés]- Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája V.: A vármegye községeinek részletes története (Lápos–Rózsapatak). Közrem. Tagányi Károly, Réthy László. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1901.