Tőkésbánya
| Tőkésbánya (Grosi) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Máramaros |
| Község | Tőkésbánya |
| Rang | községközpont |
| Községközpont | Alsóújfalu, Feketefalu |
| Irányítószám | 437165 |
| SIRUTA-kód | 106372 |
| Népesség | |
| Népesség | 1589 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 9 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Tőkésbánya település Romániában, Máramaros megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Máramaros megyében, Nagybányától délkeletre, Nagybánya és Kővárfüred között fekvő település.
Története
[szerkesztés]Tőkésbánya nevét 1411-ben említették először az oklevelek Thukes, Tyukes formákban.
A település a nagybányai uradalomhoz tartozott, és az uradalommal együtt a XV. században a szerb despotáké volt.
1564-ben pusztának írták, melyben Melith György, Gyalui Vass György és Ábrámffy György is részt szerzett.
1625-ben már népes helységnek írták le, és Vetési Kökényesdi Péter kapta meg az egész helységet.
A XVII. században a nagybányai uradalommal együtt a szatmári várhoz tartozott.
A 18. században a településen nagyobb birtokosok voltak a Vankay, Mátay, Uray, Bakay, Bagossy család.
A 20. század elején nagyobb birtokosa nem volt. Lakosainak száma ekkor 945 görögkatolikus vallású oláh volt. A községben 198 házat számoltak, határa pedig 1605 kataszteri hold volt.
A trianoni békeszerződés előtt Tőkésbánya Szatmár vármegye Nagybányai járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkatolikus temploma 1880-ban épült.
Források
[szerkesztés]- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.

