Uglya
| Uglya (Уґля) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás | Técsői járás |
| Község | Uglya község (2020–) |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1544 |
| Irányítószám | 90514 |
| Körzethívószám | 3134 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 3117 fő (2001) |
| Népsűrűség | 129,34 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 286 m |
| Terület | 24,1 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Uglya témájú médiaállományokat. | |
Uglya (ukránul: Уґля[1]) település Ukrajnában, Kárpátalján, a Técsői járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Técsőtől északra, a Talabor folyó mellett, Széleslonka és Talaborfalu közt fekvő település. Itt folyik bele a Nagy-Ugolykába a Kis-Ugolyka.
Története
[szerkesztés]A falu egykor királyi birtok volt. Első ismert birtokosai Aprusa fiai: Erdő és Gerhes, akik egyuttal a Talabor völgyének is urai voltak. Aprusa fiainak a falut még 1389-ben Zsigmond király adományozta, s Aprusa fiai a falut választották lakóhelyükül.
A 16. században az Uglyai család tagjai már több különböző néven éltek a faluban. 1410-ben Uglya felét egy időre Irholci Tatul szerezte meg a birtokot, de 10 évvel később már újra a román, de aztán eloroszosodott Uglyai nemesség szerezte meg a falut. A Dózsa féle felkelésben később az Uglyaiak is részt vettek, amelyért jószágvesztésre ítélték őket.
1910-ben 3207 lakosa volt, melyből 25 magyar, 709 német, 247 ruszin volt, 2226 román volt. Ebből 2492 görögögkatolikus, 707 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Máramaros vármegye Técsői járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Női pravoszláv kolostor
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Український правопис: редакція 2019 року [archivált változat]. Українська національна комісія з питань правопису (2019). Hozzáférés ideje: 2022. június 29. [archiválás ideje: 2019. szeptember 17.]
Források
[szerkesztés]- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
