Alsóvisó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsóvisó (Vișeu de Jos)
Az alsóvisói vasútállomás
Az alsóvisói vasútállomás
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióMáramaros
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeMáramaros
KözségAlsóvisó
Rangközségközpont
Irányítószám437390
SIRUTA-kód109513
Népesség
Népesség5212 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság< 3 (2011)
Népsűrűség88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület56 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 43′ 30″, k. h. 24° 22′ 01″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 30″, k. h. 24° 22′ 01″
Alsóvisó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóvisó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Alsóvisó (románul: Vișeu de Jos, jiddisül אונטר-ווישווה, németül: Unterwischau) falu Romániában, Máramaros megyében, a történeti Máramarosban.

Fekvése[szerkesztés]

Felsővisó nyugati szomszédságában, a Visó partján, a Máramarosi-havasok lábánál fekszik.

Története[szerkesztés]

1365-ben Ket Viso vagy Ketwyssou, 1385-ben Viso Inferior, 1476-ban Also Vyso néven írták. Előbb kenézi birtok, majd román kisnemesi falu volt. 1720-ban 24 nemesi telket írtak össze benne.

1944. április. 15. után az itt fölállított gettóba hurcolták és később itt vagonírozták be Batiza, Glód, Izakonyha, Izaszacsal, Jód, Rozávlya, Sajó és Felsőszelistye zsidó lakosságát. Ortodox papját, Andrei Comant antifasiszta csoporttal való együttműködés gyanújával Dachauba hurcolták.

A falut Telccsel összekötő, nehéz, hegyi terepen vezetett vasúti szakaszt 1948–49-ben, romániai és külföldi fiatalok munkája nyomán adták át.

Bartók Béla itt gyűjtötte a Román kolindadallamok 1. sorozata 5., Allegro moderato darabjának alapjául szolgáló („Coborât-o, coborât-o” kezdetű) dallamot.[1]

Népesség[szerkesztés]

1838-ban 1536 görögkatolikus és 140 zsidó vallású lakosa volt.[2]

1880-ban 2568 lakosából 2059 volt román, 438 német (valójában jiddis) és 57 cigány anyanyelvű; 2113 görögkatolikus és 444 zsidó vallású.

2002-ben 5282 lakosából 5197 volt román és 75 cigány nemzetiségű; 4593 ortodox, 385 adventista, 195 görögkatolikus és 60 pünkösdista vallású.

Közlekedés[szerkesztés]

Vasúti csomópont. Itt ágazik el a Szálva–Alsóvisó–Visóvölgy–Máramarossziget-vasútvonal és az üzemen kívüli Alsóvisó–Borsa-vasútvonal.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • A falu kataszteri térképe 1864-ből [1]
  • 19. század végi alsóvisói díszlepedő a Magyar Néprajzi Múzeum gyűjteményében [2][halott link]