Falusugatag

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Falusugatag (Sat-Șugatag)
A falusugatagi fatemplom
A falusugatagi fatemplom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióMáramaros
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeMáramaros
Rang falu
Községközpont Aknasugatag
Irányítószám 437208
SIRUTA-kód 108446
Népesség
Népesség1187 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság5[2]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Falusugatag (Románia)
Falusugatag
Falusugatag
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 48′, k. h. 23° 54′Koordináták: é. sz. 47° 48′, k. h. 23° 54′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Falusugatag témájú médiaállományokat.

Falusugatag (románul: Sat-Șugatag, jiddisül שוגאטאג) falu Romániában, Máramaros megyében, a történeti Máramarosban.

Fekvése[szerkesztés]

Máramarosszigettől 17 kilométerre délre, a Mára partján, a Gutin-hegység lábánál fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét patakjáéról kapta, az pedig valószínűleg a magyar súg ige származéka (a patak mai neve Tulburea). Először 1360-ban mint villa olachalis Sugatagfalva, majd 1365-ben mint Sugatagh tűnik fel.

Története[szerkesztés]

1360-ban Dragoș kenéz, későbbi moldvai uralkodó kapta földesúri birtokként Nagy Lajostól. A Drágfiak 1555-ös fiúági kihalása után a kincstár és különböző nemesi családok tulajdonában álló jobbágyfalu volt. A határában művelt sóbányából fejlődött ki Aknasugatag.

A falu híres szűcsközpont volt, és lakói fonott hátikosarakat állítottak elő.

1838-ban 621 görögkatolikus vallású lakosa volt.[3]

1880-ban 862 lakosából 812 volt román és 32 német (jiddis) anyanyelvű; 830 görögkatolikus és 26 zsidó vallású.

2002-ben 1263 lakosából 1181 volt román és 76 cigány nemzetiségű; 1144 ortodox, 58 görögkatolikus és 52 baptista vallású.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Fatemploma 1642-ben, egy korábbi templom alapjain, tölgyfából készült. Belsejét 1812-ben Vasilie Falunevici festette ki, de ebből csak részletek maradtak fenn. A hajó mennyezetének festményei a 19., a szentély festményei a 20. századból valók. 1969–70-ben műemlékileg helyreállították.
  • Hora din Șopru ('tánc a fészerben') néptáncfesztivál (évente)

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született 1846-ban Tit Bud néprajzkutató.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. [1]
  3. 'Schematismus Venerabilis Cleri Almae Dioecesis Szathmariensis Pro Anno Jesu Christi 1838'. [2015. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 30.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]